A jövő
számíthat ránk
(Folytatás az 1. oldalról.)
Ugyanakkor a távoli jövőt már nem mi képviseljük, mert valószínűleg egy idő után mi is kimegyünk a divatból. De bízom a jövőben. Az enyémben is még. Amíg látni akarnak az emberek, a jövőnek fogok énekelni.
- Felelősség ez?
- Minden zenekarnak, aki kiáll a közönsége elé, a színpadra, felelősséggel kellene tartoznia a közönség és a műfaj felé is. Nem olyan régen beszélgettem egy nagyon népszerű és nagyon ismert szövegíróval, aki kinevetett, hogy miért olvasok ilyen sokat. Nem értettem. Hogy tud írni valaki, aki többet ír, mint olvas? Vannak klasszikusok, akiket már csak azért érdemes olvasni, mert olyan nyelvi bőség tárul eléd általuk, amilyet máshol nem kapsz meg.
- Van kedvenced?
- Krúdy Gyula a kedvenc magyar íróm, minden mondata prózában írt vers. Tíz percig is ízlelhetsz egy sort, mire rájössz, hogy mennyi minden él benne.

Recipe
Pohnert János rovata
Baranyai toros máj

Sertéslapockából a hagyományos módon pörköltöt főzünk (maradék pörköltöt is használhatunk!). Amikor már majdnem kész, tovább ízesítjük: ízlés szerint néhány késhegynyi őrölt borsot és teáskanálnyi majoránnát adunk hozzá. Folyamatosan kevergetjük (nehogy a paprika leégjen). Amikor a pörkölt alapleve átvette már a fűszereket, hozzáadjuk a kockára vágott sertésmájat. Fontos: nem forraljuk hosszan, csak összerottyantjuk, nehogy a máj megkeményedjék a pörkölt sótartalmától! Mindeközben elkészítjük a petrezselymes burgonyát. A megkapart burgonyát (újburgonyát) karikákra vágjuk, és a forró olajban megsózva, a saját levében puhára pároljuk. Időnként megkeverjük, nehogy odakapjon. Tálalás előtt hintjük rá a megvagdalt, friss zöldpetrezselymet (a szárított nem jó!). A májjal rafinált lapockát a forró petrezselymes burgonyára tálaljuk, majd rárakunk kevéske ecetes hagymát. Utóbbit előzőleg, jó félórával korábban lesózzuk, és - ismét csak ízlés szerint - némi ecettel ízesítjük. Igazán meglepő, hogy az ecetes hagyma milyen kiváló ízt ad majd ételkompozíciónknak! Mihamarabb tálaljuk, mert kihűlve nem az igazi. De vigyázat! Melegen nem lehet ellenállni neki!

Pinceszer
Puschéknál

Bevallhatjuk, talán úgyis észrevették otthon: az egyik januári vasárnap délutánt nem töltöttük családi körben. A többes szám első személy a görcsönyi Bamba Club tagjaira vonatkozik: Pusch János barátunk (új tagunk) szíves vendéglátását élveztük pincéjükben. Minden nagyon jól kezdődött, és hála Istennek, nagyon jól is végződött. Tagjaink egy része - némi lélekmelegítő után - a falu fölötti régi temető felé vette az irányt. Akadt, aki számára csak akkor derült ki: Görcsöny néhai polgárai közül jó néhányan pihennek máig is az - időközben újra megtisztított - temetőben.
A visszaemlékezés perceit a gyomor örömeinek órái követték, elsősorban is gyönyörű szalonnák sültek a nyílt tűzön, aztán meg egynémely kolbászoknak sem tudtunk ellenállni. Sörök, borok, s tán még pálinkák fogytak vegyest, és a hangulat emelkedésével azt is meg kellett állapítanunk, hogy nótakincsünk, sajnos, meglehetősen szegényes. Ezzel együtt vidáman ballagtunk este hazafelé.

- Hogyan éled meg, hogy te is kedvenc vagy sokak számára?
- Néha picit zavar, mert sok. Az utcán olykor ismeretlenek is nagy szeretettel árasztanak el. Azért kínos, mert nem tudom viszonozni.
- A lényeg bennünk nyílik szét - énekled valahol. De hát akkor mi számodra a lényeg?
- Nem az a lényeg, amit általában annak tart az ember, tehát például a népszerűség, a jólét vagy a gazdagság.

A lényeg az emberség, hogy egynek érezd magad önmagaddal és a világgal. Teljesen mindegy, mid van, mert előbb-utóbb úgyse lesz. Minden, ami körülvesz, tulajdonképpen csak bérlet, egy időre megkülönböztetett belső igényedet elégíti ki, vagy lehetővé teszi például, hogy eltékozolhass valamit. Ami test, az csak test. De ami lélek, az lélek is. Én a lelkemet akarom megtalálni.

Sz. Koncz István