| |
Oldalak: | 1. | 2. | 3. | 4. | 5. | 6. | 7. | 8. | A'la Bamba 1999. május 2.oldal |
A szőlő védelmét minden évben a rendszeresen megjelenő károsítók és gombabetegségek (szürkepenész, atka, lisztharmat, peronoszpóra, szőlőmoly) elleni védekezésre kell tervezni. Elsőrendű feladat a fertőzések megelőzése! Szőlőlevél-atka. Az első, állati kártevő, mely rügyfakadás után károsítja a fiatal hajtásokat. Az ellene való védekezést a szőlő 2-3 leveles állapotában el kell végezni. (Például Mitac, Neoron, Zolone szerekkel.) Mielőtt rátérnék a többi betegségre, vegyük figyelembe a szőlő virágzását, amely rendszerint június első napjaiban kezdődik, és kedvező (meleg) időjárás esetén 7-10 nap alatt be is fejeződik. A permetezéseket lehetőség szerint úgy tervezzük meg, hogy közvetlenül a virágzás előtt és utána azonnal végezzük el. A permetezést 8-12 naponként ismételjük meg! Szőlőperonoszpóra. A szőlő egyik legsúlyosabb gombabetegsége, melyet fölismerünk a levél színén látható kerek, sárgászöld, úgynevezett olajfoltról, utána a levél fonákján kialakuló fehér penészgyepről. Ajánlanám, hogy a virágzás előtt inkább a ,,rézpótló" (például Dithane, Buvicid, Zineb), a virágzás után, június végéig pedig a felszívódó hatású (például Ridomil, Minál) szereket alkalmazzuk, mivel a júniusi, csapadékos időjárás kedvez a fertőzés kialakulásának. |
A húsos füstölt szalonnát (kolozsvári-
vagy angolszalonnát) az apróra vágott hagymával megüvegesítjük, erős
lángon megsütjük rajta a csíkokra vágott száraz sertéshúst (combot vagy
lapockát), majd alaposan átpároljuk. Mielőtt párolni kezdenénk, fölszeletelt
paprikát, paradicsomot adunk hozzá. A fűszerezéshez ízlés szerinti mennyiségben
borsot és sót, esetleg leveskockát használunk. Ha lassú tűzön főzünk,
úgy nem is kell pótolnunk a vizet, elég, ha az alapanyagokat félig ellepi. |
|||||
| Szőlő-lisztharmat. Megtámadja
a szőlő minden zöld részét és a bogyót is. A növény felületén lisztes-fehér
bevonat képződik, a levelek leszáradnak, a bogyóhéj felreped. A védekezést a peronoszpóra elleni permetezéssel egyidőben, május közepe táján kell elkezdeni. Virágzás előtt inkább a kéntartalmú (például Thiovit, Kumulus) szereket, továbbá a szerves hatóanyagú Karathane-t alkalmazzuk. Virágzás után itt is a felszívódó hatású szereket célszerű bevetni (mint amilyen például a Rubigan, a Tilt, a Bayleton, a Systhane). Szürkerothadás. Már a virágzó fürtöket is megtámadja, amelyek elbarnulnak, elszáradnak. A bogyók rothadnak, a felületük szürkés színű lesz. Megelőzés céljából már a virágzás előtti permetezésnél el kell kezdeni a védekezést, majd virágzás után, a fürtzáródás előtt folytatni. (Javallható kemikáliák például a Ronilán és a Rovrál.) Később javaslom használni a Topsin-Metil, Fundazol növényvédő szereket. |
Szőlőmolyok és egyéb állati
kártevők ellen ajánlom a mindenki által ismert BI-58, Decis alkalmazását.
Általában májusban kezdjük el a védekezést, és folytassuk szükség szerint. Helyhiány miatt a gyümölcsfák nö-vényvédelmével lapunk következő számában foglalkoznék, de azért néhány olyan kártevőre felhívom a figyelmet, amely ellen hamarosan védekezni kell. Saját területemen tapasztaltam az ,,alma-bimbólukasztó" és a ,,körte-rügyfúró" károsítását. (A virágszirmok leszáradnak.) Virágzás idején permetezzünk méhkímélő szerekkel. (Ilyenek például a Zolone vagy a Fendona.) Folyamatosan védekezzünk a ba-rack és egyéb gyümölcsfák levélfodrosodása, levélvarasodása, a moníliás gyümölcsrothadás valamint a lisztharmat ellen. A szőlőnél ismertetett növényvédő szerek többsége alkalmazható a fenti fertőzésekre. Abban a reményben búcsúzom, hogy talán nem volt haszontalan fölfrissíteni ismereteinket. Minden olvasómnak jó munkát kívánok. |
|||||
| |
|
|
A'la Bamba |
