Házunk tája...
- Nyílt tanítási napon vehettek részt az érdeklődő szülők intézményünkben október 16-án és 17-én, mindkét tagozaton. Természetesen nem ez az egyetlen kommunikációs csatorna a szülők felé, hiszen folyamatosak a családlátogatások. Október 21-én fogadóórák lesznek, és természetesen megjelenik a havi hírlevél is. A hírlevélben többek között szerepel az a három ünnepség is, amelyet az iskola tanárai, diákjai és tanítói közösen jegyeztek:
október 6. Megemlékezés a 13 aradi vértanúról, a 7. osztály közreműködésével. Felkészítő tanár: Horváthné Károlyi Erika.
október 15. Az Idősek Hónapja rendezvénysorozatának folytatása, a görcsönyi ÁMK tanulóinak, tanárainak bevonásával, részvételével.
október 22. Megemlékezés az 1956-os forradalom eseményeiről, és Köztársaságunk kikiáltásának napjáról. Felkészítő: Madari Antalné. Közreműködött az iskola énekkara.
-Néhány hír a Szülői Munkaközösség terveiről, tevékenységéről.
Szemet gyönyörködtető függönykarnisokat és drapériákat szereztek a kedves szülők a könyvtár új épületébe Traum Mihály kereskedő nagylelkű fölajánlásával.
Jótékony célú Batyusbált szerveznek a tornaterembe, iskolásaink karácsonyi megajándékozása érdekében.
- Nagy népszerűségnek örvend diákjaink körében a mozgást fejlesztő, táncos alapképzés, melyet a Művelődési Ház szervezett, a településünkön élő hat-tízéves korú gyermekek számára, ahol Mangné Keresztes Beatrix tanít. A képzés önköltséges, 800 Ft/fő/hó. Táncóra: péntekenként 14.30-tól 16.15-ig.
- Sashegyi Zsófia volt a Bamba Club vendége a templomban rendezett, közelmúltbeli koncerten. A művész az Unicum tér egyéves évfordulóján látogatott Görcsönybe.

Már hat nyáron indult hosszabb kerékpártúra Görcsönyből. A következő helyeken jártunk: Balaton, Győrből haza, Szombathelyről haza, Kékestetőről haza, tekergés a Zemplénben és a Beregben.
Az idén tizenhatan - köztük hat görcsönyi - elvonatoztunk biciklistől Kiskunmajsáig. Onnan másnap Ópusztaszerre, majd ,,által mentünk" a Tiszán Mindszentnél. Harmadnap Békéscsaba volt a cél, ahol állítólag a legszebbek a lányok. Negyednap Gyulán át Battonyára kerekeztünk.
Ötödik nap elindultunk Aradra. A nemzetközi főúton környezetbarát közlekedési eszközzel találkoztunk, lovas kocsival. A Pécs nagyságú városon a villamosok és kocsisorok között átgyömöszöltük magunkat, mivel a vértanúk emlékműve a helység másik végén van. Nem volt könnyű megtalálni, mivel Aradon alig beszélnek magyarul, mi meg egyáltalán nem románul. Az angol volt a társalgási nyelv. Nagy örömünkre eljutottunk a ,,tizenháromhoz", tizenhárman. Magyarok, németek, horvátok, szerbek, osztrákok tudtak 154 évvel ezelőtt egy eszméért közösen küzdeni és meghalni. A széthajigált nemzetiszín-szalagos koszorúkat visszahelyeztük az emlékműre, imádkoztunk értük és a most ott élőkért, majd indultunk haza Battonyára.
A hatodik nap Szegedre, a hetediken Bajára érkeztünk, majd a nyolcadikon Görcsönybe. A Gondviselés ismét vigyázott ránk, hála neki érte. Egyszerre két túrát is teljesítettünk: egy kerékpárost és egy vízit. (A víz felülről jött, eső formájában.)

H.S.