Szegénység
Ma hazánkban magas a szegénység aránya, az európai országokat figyelembe véve. A szegénység egyet jelent a munkanélküliséggel. Szegények az emberek, a városok, szegény az ország.

Tóka Eszter sorozata

Az ország szegénységét jól tükrözi az egészségügy, az iskolák, a közintézmények helyzete. Szembe állítható kelet és nyugat, vidék és város, állami- és magántulajdon. Hazánk sosem tartozott a gazdag, fejlett államok közé. Részben történelmi okokból, részben azonban kedvezőtlen gazdasági intézkedések következménye ez.
Az 1990-es rendszerváltás magával hozta a privatizációt, az állami tulajdonban lévő gyárak, vállalatok, szolgáltatók magánkézbe kerülését. Az új tulajdonosok - akik az esetek nyolcvan százalékában külföldi befektetők voltak - kihasználva az évekig tartó adómentességet, megszedték magukat, aztán pedig csődöt jelentve kivonultak a magyar gazdasági életből, munkanélküliek ezreit hagyva maguk után. Az állam új munkahelyeket nem tudott biztosítani, ezért a munkások utcára kényszerültek. Sok embert szegénységbe sodort a forint értéktelenedése, a magas infláció, és az, hogy az árak igen, de e bérek nem emelkedtek. Az idő múlásával előtérbe került az iskolai végzettség fontossága, ami egyre magasabb tudást, iskolai végzettséget követelt az emberektől. A hetvenes években még el lehetett helyezkedni nyolc általánossal, szakmával, ma már az érettségivel rendelkezők is nehezen kapnak munkát. Ennek oka a szakmunkásokat foglalkoztató gyárak, üzemek megszűnése, a modernizáció, az, hogy emberek helyett hibátlan működésű, számítógép vezérlésű berendezések dolgoznak. A kilencvenes években megszűnt a nagyüzem fogalma, jószerével eltűnt a textilipar, a kohászat, a bányászat. Az ezekre épülő városokban jelentősen megnőtt a munkanélküliek száma.

(Folytatása következik.)

A fájdalom háza

Simon Gábor költeménye

Bent vagy,
se előre, se hátra,
körülvesz téged a
fájdalom háza
melynek ágyai
minden éjjel
vámpírként gyarapodnak
vérrel,
a Te véreddel
és sorstársaidéval.
Szívesen találkoznátok
a halállal.
Ámde arra várhattok,
míg meghaltok
mert a fájdalom háza
előbb tökreteszi az agyatok
és nektek csak tűrnötök kell
saját szenvedésetek, és ahogy
szenved más ember.

Hogy velem mi a helyzet?
Látom, új vagy itt,
de ne aggódj!
Idővel megtapasztalod a
kínt,
amit mindennap érzek és átélek
ne aggódj, ne félj
megszokod, megérted,
hogy fájdalom nélkül
nem élet az élet.

A barátságról

A felszínes kapcsolatok átalakulásáról, a mélyebb emberi viszonyok kialakulásáról, a természetes és természetfölötti barátság fogalmáról az előző lapszámban olvashattak. Szerzőnk ezúttal a barátság veszélyeiről szól.

Besenyei Géza írása

A barátság egyenlők közt létesül, vagy egyenlővé tesz. Fennállhat tehát az a veszély, hogy nem a magasabb szinten lévő emeli fel az alacsonyabbat, hanem lesüllyed ő is az alacsonyabb szintre. A természetes barátságoknál nagyobb e lecsúszás veszélye. Hiszen természetes vonzalomból indul ki, s könnyen válhat elvakulttá. Nem a józan ész irányítja, hanem a szimpátia, a rokonszenv. Az is veszély, ha a barátság külső látszata alatt holmi érdekszövetség alakul ki. Gyakoribb veszély a kizárólagosság.
Uram, Jézus, Te baráti kapcsolatokat tartottál az emberekkel. Hiszen Lázárt és Júdást is barátodnak nevezik. Az apostolokat pedig Te magad nevezed barátaidnak. Szenteld meg az én baráti kapcsolataimat is. Segíts, hogy a barátságban ne csak kapni akarjak, hanem inkább adni, s főleg azt, amit magam is a legnagyobbnak tartok: tudjak adni természetfeletti javakat!