Oldalak: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

1973.augusztus 6.oldal

Az aratásra való felkészülés a gépszemlével kezdődött meg. A kombájnok javításánál a gépműhely külön figyelmet szentelt arra, hogy valamennyi kombájnnak, a dobsineit újonnan felújítva, "kicentirozva" állítsák össze. Ha ugyanis éles a dobsin, nem marad a kalászban gabonaszem. Ha ezt házilag megcsinálják, akkor centirozni kell, hogy jobbra vagy balra ne húzzon, és így esetleg be ne gyulladjon a kombájn. Ez meg is történt. Egyéb, - tűzrendészeti, villamosság - szempontból is, mindenre ügyeltek.
Ezzel párhuzamosan felvettük a kapcsolatot a terményforgalmi vállalattal. Egyébként is jó viszonyban vagyunk velük: Kontár Jánossal a kirendeltség vezetőjével és Wéber Józseffel, a helyettesével. Olyan megoldást kértünk tőlük, hogy a gabonát lehetőleg Pécs város nyugati részén adhassuk át, vagy pedig Szentlőrincen. Pécsett ugyanis olyan nagy a belváros forgalma, hogy a város keleti felébe vezető 10 km-es úton csak nagyon viszontagságosan tudtak volna szállítani, s ez nagy kerékkötőnk lett volna az aratás gyors befejezésében, hiszen a szállítási idő úgy megkétszereződött volna. Erre meg is kaptuk a lehetőséget, és a Szigeti úti gőzmalomban fogadták a búzánkat. Ez lényegesen meggyorsította az átvételt.
Ilyen alapos előkészületek után kezdődött meg az aratás a gazdaságban. Mindezeken kívül három darab újonnan vásárolt, 7 tonnás

egytengelyes, billenős pótkocsival is készültünk az aratásra. Az emberek először idegenkedtek tőle, mert a három traktorosnak a körúton való részvétel még szokatlan volt, akit megbíztunk ezeknek a vontatásával. De utána megkedvelték, mert a rakodás gyorsabbnak bizonyult, nagyobb súlyt tudtak velük vinni, nyolcvan mázsa körüli búzát. Végülis úgy sikerült összeállítani a szállító-járműveket is, hogy az öt kombájntól- 4"SZK-4"-es és egy "E 5 12"-es kombájn - öt darab Szuper Zetorral szállítottuk a terményt, folyamatosan. Lényeges fennakadás nem is volt, a kombájnok szállítási hiányosság miatt nem álltak, és az időjárás is kedvezett ahhoz, hogy folyamatosan tudjunk az aratás ideje alatt dolgozni. A felkészüléshez tartozott még a szárítóüzem tökéletes karbantartása, amelyről utólag megállapíthatjuk, hogy jó volt. Ez azért volt szükséges, hogy az aratás kezdetét 2-2,5 nappal előbbre tudjak hozni.

Nem vártuk be a teljes érést, hanem 13 százalék nedvességtartalomnál megkezdtük az aratást és beindítottuk a szárító-üzemünket. -Ez az aratás befejezését is előbbre hozta, pontosan azért, mert a szárítóval előbb tudtunk dolgozni. Bár ez többletköltséget jelentett , de utólag bebizonyosodott, hogy a többletköltség megérte.
Egyébként 1050 katasztrális hold kalászosunk volt az idén, s ez lényegében ugyanannyi, mint az előző években. Az alapos felkészülés ellenére Pellérden kezdtük az aratást. Az ottani tsz-nek segítettünk árpát betakarítani. De amikor a mi gabonánk elérte a 18 százalékos nedvességtartalmat, akkor eljöttünk haza. A búza vetésterületünk, fajtáit érési sorrendben állítottuk össze, de a gabona nem érett olyan gyorsan, amilyen gyorsan arattunk. Libellul a takarmánygabona érik ugyanis legelőbb, öt nappal a Magyarországon legelterjedtebb, legtöbbet termelt Bezosztája előtt. Ezért is, másrészt vetésszerkezeti szempontból is vetettünk Libellulát. Öt nap múlva a Bezosztája betakarításával folytattuk, majd Avrórával fejeztük be, ami a Bezosztája után 3-4 nap múlva érik, Tehát már a búzafajtákat is érési sorrend szerint választottuk ki, s ennek eredménye a folyamatos, normális ütemű aratásban jelentkezik. Így nem is kellett erőltetnünk az esti műszakot, mivel a kombájnok szinte gyorsabban dolgoztak, mint ahogy a különböző érési