Még évekkel ezelőtt
egy szombati időmérő edzésre látogattam ki, mondván, ez úgyis visszaadja
az egész hangulatát, és persze jóval olcsóbb is, de csak most jöttem
rá, mekkorát tévedtem.
A szombati napot ezúttal teljesen másképp éltem meg, az egész olyan
volt, mintha sok-sok ember együtt nézné a Forma-1-et.
Engem nagyon meglepett a szurkolók egymás iránti hihetetlen toleranciája,
és rendkívül tetszett, hogy volt azért valaki, aki láttán minden
kint lévő drukker tapsolt, dudált, vagy ovációban tört ki. Nem a
,,király", Schumi volt, hanem a mi első Forma-1-es pilótánk,
Baumgartner Zsolt. Persze, őt lehet szidni, piszkálni, ahol csak
tudjuk (főleg hozzá nem értőknek), azért egy igazi, magyar Foma-1
rajongónak nincs is annál jobb tudat, hogy ő most benne van a mezőnyben.
Furcsa, hogy akármennyire is jól ismerem a ,,cirkuszt", a tv-adásokból
és az újságokból, könyvekből, hirtelen - hogy élőben láttam - kérdések
tömkelege merült fel bennem vele kapcsolatban. Mind olyan kérdések,
melyekre szinte azonnal válasz kapok, mégis, eddig sosem jutottak
eszembe.
Például még nem gondolkoztam el azon, hogy a ,,lerobbant" autókat
hogyan juttatják vissza a csapatokhoz. Most viszont ezt is láthattam,
amikor a célegyenesnél lerobbant Renault-t tolták odébb. Emellett
a rajtceremónia is sokkal látványosabb a helyszínen (mellesleg a
tv-közvetítéseken amúgy sem sokat látunk belőle).
Bár a ,,visszajáró-vendégek" nem említik alapfelszerelésnek,
szerintem nincs is hasznosabb felszerelés (na, azért persze a jegy
és a hozzá tartozó ,,kellékek" után), mint a távcső. Valószínűleg
a tribünön is hasznos lehet (bár ezt nem tudtam kipróbálni), de
állójegy esetén mindenképpen fontos. |
|
Segítségével a távolabb
lévő kivetítőkön folyamatosan nyomon követhetjük az eredményt, és
azokat a kanyarokat is ,,közelebb hozhatjuk" amelyeket látunk
ugyan, de szabad szemmel nehezebben állapítjuk meg, hogy éppen ki
is halad el ott. A verseny előtt azonban nem csak ezért vettem hasznát
ennek a tárgynak. Segítségével percekre részese lehettem a box-utcában
sürgölődő tömegnek, ahol láttam a csapatoknak főző szakácsokat,
az újságírókat, riportereket és a versenyzőket, sőt a rajt előtt
nem sokkal még magát Bernie Ecclestone-t, a Forma-1 mindenható urát
is.
A futam maga egyáltalán nem volt zajos (mellesleg a versenynek eléggé
más hangja van, mint a tv-ben), és tényleg átlátható, élvezhető
még a legolcsóbb jeggyel is. Egyébként a nagydíjra kilátogatni nem
olcsó mulatság. Ámbár, minden relatív... Én is Görcsönyből vágtam
neki az útnak, és bátran állíthatom, hogy ha akad olyan ismerősünk
a fővárosban, aki szívesen vendégül lát minket két éjszakára, 20
ezer forintból ,,megúszható" a kaland (hála az ingyenes buszjáratoknak
és a Forma-1 Club nyújtotta kedvezménynek). Sok más emberhez hasonlóan
persze én sem tudom ezt az összeget a zsebemből előhúzni, de most
van rá megint egy évem, hogy összespóroljam.
Aki hadilábon áll vele, vagy még nem igazán szereti a Forma-1-et,
és csak véletlenül találja ott magát a pályán (például egy ismerőse
rángatja el) itt megkedvelheti.
Aki szereti, de eddig még valamilyen ,,mondvacsinált" oknál
fogva nem merészkedett ki a versenyre, azt a pálya hangulata varázsolja
el rögtön. Mindegy, hogy egyedül megyünk, vagy többedmagunkkal,
ha lehetőség adódik rá, szeretjük, vagy időközben megszeretjük az
autóversenyzésnek ezt a formáját.
Semmiképpen sem hagyjuk ki, hogy legalább egyszer élőben szurkolhassunk
végig egy futamot. Az első alkalom után úgysem szabadulunk többé... |