Környezetkímélő
módszerek
Többször foglalkoztam már az újság hasábjain a vegyszeres növényvédelemmel.
Ez alkalommal szeretnék néhány gondolatot említeni az úgynevezett vegyszer-mentes
növényvédelemről.
Pusch János
rovatszerkesztő írása
Az utóbbi időben gyakran hallunk erről a témáról, illetve
ezzel kapcsolatban a bio-élelmiszerekről. Az egészséges életmód egyik
alapja olyan élelmiszerek fogyasztása, amelyek nem tartalmaznak semmiféle
vegyszert, illetve a termés feldolgozása során nem kerül az élelmiszerbe
hozzáadott anyag.
Hazánkban a vegyszermentes kertészkedés még gyerekcipőben jár, de egyre
többen foglalkoznak ezzel az eljárással, mert az igény is egyre fokozottabb
az ilyen élelmiszerek fogyasztása iránt.
A mechanikus növényvédelem azt jelenti, hogy egyszerű segédeszközökkel
védjük növényeinket a betegségektől, kórokozóktól, vagy eltávolítjuk
a beteg részeket és a kártevőket. Ez az eljárás általában nem túl költséges,
mert nem kell megvásárolnunk a drága vegyszereket, de azért szükséges
hozzátenni, hogy a területegységre (négyzetméter, hektár) jutó termés
mennyisége is kevesebb.
Megemlítenék néhány módszert, eljárást, amelyek valószínűleg sokak számára
ismerősek, és alkalmazzák is munkájuk folyamán.
Az úgynevezett eltávolítás alatt értjük, amikor a baktériumok és vírusok
által már fertőzött növényt kiszedjük, és megsemmisítjük, mert ezeket
már nem tudjuk megvédeni, és fertőzhetik az ép állományt.
|
|
| A gyümölcsfák, cserjék
esetében lefűrészeljük a beteg ágrészeket (például azokat az ágakat,
amelyek az előző évben moníliával fertőződtek). A fákon elszáradt
gyümölcsmúmiákat leszedjük, a hernyókat, bogarakat, poloskákat,
cserebogarakat lerázhatjuk, a csigákat is kézzel összeszedhetjük,
és így távolítjuk el. A levéltetvek ellen segít az erős vízsugárral
történő permetezés.
Az elriasztással távol tartjuk a kártevőket a kultúrnövényektől,
amiket termesztünk. Hernyóövet október elején tegyünk a gyümölcsfa
törzsére, hogy a peterakás előtt megfogja a téli araszoló nőstényeket,
amelyek nem tudnak repülni.
Az almamolyfogó gyűrűt május és szeptember között tegyük a gyümölcsfa
törzsére, húsz-negyven centiméter magasságban, hogy megfogja az
almamoly lárváit.
A távoltartás kategóriájába tartozik például a gyümölcsfára kitett
nagy háló. Megakadályozza, hogy a madarak megegyék a gyümölcsöt.
A zöldségháló megvédi a fiatal zöldségeket a zöldséglegyektől és
a káposztalepkéktől. A kartonpapírból készült káposztagallér pedig
meg-akadályozza, hogy a káposztalegyek a szártőre rakják a petéket.
A madárijesztők és a napon megvillanó ezüst papírcsíkok elriasztják
a madarakat. A fiatal fák törzse köré tekert drótháló megvéd a vadrágás
ellen.
Az ősszel lehullott leveleket mindig gereblyézzük össze, és égessük
el!
Megemlíteném a növényi védelmet, ami azt jelenti, hogy például sok
fűszernövény is képes megakadályozni a kártevők elszaporodását.
A levendula és a kapor hatásos a levéltetvek ellen, a borsmenta
és a kakukkfű védelmet nyújt a ká-posztafélékkel szemben.
Néhány házi permetszer készítése:
|
|
- csípős csalánkivonat. Huszonnégy órára áztassunk
be egy kilogramm csalánt tíz liter vízbe, és leszűrt kivonatot további
hígítás nélkül permetezzük szét. Hatásos a levéltetvek ellen.
- fokhagyma-hagyma főzet. Tíz liter vízhez adjunk ötven dekagramm
hagymát, és főzés után 1:10 arányban hígítva gombafertőzések megelőzésére
használhatjuk.
- mezei zsúrló főzet. Tíz liter vízhez adjunk 1 kilogramm friss
levelet, főzés után 1:5 arányban hígítva gombafertőzések ellen permetezzük.
A fenti módszerek előnye a beve-zetőben ismertetetteken felül -
ami a nevében is szerepel - hogy környezetkímélők.
Napjainkban, amikor szeméthegyek gyűlnek az országban, és lépten-nyomon
szennyezzük élővizeinket, környezetünket, nem elhanyagolható jelentőségű
ebből a szempontból sem a vegyszermentes növényvédelem széleskörű
elterjedése.
|
|
