Megjött
a gáz!
Látszólag kis hír, valójában az utóbbi évtized egyik legfontosabb fejlesztésének eredménye községünkben: helybéli és megyei notabilitások jelen-létében november 5-én (talán érdemes följegyezni a falukrónikába is a dátumot), jóval a határidő előtt megérkezett Görcsönybe a gáz.
A fáklya meggyújtására ünnepélyes keretek között került sor, az erről szóló tudósítást láthattuk a falutévében.
Nincs pontos adatunk, hányan használták ki rögtön az új energiahordozó előnyeit, de annyi bizonyos, hogy az Önkormányzatnál egyenlőre kevesen kértek építési engedélyt.
Mindenesetre 130 éves lemaradást hozott be községünk: Pécsett ugyanis épp ennyivel előbb jelent meg a vezetékes gázszolgáltatás. Ez alkalomból lapunk összeállítást készített az egykori pécsi sajtó, a Pécsi Lapok írásaiból. Ha valaki hasonlóságot vélne fölfedezni jelen és múlt között, az kizárólag a véletlen műve...

Eleink írták

1870. január 9.
A légszeszvilágítás behozatalára megkívántató előmunkálatokat figye-lemmel kísérve jól tudjuk, augusztus hóban az egésznek már kész kellene lenni. De az eddigiek után az idén már aligha kapunk világosságot!

1870. március 13.
A jobb idő beálltával a munka mindenfelé megindult. A légszesz-világítási csöveket is rakják a piaczig. A főutczán már egészen végighaladtak a munkálatok. Tehát mégis lesz valahára világosság Pécsett!

1870. március 20.
A gázvilágítási ásatások, melyek dicsérendő gyorsasággal haladnak, sok eltemetett régiséget hoznak napvilágra.

1870. április 7.
A gázvilágításnak a casinoba-i be-hozatala 3000 frt-ba kerül. Bárcsak a casino minden ügye ilyen világos lenne.

1870. április 10.
Szombat estefelé a főutczában egy úri fogat két tüzes lova a városház előtti légszesz-világítási munkálatok alkalmával ásott ároktól megijedt, megbokrosodott s egyenesen a jobbra fekvő kalapos kirakatnak ugrott, betörve az üvegtáblákat, s összegázolva a kalapok nagy részét.

1870. április 21.
Különlegesen érdekesek a csövek használhatósági próbái, miután használata előtt minden egyes cső kemény vizsgálatot kénytelen kiállni azon által, hogy légszivattyú segítségével áthatlanságáról biztos tudomást szereznek. Az összekötés kivitele után még egy szivattyúpróbát tartanak. A vizsgálatot maga a vállalkozó teljesíti oly practicus ügyességgel, hogy minden, még elfogult szemlélő is meg van győződve az egész kivitel gondosságáról.

1870. július 24.
A gázvilágítást értelem szerint augusztus 15-én szándékozzák meggyújtani. Igen alkalomszerű volna, ha a tanárgyűlés itt időzése alkalmával történne a megnyitás.

1870. augusztus 7.
Augusztus 3-án a légszeszt meggyújtották; a piacz tündéri fényben ragyogott az ezer és ezer apró lángtól, melyek a lámpák helyett alkalmazott czifraságokon égtek. Éljen a haza, éljen a nemzet, éljen Pécs városa! voltak a kivilágított mondatok, a városháza sarkán pedig jellemzőleg német felirat díszlett. F.J. u. E. vagyis Franz Joseph und Elisabeth.
Egynémelyek egyébként érthetetlenül kerültek az ünnepség színhelyére, közöttük olyanok is, akik pedig tudva-lévőleg rowtineval (rutinnal - a szerk.) isszák részeggé maguk.

Sajtó és beton
Cseri László humoreszkje

Több, mint húsz éve vagyok tagja a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, amit nem azért említek, mintha bármi súlya lenne, hanem csak azért, mert a tagoknak jár a Magyar Sajtó című lap. Tíz évig hozta rendszeresen a postás annak rendje és módja szerint, kéthetenként, a rondán becsomagolt, dög unalmas lapot, és én kéthetenként dobtam nagyívben a szemétkosárba, felbontatlanul.
A rendszerváltással azonban megváltozott a helyzet. A lap eltűnt az életemből, többé nem kaptam egy példányt sem, pedig nem szűnt meg sem a tagságom, sem az újság. Most viszont, váratlanul, érkezett egyszerre kettő is, mindegyiken az én nevem volt feltüntetve, de nem pécsi, hanem helesfai címmel. Helesfa golyóstollal áthúzva, és mellé nagy, ákombákom betűkkel odabiggyesztve: Pécs.
Feltételezem, hogy az elmúlt esztendőkben Helesfára mentek a lapok, de mostanra már nagyon unhatták a dolgot, és továbbküldték. Helesfán, egy gyönyörű, pávákkal belakott, védett parkkal körülvett elme-szociális otthon működik. A MÚOSZ, eddigi munkásságom színvonala és szociális helyzetem alapján úgy ítélte meg, hogy ott a helyem, és attól kezdve oda küldte és küldi a mai napig. Gondolom, nem véletlenül feltételezték vélt tartózkodási helyemül éppen ezt az intézetet, hiszen itt lakott Tóth Ernő, az őrültnek tartott költő is, aki bár nem volt MÚOSZ-tag sosem, mégiscsak valamiféle betűvetéssel foglalatoskodott, s akit mi, gyerekkorunkban mindig kiröhögtünk, amikor megjelent a strandon kis bőröndjével, és kipakolta cédulákra írt verseit. Pedig híres kétsorosai ma is szájról-szájra járnak: ,,Jaj de hideg ez a beton / felveszem a nagykabetom".
Én még itt élek Pécsett. De ha majd bevonulok Helesfára, megint felbontatlanul dobom ki a Magyar Sajtót, hiszen addigra úgysem értek belőle egy szót sem.