Oldalak: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A'la Bamba lapszámok

A'la Bamba 2001. június 3. oldal

Szobor Görcsönyben?
Megint nagy fába vágjuk a fejszénket: clubunk, a Görcsönyi Bamba Club kezdeményezésére a Pelikán lakótelep egyik hangulatos kis terén - néhány hónap múlva - reméljük, szobor áll. Mégpedig méltóan hozzáigazított környezetben.
De talán menjünk egy kicsit vissza a történetben! Kis társaságunkat hosszabb ideje foglalkoztatja a gondolat, hogy vajon miért nincs községünkben szabadtéri alkotás? Tavaly nyáron már-már úgy tűnt, hogy sikerül lépéseket tennünk e helyzet föloldása érdekében, ám az általunk kiszemelt Életfa alkotója, Makovecz Imre nem járult hozzá, hogy szellemi termékét itt állítsuk föl. (Az Iparművészeti Múzeumba került egyébként, Budapestre.) Az esettel foglalkozott lapunk, de még a napi sajtó is. A dolgot mindenesetre nem adtuk föl. Az is hamar kiderült ugyanakkor, hogy az a pályázati rendszer, amelynek keretében települések köztéri alkotásokhoz juthatnak, nem Clubunk, de még csak nem is Önkormányzatunk pénztárcájához szabott: kétmillió forint önerőt nem tudtunk fölmutatni.
Váratlan helyről érkezett végül a segítség. A Baranya Megyei Alkotótelepek Kht. ügyvezető igazgatója, Pál Zoltán (maga is elsőrangú szobrászművész egyébként), fölajánlotta, hogy egy, a Kht. tulajdonában lévő, a Villányi Szoborparkban őrzött Radulescu alkotást megőrzésre kihelyez hozzánk.
Azért nekünk is maradt föladatunk bőven: szponzorok segítségével gondoskodni a hat tonnás szobor föl- és ledaruzásáról (Magyar-Svájci Autódarus Kft., Pécs), hazaszállításáról (Neolit Kft., Pécs), az alaphoz szükséges 50x50x5 cm-es kb. 100 ezer forint értékű horvát márványlap megvásárlásáról (Plan Mérnöki Iroda, Győr). Természetesen a helyszín kialakításához további segítségre van szükségünk. Kérjük Kedves Olvasóinkat, ha tudnak, munkájukkal, más egyébbel segítsenek nekünk. Támogatóink nevét a szobor mellett fölállított réztáblán tüntetjük föl. Az avatás időpontját pedig majd kitaláljuk.

Mit csinál a kincstár?

Az államkincstár területi igazgatója volt a Bamba Club áprilisi ülésének vendége. Lévai Józseftől szerettük volna megtudni: mi is az általa képviselt szervezet föladata pontosan.

A' la Bamba információ

Mint kiderült, az állami költségvetés intézményeinek számláit ők vezetik, és szigorúan ellenőrzik a gazdálkodást. Hozzájuk tartozik például a Vám- és Pénzügyőrség, az APEH, a Rendőrség, a Tűzoltóság, de az Orvostudományi Egyetem is. Az igazgató hangsúlyozta, hogy a közpénzek gyanús mozgásainak sikerült gátat szabni, ezzel együtt néha láthatók visszaélésekre utaló kísérletek. Ilyenkor a kegyetlenséggel határos szigorúsággal járnak el.
Ellenőrzik a pályázatokra (Széchenyi-terv, PHARE etc.) érkező munkákat, kontrollálják az összegek kifizetését, fölhasználását. A magunk fajta kistelepülésekkel segítőkészek: ha látják a nemes célt, és a készséget a szükséges feltételek megteremtésére, akkor azok kialakításához jó tanáccsal szolgálnak. Foglalkoznak állampapírok értékesítésével, amely jóval kisebb kockázatú, mint a bankban elhelyezett pénz, vagy a hazánkban, sajnos, egyre gyöngülő hozamú tőzsde. Figyelemmel kísérik a Területfejlesztési Tanácsok munkáját, és szakembergárdájukkal azon vannak, hogy támogatni tudják e tanácsok felelős döntéseit, csökkenteni illetve kizárni az esetlegességeket.
Lapunk kérdésére válaszolva Lévai József szükségesnek és fontosnak nevezte az Országimázs Központ működését. Véleménye szerint hazánk külföldi megítélése legalábbis kétséges, értékeink védelme elég esetleges. Föl kell tudnunk mutatni a hungarikumokat más országok felé, és meg kell őriznünk értékeinket a magunk számára is. E folyamatnak része lehet a csabai kolbászfesztivál, azon a miniszterelnök szereplése, és ennek rögzítése az utókor számára.

A' la Bamba
...vagyis éppen hogy nem, nagyon is a' la élénk dunnyog egy szúnyog az éjszakában. Éjfél van, vagy inkább már hajnal. Ez a szúnyog meg csak dunnyog.
- Ne dunnyogj! - próbálom jobb belátásra bírni szép szóval, barátságosan.
De nem vesz komolyan. Nem tudja, hogy van elektromos szúnyogriasztóm, és ha kell, villamosan űzöm odébb. Nem tudja, így hát dunnyog.
- Ne dunnyogj, te, mert előveszem a kütyüt! - ez már nem a vasárnapi hangomon szól. Csak ne kéne kimásznom, meg azt sem tudom, hova tehette el a készüléket az asszony. De ez csak dunnyog.
Fölkelek, kotorászom a szekrényben, de nincs meg a riasztó. Pedig tavaly még itt volt. Miért kell mindent így elrakni folyton? Végre megtalálom, de nincs benne betét. Azonnal megőrülök! Hova a fenébe tehette el azt a betétet?
Kotorászom újra, a szúnyog, mintha érezné, hogy jól áll, odaszáll, és dunnyog.
- Dunnyogsz, az anyád...!
Végre találok betétet, bedugom a készüléket, semmi. Biztos kiszáradt tavaly óta a betét. Ez meg csak itt dunnyog. És csíp. Megcsípi az ujjaim közét. Viszket. Megkeresem az Irixet. Lejárt a szavatossága. Mindegy, viszket, be kell fújni. De nincs meg a szórófej. Sebaj, majd benyomom a csövecskét egy késsel, csak kijön néhány csepp! Aztán villany föl, és leszámolok ezzel a szúnyoggal!
Piszkálgatom a késsel a palackot, a kés megcsúszik, elvágom a kezem. Ó, jaj! Nem bírom a vért! Kiszédülök a nyitott szobaablakon, és halálra zúzom magam az udvaron.
Legközelebb más módszert kell választanom.

A'la Bamba lapszámok előző következő A'la Bamba