- Mit ordít a néger, amikor hasmenése van?
- Segítség, olvadok!

Fehér Dezső rovata

Mi az a sok kék-zöld folt Józsi bácsi arcán?
- Felugrottam a biciklimre!
- Na, és?
- Neki volt támasztva a falnak...

Mik voltak a vak ember utolsó szavai?
- Mondja kérem, maga mindig bundában szedi a málnát?

Mi esik a legjobban egy liter vodka után?
- Szergej, egy kerékpárral.

Pistikét kérdezik az iskolában:
- Mi a neved?
- Nem tudom.
- Hány éves vagy?
- Nem tudom.
- Mi akarsz lenni?
- Nem tudom.

1968. Prágába behajtanak a tankok, gyalogos hadsereg érkezik. Egyetlen furcsaság: minden tankon amerikai zászló, amerikai egyenruhák, fegyverek. Kicsapja a polgár az ablakot, lelkendezve kiált:
- Freedom! Freedom!
Mire az egyik tankból kibújik a katona:
- Nyet freedom, eta karneval!

Apróhirdetés.
Lófarkas lány hasonló adottságokkal rendelkező fiú ismeretségét keresi.

Ki volt a történelem első férfija, 50 ezer forintért? - kérdezi Vágó István a vetélkedőn a Szöszit.
- Sanyi, de csak kétezer-ötszázat fizetett...

Autóvezetői tanfolyamon:
- Tessék felsorolni három közlekedési eszközt!
- Busz, villamos, lasszó!
- Hogy mondta az utolsót?
- Lasszó. Most hallottam egy dalt: megy a cowboy lasszóval!

A rendőr kisfia életében először lát papot. Körüljárja, és így szól hozzá:
- Bácsi, maga néni?

Mondani
akarok valamit..
Ezzel a címmel mutatkoznak be időről-időre a községünkben élő, verset faragó, prózát írogató alkotók. Az Olvasás éve alkalmából indított, sikeres sorozat - amint arról Olvasóink a falutévé műsorából bizonyára már értesültek - túl van a márciusi ,,erőpróbán" is. Az érdeklődők egyébként még két alkalommal találkozhatnak a helybéli szerzőkkel. Az első megmérettetés ugyancsak önálló bemutatkozás lesz, az eddig nem szerepeltek jelentkeznek műveikkel.
A záró alkalom minden, addig megszólalt vendégnek újabb alkalmat teremt: egy-egy rövidebb művükkel lépnek majd a közönség elé, vélhetően még a tanév vége előtt.
A résztvevők pontos listájáról és az időpontokról - az eddig megszokotthoz hasonlóan - a falutévé tájékoztatja az érdeklődőket

Olvasóinkhoz
Talán fölösleges önadminisztráció, mégis fontosnak érezzük jelezni: lapunk mostani száma a húszadik.
Hogy egyáltalán eljuthattunk eddig, az az Önök megtisztelő figyelmének és nem utolsó sorban munkájának eredménye. Ahogy ez épp a márciusi író-olvasó találkozón hangzott el, lapunknak nincs egyéb ambíciója, mint színvonalas kocsmalapként szolgálni a község polgárait.
Olvasóink mellett természetesen Szerzőinket illeti elsősorban a hála. Mellettünk a lap támogatóinak, a kiadás technikai lehetőségeit megteremtő szponzornak köszönjük segítségét.