A' la Bamba

...tehát bambán nézi az ember a televíziót, mint rendesen, és azon kapja magát, hogy dühöng. Mint rendesen - tehetnénk hozzá, bár fölösleges. A televíziózás ugyanis (bamba fejjel úgy tűnik) mainapság kevesebb örömöt ad az embernek, mint mondjuk, tizenöt évvel ezelőtt, amikor mégiscsak voltak szempontjai annak, hogy ki kerülhetett képernyőre. Nem állítom, hogy tehetséges volt mind, Bán Jánosról vagy Megyeri Károlyról lemondtam volna élből, de a funkcik mellett azért akadt alkalmas is, és nem kellett tűrni, hogy a nemzeti nagyadón vasárnap esténként egy, a métermázsát nagyjából negyven kilogrammal verő figura daláradata zubogjon ránk Lenin atyuska sapkája alól.
Nu, de nem erről akarok beszélni, hanem arról a reklámról, amelyben egy kereklámpás, kivénhedt Zsiguli nekicsúszik a mögötte álló procc autónak. A Zsiguliban ugyanis szeretkeznek (bár ez kissé kétséges, mert a tulaj hosszúnadrágban esik ki belőle), és az élénk periodikus mozgást nem képes lefékezni a nyári gumi.
Társadalmi célú hirdetés - így ajánlja a másfél percet a két nagy kereskedelmi csatorna. Az ország egyik fele nevet, a másik fele pedig csúszkál a lerobbant Zsigulikban vagy éppenséggel a rossz gumikkal.
Tisztelt Társadalmi Célú Hirdetés Készítők! Tetszenek tudni, nem vagyunk fölesküdve a kerek-lámpás Zsigulira. Nem vagyunk fölesküdve a folyton lerobbanó Skodákra. És télen sem vagyunk fölesküdve a nyári gumira. És nem vagyunk fölesküdve a napi hat szelet fölvágottra, és nem vagyunk fölesküdve a turkálóból kiválasztott farmernadrágra sem.
Tetszenek tudni, annyi az egész, hogy mi szegények vagyunk itten. Legalább hadd szerethessünk békességben.

Vino Sztanck