Apák napja
Archívumunkból emeltük ki az alábbi, tréfás verset. Azért olyan kedves számunkra, mert annak idején a törzsasztal korábbi rendszeres vendégétől kaptuk. Bár ha ő is viszont láthatta volna még e lap hasábjain...

Kelemen József (?2006) gyűjtése

Tisztelt apák, férjek, kik itt összejöttünk,
hogy első esetben napunk ünnepeljük,
tegyünk együttesen fogadalmat arra,
emlékezni fogunk örökké e napra.

Mert ilyen nagy napot, kedves férjek s apák
a büdös életben nem látott a világ.
Évezredek óta el voltunk mi nyomva,
soha nem volt ilyen apák napja tartva.

Asszonyok és lányok uralkodtak rajtunk.
Tűrtünk vagy szenvedtünk, mindég csak hallgattunk.
De most már elég volt, nem hallgatunk többé,
kerekedünk végre az asszonynép fölé.

Nem engedjük többé elnyomni magunkat,
mi is minden évben megtartjuk napunkat.
Mi fogjuk nyomtatni ezután a naptárt,
s pirossal jelöljük bent az apák napját.

Tanítók, gyermekek s a nők napot kaptak.
A vasgyűjtésre is egy hónapot adtak.
Csak miránk, apákra nem gondolt még senki,
ezért kell ezt nekünk most megfellebbezni.

Külön ünneplik a madarak s fák napját.
Az édességhetet ugyancsak megtartják.
A mozik is külön filmheteket kaptak,
de nekünk, apáknak egy napot sem hagytak.

S mindennek, kérem, az asszonynép az oka,
kik a nyelvosztáskor kétszer álltak oda.
Felér hatalmuk egészen az égig,
protekciójuk van egész Szent Péterig.

Az újabb időkben meg mit vettünk észre?
Vagy kétszáz nő magát a szputnyikba kérte.
Ha ez így megy tovább, megszállják a Holdat,
Nekünk meg azután csütörtököt mondnak.

Nem elég, hogy minden a nő körül forog,
most már a Holdra is kivetik a horgot.
Hát, ezt nem engedjük, legyen bármi vége,
Mi vagyunk az urak, férfiak elvégre.

Eddig ugyanis csak csúfoltak bennünket,
el nem is ismerték a mi ünnepünket.
Az apák napjának is elejét vették,
Amikor az embert jól leteremtették.

Ó, mily nehéz nap az apáknak elseje,
ilyenkor mindnyájan jajjal vagyunk tele.
Az asszony minden pénzt keres és követel,
egynéhány fillérért mi mindent követ el!

Így fogad: megjöttél, szívecském, te drága?
közben két kezével zsebünk kotorássza.
,, Hát csak ennyit hoztál? Nem szégyelled magad?"
s mert egy kicsit ittál: ,,fene a pofádat!"

Így néz ki kérem a férfi becsülete.
Az egész életünk csak zűrrel van tele.
De most már elég volt, apák fedélzetre!
Oda se bagózunk az asszonyseregre!