evés falu dicsekedhet azzal, hogy a helytörténeti adatoknak olyan, bőségével rendelkezik, mint Görcsöny. Levéltári dokumentumaink mellett, különösen sok adatot őriztek meg a község ezeréves parókiájának anyakönyvei.
A honfoglalást követő időkben a környék a fejedelmi törzs szálláshelye lehetett, pontosabban e törzsnek kultikus tevékenységet űző nemzetségei, gyógyító, jósló, áldozatokat bemutató, énekszerző táltosok és nagycsaládjaik lakhattak itt. Erre engednek következetni a környező községek - Baksa, Garé Kisasszonyfa, Ócsárd - neveinek jelentései. Valószínű, hogy a kereszténység fölvétele után Görcsöny azért kapott szilárd anyagból épült kőtemplomot, hogy a környező pogány gócok -térítésének végzése közben ellenállhasson ezek esetleges lázadásának, új templomot romboló szándékának is.
Első okleveleink "Gürchun", illetve "Gurchen" alakban említik a községet. /Olvasd: Gürcsön, -illetve Gürcsen./ Minden időben gazdag falu lehetett, lakossága munkájának gyümölcsét egyszerre többen is lefölözhették. Első oklevélbeli szereplése -1247-ből - szerint a lyoni zsinat pápai tizedfizetésre kötelezte plébániát. Ez azt jelent, hogy a falu ekkor mér népes és komoly település, amely tíz hozzátartozó község központja.

herceget. Görcsönyben nyári lakot építtet, ahol családjával többször meghúzza magát, különösen ha a délvidéki oligarohákkal akad tárgyalni valója. Nevéhez fűződik a község szőlőtermelő kultúrájának meghonosítása, a Nagy Lajos vezette hadjárat során, Nápolyból hozott szőlővesszőkkel.
Tamás ispán után leány-ágon az Apponyiak birtoka a falu, egészen a török dúlásáig. Érdekes azonban, hogy árpádkori temploma a török kort is átvészelte. A község gazdasági eredére jellemző. hogy ebben az időben Szigetvár pasájának fizette a sarcot, de kielégítette a portyák során megjelenő -Apponyiakat is. Egyezerre adózott Ferdinánd királynak, Szapolyai Jánosnak és Szigetváron keresztül a török császárnak. Lakói ekkor szökdöstek el, s ekkor kezd a régi Papkert környékén elterülő falu, mai rejtettebb helyére települni.
A török kiűzése során, a felszabadító csapatok felégették a görcsönyi templomot. Az új gazdák, a jezsuiták kijavítgatták, s megkezdték egy új templom építését, ame1y azonban csak száz év múlva 1848-ban nyerte el a mai alakját.
A megritkult lakosság, feltöltésére bosnyák, német, olasz és spanyol családokat telepítettek le Görcsönyben, amely ez után .háromnyelvűvé vált.

/Falutörténeti vázlatunk II. részét a következő számunkban közöljük./