Ez sok mindent jelentett, számunkra
most az a fontos, hogy ez az adomány megerősítette a városi jogokat,
így a serkimérő monopóliumot is. Ez azonban ellenkezett Proberger
uram korábbi kiváltságával. A Városházán ismét fellángolt a sörvita.
Proberger pedig - eddigi szolgálataira hivatkozva - ismét az udvarhoz
fordult.

A jóféle ser maradt a keseru
vígasz
Fotó: Körtvélyesi László
Az persze - jellemző módon - megerősítette a serfőző
mestert. A közgyűlés enyhén szólva háborgott. A város határában
ekkor már fel-feltüntek a kuruc lovasok. Hát akkor... Cum Deo Pro
Patria... és most már a sörünkért is! A nemes vármegye is közbeavatkozott,
és a város mellé állt. De Proberger labanc úr nem könnyen adta meg
magát. Kitalált mindenféle kibúvót, de serfőzője csillaga szép lassan
elhalványult. 1711-re a város végre tulajdonába vette a jónevű sörözőt.
Proberger uram ezt követően csak mint bérlő gazdagodhatott a pesti
sörösökön (akónként 5 garas volt az adó). Nem is sokáig bírta. Körülbelül
három hónappal a várossal kötött szerződés aláírása után, 1711 májusában,
feltehetően szívinfarktusban meghalt. De 1711 májusában a majtényi
síkon a kurucok is letették a fegyvert. Nem maradt más vigasz, mint
a jóféle sör. Ami ezentúl már Pest város hasznára forrt az egykori
Leopold utcai sörözőben. |
| Garé: a bomba ketyeg
tovább |
Garé-ügyben a görcsönyi Besenyei Géza folytatta
a legkiterjedtebb levelezést az utóbbi években: a hulladék biztonságos
tárolására tett javaslatot. Terveit eljuttatta a környezetvédelmi
szaktárcához, és a Parlament illetékes bizottságához is. Amint erről
korábban beszámoltunk, ötletét azzal söpörték le, hogy a hulladékot
meg kell semmisíteni, s e munkálatok múlt év december 31-éig véget
érnek.
A'
la Bamba információ
A 14 ezer tonnányi klórbenzol-származéknak csak
alig a felétől sikerült megtisztítani a garéi telepet. Kétséges
azonban, hogy a fennmaradó mennyiség mikor kerül ,,végső nyughelyére".
A Környezetvédelmi Minisztérium kötbért helyezett kilátásba a határidő
túllépése miatt. Sokak szerint erre azért van szükség, mert az eredetileg
megállapított 2 milliárdos költségkeret nem bővülhet, a többletköltségek
ugyanakkor már most tagadhatatlanok. A mentesítési munkálatok elvégzésére
kiírt pályázaton győztes konzorcium arra hivatkozik, hogy a külföldi
társvállalatok jogi környezete a szabályok módosítása miatt megváltozott,
emiatt ideiglenesen le kellett állítani a szállításokat.
Lapunk úgy értesült, hogy a konzorcium partnercégei jelen pillanatban
Európa egyetlen országában sem rendelkeznek az adott anyagra vonatkozó
megsemmisítési engedéllyel. Lapzártakor a telepen semmi mozgás nem
látszott, a Parlamentben pedig új pályázat kiírását sürgették felelős
politikusok. Érdekes egyébként, hogy a szennyezett talaj elszállításáról
már szó sem esik. |
|
A'
la Bamba
...vagyis Bamba módra viszszaemlékszik az ember évekkel korábbi dolgokra,
és hajlamos fölidézni magában olyan esztendőket, amikor 3500 forintért
még könyveket (a hangsúly a többes számon van) lehetett vásárolni. Emlékszem
például, egyszer mentem rogyadozó térdekkel hazafelé a pécsi Király utcán,
és magas toronyban egyensúlyoztam a könyveket. Akkoriban költöztem el
otthonról, tehát Heidegger alatt a Nagy háztartáskönyv című alapművet
vittem, mivel annak volt a legjobb fogása. Heidegger fölött - úgy rémlik
- egy nyelvi tesztfüzet volt, egy vékony Jung, Vári Attila, az új kiadású
József Attila összes, és talán Platón, mert abban a félévben vettem fel
az egyetemen ilyen műveltségi órákat. A 3500 forint - ma már nem is értem,
hogyan - nagyon sokat ért, és az egyetemre kötelező 3-4 könyvön kívül
megvehettem, ami érdekelt, és ami privát létezésemhez is szükségesnek
látszott. Talán az lehetett az utolsó ilyen év, hogy a régi kiadók köteteit
olcsón meg lehetett venni. Emlékszem, még az járt a fejemben, hogy jövőre
megvásárolom Bibó István munkáit, akit akkoriban nagyon megszerettem,
és Szerb Antalom is lesz. A Téli Könyvvásáron, már az engedmények időszakában
tehát, nemrégiben a barátnőmmel vásároltunk közösen egy, az utolsó szigorlathoz
szükséges könyvet, meg egy vékonyka folyóiratot. Mindez 7000 forintunkba
került.
A közös könyvről úgy beszélünk, mint amiben részvényeink vannak, és ha
végzünk, egyikünk kivásárolja majd a másikat.
A fél könyv is könyv, azt hiszem.
Dankotás Vera |