Templom, tető
Községünk egyetlen műemlék-épületének tetőszerkezete elöregedett,
fölújítása elodázhatatlan.
A'
la Bamba információ
Egy-két éve már jelenlegi plébánosunk, Horváth Sándor vezetésével
sikerült a torony rendbetétele.
Természetesen ez önmagában nem oldotta, oldhatta meg közel kétszáz
éve emelt katolikus templomunk valamennyi gondját, problémáját.
Tudnunk kell, hogy a tetőzet meglehetősen mostoha állapotban van,
és megbontásakor a falak stabilizálására is sort kell keríteni.
Az egyházközség elöljárói és plébánosunk is azt kéri falunk minden
polgárától, hogy akinek csak módjában áll, segítsen anyagilag
(is) abban, hogy ez a hatalmas vállalkozás mielőbb befejeződhessék.
Részletes információkkal szívesen áll rendelkezésükre Horváth
Sándor atya, akár a 372-421-es telefonon is.
Görcsönyben
történt...
Anekdoták,
emlékek
A nyár egy kedves színfoltja volt, hogy egyik barátunk édesapja,
Gergely bácsi tiszteletét tette községünkben. Ami már csak azért
is nagy szó, mert az öreg a II. világháborút leszámítva - saját
bevallása szerint - ki sem tette a lábát a maga falujából.
|
Gergely bácsi háborús élményeit igen szívesen mesélgette. Egyszer
megkérdeztük tőle, hogy milyen messze sodorták a hadiesemények.
- Ó, nagyon messze - felelte -, olyan messze, hogy oda már közel
volt a világ vége.
- Aztán milyen a világ vége? - faggattuk tovább.
- Hogy milyen? A világ végén nagy köd van, és abban a nagy ködben
egy ember igen nagyon kaszál. Egyébként egy embernek nagyon nagy
méhe volt arrafelé. Akkor volt, mint egy tyúk. Vagy, mit is beszélek,
inkább, mint egy malac. Vagyis inkább akkora, mint egy kis bornyú.
Nahát, akkora méhe volt annak az embernek.
- De mekkora lehetett akkor a kaptár? - akadékoskodott valaki.
- Mekkora, mekkora, azt nem láttam, mert akkor épp nem röpködött
az a méhe. Hanem sokkal érdekesebb, hogy azon a vidéken nem volt
sehol víz. Végre egy muszka levitt minket a pincéjébe, és adott
bort. Attól fogva bort ittunk, azzal főztünk, de még abban is
mosakodtunk.
- És a lovak? - kérdezte a társaság egyik tagja.
- A lovak? A lovakat, azokat nem kell félteni - zárta le a témát
Gergely bácsi.
Asztrik,
az apát
Komoly vihart kavart, de végül kevés szelet vetett - mondhatnánk
némi képzavarral a néhány napja Pécsváradon színre vitt előadásról.
A'
la Bamba információ
Szerkesztőségünk tagjai is jelen voltak a Pozsgai Zsolt művéből
Pozsgai Zsolt által rendezett színházi programon. Valószínűleg
a díszletet is Pozsgai Zsolt tervezte, mert az éppoly igénytelen
volt, mint maga a mű és az előadás. Nem valószínű, hogy István
királyunk iránt elkötelezett vagy épp csak keresztény érzületű
nézők bármi kivetnivalót találtak volna a szövegben, de az bizonyos,
hogy a program méltatlan volt a millenniumi év lezárásához.
|
|
Viharos
éjszaka
Sokan vagyunk, akik szeretjük a rémtörténeteket. Borzongva olvassuk
a természetfölöttiről szóló horrorregényeket éjszaka, miközben állig
be vagyunk takarózva, nehogy egy kéz megérintsen minket az ágy alól.
Pohnert
Diána írása
A legtöbb ember szeret úgy félni, hogy közben tudja: a filmben vagy
könyvben szereplő lény nem létezik. Mégis, mikor véget ér a történet,
csak úgy merünk kimenni a szobából, ha közben az összes villanyt fölkapcsoljuk.
Nemrég, egy este, mikor teljesen egyedül voltam otthon, egy horrorfilmet
néztem. Mikor vége lett, ki akartam menni, hogy bezárkózzam. Összeszedtem
minden bátorságomat, és kidugtam a kezem a takaró alól, hogy felkapcsoljam
a villanyt, ám hirtelen zajt hallottam. Győzködtem magam, hogy csak
képzelődöm, és butaság így félni. Nagy bátran felkeltem hát, és elindultam
kifelé, amikor a zaj megismétlődött. Azon kaptam magam, hogy rémülten
menekülök a konyhába, miközben hangosan bíztatom magam, hogy szörnyek,
vámpírok, mumusok nem léteznek. Igaz, hogy szellemek vannak Görcsönyben,
de azok is csak a régi temetőnél. Így újra bátorságra kapva odarohantam
az ajtóhoz, bezártam, majd visszarohantam a szobámba. Mindeközben a
zaj most már harmadszor is megismétlődött. Úgy hangzott, mintha valaki
a bejárati ajtót rugdosná. A takarót a fejemre húztam, és elaludtam.
Reggel kiderült, hogy az éjszakai zaj nem volt más, mint a szélviharban
letört ágak koppanása.
Vagy mégse? Másnap éjjel ugyanis a zaj megismétlődött.
Teljes szélcsend volt.
|
