A'la Bamba lapszámok Oldalak: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. A'la Bamba 2002. augusztus 3.oldal

Jó leszek,
hogy jobb legyen

Az ABLE Közép-Európa (1438 Bu-dapest, Pf.: 351. Telefon: 06/1/210-34-46) küldte szerkesztőségünknek az alábbi (csak terjedelmi okok miatt) rövidített írást a közlés reményében. Mivel nem találtunk benne különösebb kivetnivalót, közöljük. A cikkben emlegetett könyvről olvasóink a fenti címen kaphatnak bővebb tájékoztatást.

Az ABLE Közép-Európa információja

De mitől válik valami jobbá? Egyáltalán, mi a jó és mi a rossz? Évezredes kérdés a filozófusok, és a hétköznapi emberek számára. Hogy milyen dön-téseket hozunk cselevéseink során az elmúlt évtizedek vagy évszázadok tapasztalataira és a kialakult szokásokra építve: ez az erkölcs témaköre. Az idő múlásával azonban változnak a körülmények. Ami tegnap még helyesnek tűnt, mára kétségessé válik, s lassan elveszítjük támpontjainkat.
- Az újságokat olvasva és az emberek között forgolódva eléggé nyilvánvalóvá vált, hogy a becsületet és az igazságot már nem tartják fenn azon a szinten, amelyen valaha volt. Az emberek, még az iskolás gyermekek is, arra a következtetésre jutottak, hogy a magas szintű erkölcsi norma a múlté - ezt 1981-ben írta L. Ron Hubbard amerikai filozófus és író. - Mi lenne, ha valaki előállna egy erkölcsi szabálygyűjteménnyel? Olyannal, ami tetszene az embereknek? Olyannal, amit maguk az emberek adnának tovább?
Ezt a kérdést tették fel maguknak az ABLE Magyarország Alapítvány munkatársai is. Mi lenne, ha lenne ilyen szabálygyűjtemény, és mi lenne, ha itt, Magyarországon is hozzá lehetne jutni? L. Ron Hubbard utánajárt a kérdésnek, és meg is felelt rá. Írt egy könyvet, melynek címe: Az út a boldogsághoz.
A könyvecske először 1981-ben jelent meg. Azokat az alapelveket tartalmazza, amelyek révén az emberek konfliktusok nélkül, békében tudnak együtt élni egymással.

Ilyen egyszerű elvekről van szó, mint: Tartsd meg az adott szavad!, Tiszteld és segítsd szüleidet!, Ne fogyassz túl sok alkoholt!, Ne lopj!, Ne gyilkolj!, Tiszteld mások vallásos hitét!, Légy szorgalmas!, Törekedj az igazsággal élni! stb.
A kötet eredményességét bizonyítja, hogy mára a hat kontinens 70 országában 57 millió példányban, 36 nyelven adták ki. Magánemberek osztogatták családtagjaiknak, ismerőseiknek, üzletemberek az ügyfeleiknek, tisztségviselők az iskoláknak, a tanárok a gyerekeknek, de még rendőrök is az ifjúsági elítélteknek.
A dél-afrikai Sowetóban a könyv egyik fejezetére építve ,,Óvd és tedd jobbá környezeted!" kampányt indítottak. Ez főként a környezetvédelmet vette célba, de ennél sokkal többet ért el.
- Az erőszak annyira csökkent, hogy ma már tudjuk, hogyan üljünk össze és cseréljük ki nézeteinket - vallotta az egyik helyi lakos.
Ez a könyv olyan spontán mozgalmakat ispirált, mint például az élelmezési kampány és a romeltakarítás az 1992-es Los Angelesi zavargásokat követően. Ugyancsak Los Angelesben törént, hogy mituán az utcákat rongáló vandál bandák tagai között kiosztották a könyv néhány páldányát, a következő hetekben 130 épületről eltűntek a falfirák.
Egy kislány, aki elolvasta és alkalmazta a füzetkben leírtakat, ezt a kedves sztorit küldte el nekünk:
Anyukámtól két évvel ezelőtt megkaptam Az út a boldogsághoz füzetet. Megláttam benne egy mondatot: próbálj meg nem tenni másokkal olyan dolgokat, amelyeket nem szeretnél, ha ők tennék veled.
Ekkor elgondolkoztam... Te jó ég! Hogy bánok én szegény apámmal?! És eldöntöttem, hogy nem fogok neki bántó dolgokat mondani. Aztán éppen mentem hozzájuk pár hét múlva. Meghallottam, hogy rólam beszélnek: Eszter még soha nem volt ilyen kedves. Teljesen megváltozott!

A' la Bamba
...vagyis, mint afféle bamba, az ember csak nézi a Pécs Tévét, és kezd valamit nem érteni.
A programban ugyanis hangzatos reklám fut éppen, ennyien és ennyien kísérik figyelemmel a műsort, ebből ennyien pécsiek, ennyien pedig a város környékén laknak. A hang - nem egy vokális tüzijáték, az alkalmasakat kirugdalták rég - tesz egy oldalvágást, hogy tudniillik a vidékiek aránya lehetne magasabb.
Az ember ilyenkor előveszi a fejszét, és fizikailag megsemmisíti a televíziónak nevezett háztartási készüléket.
Mert, kérem szépen, mi ez? Miért kéne nekünk többet néznünk valamit, ami nem közvetlenül rólunk és nem is igazán nekünk szól?
Néhány évvel ezelőtt, amikor a Dunántúli Napló és a Magyar Rádió tudósítást adott a Villa Gerechen című kis könyvecske megjelenéséről, úgy gondoltuk: hátha ez a pécsi televíziót is érdekelheti. Útnak indítottunk hát egy, a szerkesztőség nevében fogalmazott levelet, s terepszemlére invitáltuk a tévé munkatársait. Nem jöttek. De nem jöttek akkor sem, amikor az Unicum teret avattuk. Most, hogy Sashegyi Zsófia koncertjét terveztük, küldtünk nekik is plakátot.
- Sajnos, díjtalanul nem tudjuk közölni az eseményt - mondta utóbb, érdeklődésünkre egy érdes hang. Nem a személyes sértettség okán dohogok, higyjék el. De amit a Pécs TV velünk művel, az a szándékos feledékenységből elkövetett bátorság alapesete.
Ha rólunk kell szólni, nem létezünk. Csak mint nézők jövünk számításba. Mint adatok.
Mint bábok.

Sz.K.I.

A'la Bamba lapszámok előző következő A'la Bamba