Oldalak: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
1973.augusztus 4.oldal
| Az elmúlt években a termelőszövetkezetben a két téglagyárban, aztán Pécsett jelentősen növekedett a görcsönyí közös tanács területén lakóknak a jövedelme. Ez már az életszemléletüket is formálta, és az igényüket is növelte. Most már szinte városiasak az igények. Olyan ellátást várnak el, mint a gyerekeik óvodai elhelyezése, aztán például a szórakozásban a legnépszerűbb fővárosi művészek helyben adott műsoros estjei. A község vezetőinek tehát arra kellett törekedniük, hogy ezeket az igényeket lehetőleg minél teljesebb mértékben kielégítsék. Már az előző tanácsválasztások alkalmával is határozottan felvetődtek ezek az igények. A tanács vezetői tehát felmérték a lehetőségeket. Elsősorban a rendelkezésre álló pénzt. Ez a pénz azonban lényegesen, kevesebb volt és ma is kevesebb, mint amennyit a lakosság által elvárt fejlesztések kívántak. Szerencsére a termelőszövetkezet helyes álláspontot foglalt el. Azt ugyanis, hogy ő a legnagyobb gazda a faluban. Hiszen az egyéni gazdálkodás idején is a gazdagabbak nagyobb adót fizettek az államnak és a községnek, mint a viszonylag kevésbé módosak. Olyan nagy gazda, hogy magába egyesítse az egész határt -régen volt Görcsönyben és a hozzátartozó falvakban. Ezért a termelőszövetkezet vállalta, hogy minél jobban |
segíti a falvak lakosságát. Ez azért dicséretes és a szocialista szemléletet Jellemző felfogás, mert a három faluban nagyon sok olyan ember él, aki nem tagja a termelőszövetkezetnek, Nem minden család valamennyi tagja dolgozik a közös gazdaságban. A tsz mégis az összlakosság érdekében segít. Hasonlóképpen gondolkodott a téglagyár is, anyagi erejéhez és jogi lehetőségeihez mérten. |
Végülis közös erővel hozzáláttak az óvoda munkálatéihoz. A tanács is adott hozzá pénzt, azt a viszonylag keveset, amennyi rendelkezésére állt. Aztán a termelőszövetkezet építette fel, mégpedig a lehető legkisebb haszonkulccsal dolgozott, éppen csak a rentabilitásra törekedve. A fuvart ugyancsak a szövetkezet bonyolította le, ugyancsak önköltségi áron. Sőt, előfordult, hogy egyáltalán nem számítottak fel semmit a fuvarért. Mivel úgy számították, hogy egy óvodai férőhely körülbelül 15 ezer forintba kerül, a téglagyár Igazgatósága 150 ezer forintot adott, vagyis tíz gyerek számára kellő pénzt. |
