Vendégoldal:

Béla újság

Semmi túlzás nincs abban, ha leírjuk: a fenti című lap a legnívósabb kocsmaújság ma Magyarországon. Az óbudai, Kórház utca 1. alatti Kis Dreher söröző ,,kultúrhangulati, hivatalos lapjának" a méltán népszerű közíró, Megyesi Gusztáv a főszerkesztője. Az ő neve Önmagában is garancia a színvonalra, de a szerzők között ott találjuk például Kovács Zoltánt, az ÉS főszerkesztőjét, és sok más, kiváló tollnokot. Persze, nincs a világon, ami mindenkinek tetszene, így a Kis Dreher sörözőt is följelentik néha. Az alábbi írás éppen erről szól. Jó szórakozást hozzá!

Letagadnak mindent

Megyesi Gusztáv beszélgetése Pipics Máriával

Pipics Mária szinte együtt lélegzik a kocsmával, 12 cm-es téglafal választja el az eseményektől. A kölcsönös üdvözlések után szerencsénkre otthonában találtuk Berdin Kálmánt is, akik Pipics Mária párja, s együtt meditáltunk múlton, jelenen és jövőn.
Béla Újság: - Hány feljelentésen vannak túl?
Pipics Mária: - Számításaim szerint évente átlagosan tíz-tizenkettőt írok ebben a szobában, de ez a szám csalóka. Az utóbbi időben már inkább a szóbeli följelentést forszírozom, észrevettem ugyanis, hogy amikor leadom az anyagot az ügyfélszolgálati irodán, a kocsma percek alatt tudomást szerez róla.
B. Újság: - Ennek mi az oka?
Berdin Kálmán: - Ennek feltehetően az az oka, hogy az irodások is a Bán-kocsmában isznak. (A Kis Dreher söröző tulajdonosa dr. Bán Béla, a Magyar Rádió korábbi alelnöke - A Szerk.) Mondd el, hogy Tarlós István polgármesternél is jártál!

P. M.: - Tarlósnál több ízben jártam. Egyszer nem akart beengedni a titkárnő. Ennek ellenére bementem.
B. Újság: - No, ez érdekes.
P. M.: - Berontottam. Ő akkor már nyilván tisztában volt azzal, hogy a televíziótól kihívtam a Forró nyomon című műsort. Tudja, amelyikben gyilkosok is vannak.
B. Újság: - Gondolom, kijöttek.
P. M.: - Nem jöttek ki.
B. Újság: - Bán Bélától tartani kell?
P. M.: - Kopasz ember. Nem mondom, jó modorú, lehet vele tárgyalni, de mindent letagad. Azt mondja, nincs zaj. Mondom neki, drága Béla úr, hogy zaj van, azt én tudom. Erre megint bólint, de megint azt mondja, hogy nincs zaj.
B. Újság: - Tulajdonképpen mi a baj a Bán-kocsmával?
B. K.: - Hangosak. Ütik az asztalt. Nem véletlen, hogy külföldi ide nem jár. Pedig higgye el, ha szólnak, hogy ma születésnap van vagy bármi, tessék, tőlünk mulassanak nyugodtan.
B. Újság: - A Bán-kocsmába háromszázan járnak, az sok születésnap.
B. K.: - Viccel, uram? Heten, ha járnak oda. Nincs vendég. Nézze meg egyszer a Bán-kocsma adóbevallását, nincs forgalma!
P. M.: - Nyáron nem lehet ablakot nyitni. Itt van Palika. A törvény betűje szerint a teraszon ülő vendég feje nem lehet két méternél közelebb az ablakomhoz. Mindegyiké közelebb van, a Palikáé a legközelebb. És van egy vörös no, aki este állandóan nyerít. Nem értem, hát nincs neki családja?
B. K.: - Mária, nem arról van szó, hogy vörös vagy nem vörös! Hanem, hogy este még nincs otthon, hanem itt nyerít tíz után. Én azt is meghallom, ha valaki letesz egy poharat az asztalra. Le lehet azt tenni másképpen is.
B. Újság: - Ön iszik?
B. K.: - Én? Negyven éve, A Polgár utcai borozóba járunk. Kultúrált hely, állunk csöndben, és iszunk. Minden más.

Firkák a söralátéten

Mottónk talán megszokottá válik lassan: ha nem rohansz nagyon, emeljünk legalább egy virtuális korsót sörkedvelő eleink emlékére. Komoly emberekről és sörökről lesz szó.

Dr. Seregélyest János kultúrtörténeti kurzusa

Minden ellenkező híresztelés ellenére, időnként kisebb, időnként nagyobb hazánkban mindig volt serfőzés... és persze, serivás is. Ezt még Ázsiából hoztuk magunkkal. Más típusú sörtechnológia volt, de ebbe most ne menjünk bele.
Hanem kezdjük inkább Mátyás királlyal. Mátyás nem csak igazságos volt - legalábbis az utókor szemében - hanem ínyenc is. Sok gondot fordított a királyi konyhára. Nagyon jól érezte, hogy komoly uralkodónak nem elég, ha megnyeri a háborút, tisztességes és irigyelt „PR" hírnevéhez hozzátartozik a jó konyha, a válogatott könyvtár, az udvari élet is.
Elsősorban persze szerémségi borokat ittak - ezidő tájt ezek voltak a legjobb borok - de volt ser is a pincében. Különösen az 1469-es boroszlói hadjáratról vannak adataink, amikor a kiváló Fekete Sereg jelentős mennyiségű sert kért, sőt, követelt. (Köztünk szólva. Mátyás ez alkalommal ismerkedett meg egy vacsora alkalmával egy bizonyos Edelpeck Borbálával, aki... bizony, a barátnője lett. Később magához kérette Budára is, és ezekből a barátkozásokból született Corvin János. Még később, törvényes hitvese, Beatrix királyné, némileg levetkőzve itáliai kultúrfölényét, hisztériásán tiltakozott Borbála budai jelenléte ellen...)
Azt is tudjuk, hogy Mátyás igen kedvelte a füstölt angolnát, pisztrángot. Erre bizony inkább ser csúszik, mint bor.

(Folytatás a7. oldalon)