Bamba vigyor -Mi a Viagra Plusz? -Otthon is használ Fehér Dezső rovata -Miért táncolnak a skótok mezitláb a lakodalomban? - Hogy a szomszéd faluból áthallatszon a zene Két házaspár elhatározza, hogy partnert cserélnek éjszakára. Másnap reggel felébred az egyik férfi, és felsóhajt: -Remélem, a lányok is ilyen istenien érezték magukat! Maris néni egy hatalmas talicska WC-papírt tol hazafelé. A szomszédaszony megszólítja: -Marisom, ezt mind vette? -Mé' mit gondol, a Patyolatból hozom? Pierre hazamegy: -Látom, ki van engedve a kutya - mondja, majd hozzáteszi: -Pedig csak reggel vettük ki a frigóból!

Rejtvény

Schulteisz Ákos keszüi olvasónk nyerte a szokásos Öt cent Unicumot: a szigorú zsűri az 6 megfejtését találta a legszellemesebbnek. Kérdésünk az volt, hogy vajon kire ölti nyelvét a

toscanai kisközség falunapjára készülő figura?
- Az úr a falu menedzserképző tanfolyamán szemlélteti a helyes csapásszám növelését a sikeres előbbre lépés érdekében - így szól a válasz.
Rendszeres, lelkes Olvasónknak gratulálunk!

Firkák a söralátéten

(Folytatás a 4. oldalról)

Aztán Beatrix sózott sajtokat hozatott Budára. Ez is serfüggőséget teremt. 1486-ban például húsz hatalmas pármai sajt érkezett Budára. Mátyás és Beatrix legyőzve a késő éjszakai órát, azonnal rendesen belakott a különleges sajtból.
Képzelhetjük, hogy teltek a sereskupák a budai vár hangulatos pincéjében. Azt is tudjuk, milyen sert ittak akkoriban. Volt egy úgynevezett vékony ser, ez volt az olcsóbb, de volt erősebb, az úgynevezett vékony ser. Ez rendes árpaser volt.
Aztán elmúlt Mátyás, és Bécsnek büszke vára nem nyögött már annyira. Következő seres uralkodónk a nem különösebben szerencsés II. Lajos volt. II. Lajosról kevesen tudják, hogy rendes, serivó ember volt. Pincéjébe rendszeresen, tisztességes mennyiségű sereshordót vásárolt. A dolog szépséghibája, hogy ezeket általában hitelbe vásároltatta.
A ser és a hitel bizony összefüggő fogalmak. Érezte ezt II. Lajos is, nagyon érezte... Azt mondják a gasztronóm krónikák, hogy Lajos királyunk naponta körülbelül két pint sert nyakalt. Ilyenkor mindig azt mondta: mit akartok azzal a Moháccsal? Egyáltalán hol a fenében van az a kurva Mohács? Ez idő tájt már tudunk bizonyos könnyű, tavaszi bojtos serről is. Hogy mennyire nem kellett volna komolyan venni ezt a Mohácsot, azt az is bizonyítja, hogy a csata után már pár héttel a budai Mészárszék Céh, minden csütörtökön, nagy serpartit rendezett. És persze a törökök is főztek sert. Török sert. 1544-től már tudunk budai serfőző-házakról, mulatókról, kocsmákról. Ezek voltak az úgynevezett gyertyás házak, ahol a Bülbül szavú rózsák két-három mennyei bokra dalolt hastáncolt, és egyáltalán: segített lemerülni 150 éven át.

Aztán a XVI. században Zrínyi Kata, Zrínyi Miklós leánya sernevelő házakat alapított a Felvidéken. Később II. Rákóczi Ferenc nagyon jól látta, hogy érdemes nyitni a serfőzés irányába, ezért német serfőzőket hozatott, és Munkácson igen komoly üzemet rendezettbe. A bevétel mind a szabadságharcot segítette. Bár többet ittak volna a derék kurucok... így aztán joggal alapos a gyanú, hogy Bercsényi generálistól kezdve Tyukodi pajtásig, Csínom Palkón át Mikes Kelemen nagynénjéig szerelték a sert. Aztán jött a dicsőséges Habsburg hadsereg, és egyszerre azt vettük észre, hogy fel vagyunk szabadítva. És jöttek a bajor típusú sörök. A történelem időnként gondoskodik fájdalomcsillapítóról is...
A reformkorban nyomultak az asszimilálódott hazafiak. Itt volt például a Felső-Bajorországból eredeztetett Franz Mayer. Körülbelül 30 éves korában, 1780 táján keveredett Budára. Először borral kereskedett, aztán ráébredt a hiányzó serfőzésre. 1796-ban már nemességet kapott I. Ferenc császártól (igaz, volt hadiszállító, oda is főleg sert, bort, pálinkát szállítón). Fia, Ferenc Xavér már Mayerffyvé lett. Ezen túlmenően tele volt ötletekkel. Egymás után nyitotta a serfőző üzemeket Pesten, Budán, Óbudán. És vállalkozott, befektetett, gyarapított. Sok mindenben követte Széchenyit, akivel hamarosan jó barátságba keveredett. A Legnagyobb Magyar pontosan érezte, mi minden kell ebbe a hazába. Jó a Lánchíd, és nem rossz az Akadémia sem, no, de a serfőzők is segítik az iparosodást, és a jó nevű, kedves, seres társaságoktól lehet megtanulni, hogyan lehet itt élni.
A Kossuth-féle Honi Iparegylet is felfigyel a sörre. 1844-ben egy Kohlmann Mihály nevű rostaműves új malátaszárító lapmintát talált ki. Kossuth a Pesti Hírlapban népszerűsítette e kiváló találmányt, ami nem kevesebbet bizonyít, mint hogy a ser technológiájához mi is hozzá tudunk tenni. Ebből is jól látszik, hogy ,,Ne bántsd a magyart", továbbá ,,Seripar nélkül a Nemzet félkarú és szomjas óriás!"