|
A bontási engedélyről |
Figyelem!
Ez a tájékoztató csak egyes kérdésekre ad választ, nem helyettesíti az egyes
építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi
hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet tartalmának
megismerését és szükség esetén szakember bevonását az ügy intézésébe.
Az építmények bontásával kapcsolatos engedélyezési eljárásról
1. Milyen építmények bontásához kötelező az engedély
megkérése?
Csak bontási engedély alapján végezhető
a./ védett területen minden építmény,
b./ egyéb területen a 200 Im3-nél nagyobb térfogatú, vagy a terepcsatlakozástól
10 m-nél magasabb építmény,
c./ a lakás céljára szolgáló építmény,
d./ az épület alatti vagy attól különálló polgári védelmi építmény (óvóhely),
illetőleg
e./ 1,0 m-nél magasabb támfal lebontása, továbbá
f./ közterületről nyíló, vagy az az alatt lévő minden pince,
g./ egyéb telek területe alatt 10 m2-t meghaladó pince megszüntetése (elbontása,
vagy tömedékelése).
2. Melyik építési hatóságtól kell kérni a bontási
engedélyt?
A bontási engedélyt a "kiemelt" építésügyi hatósági ügyeket intéző
önkormányzat jegyzőjétől kell kérni.
3. Milyen mellékleteket kell csatolni a bontási engedély
kérelemhez?
A kérelemhez csatolni kell
a. /az építtető bontási jogosultságát igazoló okiratot 1 példányban,
b./ a tervezett bontási munka építészeti-műszaki tervdokumentációját 4 példányban,
illetőleg az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függően további 1-1
példányban,
c./ a tervező nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy az építészeti-műszaki terveket
az érdekelt szakhatóságokkal és közművekkel a tervezés során egyeztette és a
tervezett megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, és hatósági előírásoknak,
továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik.
4. Kivel közli az eljáró építésügyi halóság az engedély
megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozatát?
Az eljáró építésügyi hatóság a bontás ügyében hozott határozatát kézbesítés
útján közli:
a./ a kérelmezővel és - ha nem azonos a kérelmezővel - az ingatlannal rendelkezni
jogosultakkal,
b./ a tervezővel,
c./ a közvetlenül szomszédos - a határozattal érintett ingatlannal közös határvonalú
(telekhatárú) - építési telekkel (ingatlanokkal) rendelkező jogosultakkal, továbbá
d./ az építmény helye szerinti települési önkormányzattal, valamint
e./ az ügyben érintett szakhatóságokkal és közművekkel.
5. Milyen kötelezettségei vannak az építtetőnek a bontást
követően?
A bontási munkák befejezését követően az építtetőnek
a./ az építésügyi hatóságnak a munkák befejezését haladéktalanul be kell jelentenie,
b./ az ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából változási vázrajzot kell az
illetékes földhivatalhoz benyújtania.
6. Meddig lehet élni a bontási engedéllyel?
A bontási engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított két év
elteltével érvényét veszti.
Az építésügyi hatóság a bontási engedély érvényét
a./ két évnél rövidebb időtartamban is megállapíthatja,
b./ az építtetőnek az engedély érvényességi idejének lejárta előtt előterjesztett
kérelmére - mindaddig amíg az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező
hatósági előírások nem változnak meg, egy-egy évre ismételten meghosszabbíthatja.