Vissza Ha építkezni szeretne!

Figyelem!
Ez a tájékoztató csak egyes kérdésekre ad választ, nem helyettesíti az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet tartalmának megismerését és szükség esetén szakember bevonását az ügy intézésébe.

Ha építeni szeretne lakóépületet, üzletet, műhelyt, garázst vagy kerítést. Mi kell hozzá?

- Építkezésre alkalmas telek
- Az építési jogosultság szabályszerű igazolása
- Az előírásoknak megfelelően kidolgozott építési engedélyezési tervdokumentáció
- Jogerős és végrehajtható építési engedély

1. Milyen telken lehet lakóépületet építeni?
Lakóépületet elsősorban a település/ város, község/ beépítésre szánt területének lakóterületi illetve vegyes területi részén fekvő, az építésügyi szabályoknak megfelelően már kialakításra került és köz- vagy magánútról közvetlenül megközelíthető, olyan telken lehet építeni, ahol az építési övezetre előírt közmű és energiaellátás megvalósítása biztosított.
Az egyes építési övezetek közművesítettségének módját és mértékét a helyi építési szabályzat vagy szabályozási terv állapítja meg.
A helyi építési szabályzat és a szabályozási terv pontos tartalmáról az önkormányzati főépítész vagy az első fokú építésügyi hatóság tud megbízható tájékoztatást adni.

2. Építhető-e lakóépület építési engedély nélkül?
Nem. Minden új lakóépület építéséhez építési engedélyt kell kérni a kiemelt építésügyi igazgatási ügyekben eljáró építésügyi hatoságtól.

3. Az építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a./ az építtető építési jogosultságát igazoló okiratot l példányban,
b./ a tervezett építési munka építészeti-műszaki tervdokumentációját 4 példányban; illetőleg az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban,
c./ a tervező nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy az építészeti műszaki terveket az érdekelt szakhatóságokkal és a közművekkel a tervezés során egyeztette és a tervezett építészeti műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik;
d./ az érdekelt közművek és a kéményseprő nyilatkozatát 1-1 példányban;
e./ környezeti hatásvizsgálathoz kötött tevékenység folytatására szolgáló építmény esetén a környezetvédelmi engedélyt 1 példányban;
f./ termőföld vagy belterületi, de mezőgazdasági művelés alatt álló föld felhasználásával járó építési tevékenység esetén a földhivatal más célú hasznosításhoz adott engedélyét 1 példányban;
g./ a külön jogszabályban előírt tervtanácsi állásfoglalást 1 példányban;

4. Mennyi időn belül kell elbírálni az építési engedély iránti kérelmet ?
A kérelem elbírálására illetékes építésügyi hatóságnak a kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül kell meghoznia az érdemi határozatot.
Az engedély kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság az építkezés tervezett helyén helyszíni szemlét tart.

5. Ki készítheti el az építési engedélyezési terveket?
Az építési engedélyezési tervet az illetékes szakmai kamara által névjegyzékbe vett tervező, a külön jogszabályban meghatározott jogosultságának megfelelően készítheti el.

6. Mit kell tartalmaznia az építési engedélyezési tervdokumentációnak ?
Új lakóépület építése esetén az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell
a./ földhivatal által hitelesített nyilvántartási térkép másolatát;
b./ helyszínrajzot (1:500 vagy 1:1000 méretarányban);
c./ tereprendezési tervet (1:500 méretarányban) az eredeti és a végleges terep szintmagasságainak ábrázolásával a telek természetes terepszintjének olyan megváltoztatása eseten, amely építési engedélyhez kötött;
d./ alaprajzokat a tervezett építmény valamennyi szintjéről (1:100 méretarányban);
e./ metszeteket (1:100 méretarányban) a megértéshez szükséges számú, de legalább két egymással szöget bezáró módon felvéve;
f./ homlokzatokat, (1:100 méretarányban) az építmény minden nézetéről;
g./ a felvonók, mozgólépcsők részletezett terveit és adatait;
h./ üzemeléstechnológiai tervet az érintett szakhatóságok által - a vonatkozó szakmai jogszabályok alapján - jelzett esetekre
és részletezettséggel;
i./ kertépítészeti terveket (1:200 méretarányban) a külön jogszabályban vagy a helyi önkormányzat által rendeletben meghatározott esetekben;
j./ az építési engedélyhez kötött támfalak, terepbiztosítási építmények és kerítések terveit;
k./ műszaki leírást, mely ismerteti az építményre vonatkozó, tervlapokat kiegészítő információkat, a tartószerkezeti, az épületgépészeti, villamos, villámvédelmi, zaj- és rezgés elleni védelmi, hőszigetelési, munkavédelmi stb. megoldásokat, az építmény és környezete kölcsönhatását, továbbá szükséges esetekben a szakhatóságok által - szakmai jogszabályok alapján - kért további információkat.

7. Mikor indokolt elvi építési engedélyt kérni?
Elvi építési engedély kérése akkor indokolt, ha az építési engedély megkérése előtt - a beépítési, építészeti, műemléki, régészeti, településképi, természet- és környezetvédelmi, életvédelmi, valamint a műszaki követelmények, de különösen
- a településrendezési előírások /pl. a telek rendeltetése, beépíthetősége, az építmény elhelyezhetősége/,
- az építmény kialakításának, illetőleg megvalósíthatóságának, továbbá
- az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldásának
az előzetes tisztázása szükséges.
Az elvi építési engedély az eljárásban közreműködő szakhatóságot és az építésügyi hatóságot a jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított egy éven belül kezdeményezett építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során köti azokban a kérdésekben, amelyekről rendelkezett.

8. Kivel közli az építésügyi hatóság az építési engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozatát?
A határozatot kézbesítés útján közölni kell:
a./ az építtetővel - ha nem azonos az építtetővel - az ingatlannal rendelkezni jogosultakkal,
b./ a közvetlenül szomszédos - a határozattal érintett ingatlannal közös határvonalú telekhatárú építési telkekkel /ingatlanokkal/ rendelkezni jogosultakkal,
c./ a tervezővel, továbbá
d./ az építmény helye szerinti települési önkormányzattal, valamint
e./ az eljárásban érintett szakhatóságokkal és közművekkel.

9 Hová lehet fellebbezni az első fokon hozott határozat ellen?
Az építési engedély megadásáról vagy megtagadásáról rendelkező határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül lehet fellebbezni a területileg illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalhoz.
A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve ha a határozatot hozó szerv a határozat azonnali végrehajtását rendelte el.

10. Mikor lehet elkezdeni az építkezést a kiadott építést engedély alapján?
Az építkezést elkezdeni csak jogerős és végrehajtható építési engedély, továbbá a hozzátartozó jóváhagyott - engedélyezési záradékkal ellátott tervek - birtokában szabad.
Az építésügyi hatóság első fokú határozata jogerős és végrehajtható, ha a határozat ellen határidőn belül nem fellebbeztek, a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést a törvény kizárja.
Végrehajtható az az első fokú határozat is, amelynek azonnali végrehajtását az eljáró építésügyi hatóság elrendelte.
A megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal fellebbezést elbíráló határozata a közléssé! válik jogerőssé. Ez a jogerős határozat még építési munka végzésére nem jogosít, mivel az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél - jogszabálysértésre hivatkozva - a határozat felülvizsgálását annak közlésétől számított harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól.
A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve ha az ügyben a másodfokon eljáró közigazgatási hivatal a közérdekre, vagy az ügyfél nyomós érdekére tekintettel a határozat azonnali végrehajtását rendeli el.

11. Szabad-e építkezni felelős műszaki vezető hiányában?
Építőipari kivitelezési tevékenység akkor folytatható, ha az építés műszaki munkálatait az építési munka jellegének megfelelő és jogszabályban meghatározott szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkező felelős műszaki vezető irányítja.
Ha az építési munka felelős műszaki vezetője az építési engedély iránti kérelem előterjesztésekor még nem ismén, az építésügyi hatóság az építési engedélyt azzal a feltétellel adhatja meg, hogy az építtetőnek a kivitelező felelős műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését az építési munka megkezdése előtt nyolc nappal be kell jelentenie az építésügyi hatóságnak.

12. Hogyan lehet eltérni a jogerős és végrehajtható építési engedélyben foglaltaktól?
Az építési engedélytől és az ahhoz tartozó tervdokumentációtól csak újabb jogerős és végrehajtható építési engedély alapján szabad eltérni, kivéve az olyan eltéréseket, amelyek nem minősülnek építési engedélyhez kötött munkának.
13. Meddig lehet élni az építési engedéllyel?
Az építési engedély alapján építési munkát végezni csak addig szabad, amíg az építési engedély érvényes.
Az építési engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított két év elteltével érvényét veszti, kivéve, ha az építési tevékenységet ez alatt az idő alatt megkezdték és az építés megkezdésétől számított öt éven belül az építmény a használatbavételi engedély megadására alkalmassá válik.
Az építésügyi hatóság az engedély érvényét az építtetőnek az engedély érvényességi idejének lejárta előtt előterjesztett kérelmére mindaddig, amíg az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások nem változnak meg -egy-egy évre ismételten meghosszabbíthatja.

14. Hol és hogyan építhetek üzletet, műhelyt, garázst, illetve kerítést?
A lakóépület elhelyezésére szolgáló építési telken a helyi építési szabályzatban, illetőleg a szabályozási tervben foglaltak figyelembevételével a lakóépülettel egy tömegben vagy attól különállóan - feltéve hogy a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke ezt lehetővé teszi - elhelyezhető üzlet, műhely és a garázs is.
Az építési engedély kérelemhez lényegében ugyanazokat a mellékleteket kell becsatolni, mint a lakóépület építési engedély kérelméhez.
A lakóépület telkének csak az utcafronti telek határán épülő kerítéshez kell építési engedélyt kérni. A telek oldal és hátsó telekhatárain történő kerítés építéshez építési engedélyt kérni nem kell. Önkormányzati rendelet ezek építését is építési engedélyhez kötheti.