Vissza A fennmaradási engedélyről

Figyelem!
Ez a tájékoztató csak egyes kérdésekre ad választ, nem helyettesíti az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet tartalmának megismerését és szükség esetén szakember bevonását az ügy intézésébe.

Kaphatok-e a szabálytalanul megépített építményre fennmaradási engedélyt?

Meghatározott feltételek fennállása esetén a szabálytalanul építkező kérelmére az általa megépített építményre, építményrészre az első fokú építésügyi hatóság fennmaradási engedélyt adhat.

1. Mikor adható fennmaradási engedély?
A szabálytalanul megépített építményre, építményrészre fennmaradási engedély akkor adható, ha az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben az építésügyi hatósági engedély megadásának feltételéül meghatározott követelmények fennállnak vagy megteremthetők. A fennmaradási engedély megadása esetén az építésügyi hatóság egyidejűleg építési bírsággal sújtja az építtetőt.

2. Kinek a kérelmére indulhat meg a fennmaradási engedélyezési eljárás?
Fennmaradási engedélyezési eljárás a szabálytalanul építtető vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult kérelmére indulhat meg.

3. Lefolytatható-e a fennmaradási engedélyezési eljárás akkor, ha azt az építtető vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult nem kéri?
Lefolytatható. Ilyen esetben az építésügyi hatóság az építtetőt a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására felhívhatja, vagy az eljárást hivatalból az építtető költségére lefolytathatja.

4. Milyen mellékleteket kell csatolni a fennmaradási engedély iránti kérelemhez?
A kérelemhez mindazokat a mellékleteket csatolni kell, amelyeket az építési engedély iránti kérelemhez csatolni kellett volna, továbbá, ha az építkezésnek vélt felelős műszaki vezetője - annak hiányában építésügyi szakértő - szakvéleményét arról, hogy az építményt a vonatkozó szakmai, minőségi előírások megtartásával, szakszerűen építették meg és az a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.

5. Építési jogosultság igazolásának hiányában adható-e fennmaradási (tovább-építési) engedély?
Nem adható. Ha a szabálytalanul építő építési jogosultságát nem tudja hitelt érdemlően igazolni, akkor a fennmaradási engedély iránti kérelmét az első fokú építésügyi hatóság elutasítja és a szabálytalanul megépített építmény, építményrész bontását rendeli el.
Ilyen esetben a közigazgatási eljárás felfüggeszthető akkor, ha a szabálytalanul megépített építményre, egyébként a fennmaradási engedély megadható lenne, mert az így megépített épülethatályos építésügyi előírásba nem ütközik és az építtető az építésügyi hatóságnál igazolja, hogy a tulajdonjog rendezése, vagy a jognyilatkozat pótlása iránt pert indított.

6. Kitől kell kérni a fennmaradási engedély kiadását?
A fennmaradási engedély kiadását a ,,kiemelt" építésügyi hatósági ügyek intézésére feljogosított önkormányzat jegyzőjétől kell kérni.

7. Milyen jellegű fennmaradási engedély adható ki, és ennek alapján milyen intézkedéseket tehet az építésügyi hatóság?
A fennmaradási engedély - az építésügyi bírság kiszabása, illetőleg a szükségszerű átalakítás kötelezettségének és határidejének egyidejű megállapítása mellett – lehet meghatározott időre szóló, visszavonásig érvényes -határozatlan időre szóló vagy - végleges jellegű.
A fennmaradási engedély egyben az építményre vonatkozó használatbavételi engedély is, amennyiben annak a feltételei fennállnak. Vagyis, ha egy befejezett, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas szabálytalanul megépített építményre adják ki a fennmaradási engedélyt, ez az engedély egyúttal használatbavételi engedély is. Ha azonban az építésügyi hatóság eljárásakor az építmény építése még nem fejeződött be, akkor a hatóság a már megépített építményrészre fennmaradási engedélyt ad, de egyúttal rendelkezik az építmény befejezésére vonatkozó továbbépítésről is.
Meghatározott időre szóló, vagy visszavonásig érvényes fennmaradási engedély esetén a meghatározott idő elteltét, vagy az engedély visszavonását követően az építményt, építményrészt az engedélyesnek kártalanítási igényérvényesítése nélkül le kell bontania.
Ugyancsak le kell bontani a szabálytalanul megépített építményi, építményrészt abban az esetben is, ha az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyben átalakítási kötelezettséget írt elő, azt azonban a kötelezett az előírt határidőben nem teljesítette.

8. Mennyi időn belül intézkedhet az építésügyi hatóság a szabálytalan építkezéssel kapcsolatban?
A szabálytalanul megépített építménnyel, építmény résszel kapcsolatban az építésügyi hatóság a szabálytalanság tudomására jutásától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az építés befejezésétől számított tíz éven belül intézkedhet. Ha az építés befejezésének időpontja nem állapítható meg, akkor a hatóság az építmény használatbavételétől számított tíz éven belül intézkedhet.