Vissza A használatba vételi engedélyről

Figyelem!
Ez a tájékoztató csak egyes kérdésekre ad választ, nem helyettesíti az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet tartalmának megismerését és szükség esetén szakember bevonását az ügy intézésébe.

Mikor vehetem használatba az építési engedéllyel felépített építményt?

Az építési engedéllyel felépített építmény akkor vehető használatba, ha az az építkezés következtében rendeltetésszerű és biztonságos használatra már alkalmassá vált. Használatbavételi engedély hiányában az építményt nem szabad használni.

1. Ki állapítja meg, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra már alkalmas?
Ennek megállapítása a szakhatóságok bevonásával az építésügyi hatóság feladata.

2. Milyen építmény használatbavételéhez kell engedélyt kérni?
Ha az építmény építése, bővítése, elmozdítása, felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése építési engedély köteles volt, valamint a polgári lőtér létesítése, felvonó, mozgólépcső és mozgó járda építése, áthelyezése vagy átalakítása esetén, illetőleg az önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben az építtetőnek a használatbavételi engedélyt is kell kérnie.
A jogszabály meghatároz olyan eseteket is, amikor az építési tevékenységek elkészültét az építtetőnek írásban be kell jelentenie az építésügyi hatósághoz.

3. Milyen mellékleteket kell csatolni a használatbavételi engedély iránti kérelemhez?
A kérelemhez csatolni kell:
a./ a felelős műszaki vezető nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy az építési munkát a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentációnak megfelelően, valamint a rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósítási) terveknek megfelelően az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásával, szakszerűen végezték és az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas,
b./ ha az építési munkát a jogerős és végrehajtható építési engedélytől, valamint a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentációtól eltérően végezték - de az eltérés építési engedély nélkül végezhető volt - a felelős műszaki vezető eltérést ismertető nyilatkozatát 1 példányban, valamint szükség esetén az eltérést ábrázoló állapottervet 4 példányban,
c./ az érintett közművek és a kéményseprő nyilatkozatát 1-1 példányban,
d./ szükség szerint, az épület rendeltetésszerű használatra alkalmasságát és biztonságos használhatóságát bizonyító szakvéleményeket 1-1 példányban.

4. Melyik építési hatóságtól kell kérni a használatbavételi engedély kiadását?
A használatbavételi engedély megadását a "kiemelt" építésügyi hatósági ügyek intézésére jogosult önkormányzat jegyzőjétől kell kérni.
A használatbavételi engedély kiadása előtt az építésügyi hatóság az építkezés helyszínén köteles meggyőződni arról, hogy
a/ az építési munkát az építési engedélynek és az ahhoz tartozó építészeti-műszaki tervdokumentációnak, továbbá az esetleg engedélyezett eltérésnek megfelelően végezték-e el, valamint,
b/ az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e.

5. Mikor adja meg az első fokú építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt?
A használatbavételi engedélyt minden olyan építményre, építményrészre meg kell adni, amelyet az építési engedélynek megfelelően rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas módon építettek meg.

6. Mikor nem adható meg a használatbavételi engedély?
Abban az esetben nem adható meg a használatbavételi engedély, ha az építmény építményrész rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, vagy az építési munka elvégzése következtében idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett.
Ilyen esetben az építésügyi hatóság az építmény használatbavételét megtiltja, vagy a használatbavételi engedély kiadását a hibák, hiányosságok megszüntetésétől teszi függővé.

7. Befejezetlen építményre adható-e használatbavételi engedélyi
Csak abban az esetben, ha a befejezetlen építménynek már van rendeltetésszerű és biztonságos önálló használatra alkalmas része. Az építmény ezen részére az építésügyi hatóság kérelemre ideiglenes használatbavételi engedélyt ad ki.
A használatbavételi engedélyt végleges jelleggel az egész építményre csak akkor adja ki, amikor az már minden részében teljes egészében télépítésre került és rendeltetésszerűen és biztonságosan használható.

8. Kiket értesít az építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt megadó, illetőleg elutasító határozatáról?
A használatbavételi engedélyt megadó vagy elutasító határozatát az építésügyi hatóságnak kézbesítés útján közölnie kell
a./ az építtetővel és - ha nem azonos az építtetővel - az ingatlannal rendelkezni jogosultakkal,
b./ az építési munka felelős műszaki vezetőjével,
c./ a közvetlenül szomszédos - a határozattal érintett ingatlannal közös határvonalú (telekhatárú) - építési telkekkel (ingatlanokkal) rendelkezni jogosultakkal,
d./ az építmény helye szerinti települési önkormányzattal, valamint
e./ az eljárásban közreműködött szakhatóságokkal, a közművekkel és a kéményseprővel.

9. Hová lehet fellebbezni a használatbavételi engedélyt elutasító határozat ellen?
A kérelmet elutasító határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül lehet fellebbezni a területileg illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalhoz.
A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha a határozatot hozó szerv a határozat azonnali végrehajtását rendelte el.