Főoldal-Térkép

Hírek

Helyi Infók

Önkormányzat

Polgármester

Egyesületek

Cégek- Vállalkozások

Linkek - E-mail

Vendégkönyv

Idegenvezetés

Érdekességek

Villa Gerechen Görcsöny története

A'la Bamba Községi lap

Frissítve:2012.02.26.

Szöveges változat

Görcsöny Község Önkormányzati Képviselőtestületének 7/1995/VI.7./ Önk.kt.sz. rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról.

Preambulum

A Magyar Köztársaság Országgyűlése a többpártrendszerű jogállam kiépülésével egyidejűleg az önkormányzati rendszer bevezetése mellett döntött, biztosítva a helyi önkormányzatok három kiemelkedően fontos jogát: az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmének a jogát.

Az egyre erősödő önkormányzatok révén olyan önszerveződő helyi hatalomgyakorlás valósul meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján - a törvények keretei között - önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét.

A helyi önállóságot anyagilag-szervezetileg-jogilag biztosító önkormányzat-barát környezetben a helyi önkormányzatok fokozatosan képessé válhatnak arra, hogy a településen önfejlődési folyamatokat indítsanak el, s a közmegelégedésére hatékonyan igazodjanak a helyi sajátosságok és igények sokszínűségéhez, önkormányzati minőségükben és önállóságukkal kapcsolódjanak az országos közfeladatok helyi érdekű megvalósításához.

A helyi önkormányzatok széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket.

Mindezeket alapulvéve és szem előtt tartva Görcsöny Község Önkormányzata önállóan szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

A képviselőtestület a fenti elvekkel és célkitűzésekkel összhangban a következő szerint állapítja meg Szervezeti és Működési Szabályzatát /a továbbiakban:SZMSZ/:

I. F E J E Z E T

Általános rendelkezések
Az önkormányzat és jelképei

1.§.

/1/ Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Görcsöny Község Önkormányzata /a továbbiakban: önkormányzat/

A hivatal megnevezése:
Görcsöny-Ócsárd-Regenye-Szőke Községek Képviselőtestületeinek Körjegyzősége

/2/ Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

a./ Az önkormányzat címere: Álló kékszínű tárcsapajzsban fészek lebeg, benne négy fióka, amint anyjuk felé nyújtják nyakukat, csőrüket kitátva várják a táplálékot. A fészek fölött, éppen leszállva, kiterjesztett szárnyakkal anyjuk látható, amint begye felé hajtott fejjel, csőrével mellét tépi s kibuggyanó vérével fiókáit eteti. A fészek, a pelikán és a kicsinyek arany színűek. A fiókáit saját vérével tápláló pelikán a családi összetartozást, a családfő /az anya/ áldozatvállalását jelképezi. Mindez arany színben ragyog, mintha a nap tündöklő sugarai vonnák azt be. A címermező világmindenséget jelképező égszínkékjében a lebegő címeralak az összetartozást és a szeretet összekapcsolását jeleníti meg. A tárcsapajzs alatt félkörben, jobbról zöld tölgyfaág piros makkokkal, balról zöld babérág piros bogyókkal látható. A címer felett GÖRCSÖNY felirat olvasható.

Az önkormányzat zászlaja: A zászlólap - arányában a zászlórúd felől nézve - 1 : 2 arányú téglalap alakú napsárga, szélein arannyal rojtozott selyem, benne középütt a település címere látható és neve olvasható. A zászlórúd színe kék-sárga csavart vonal.

b./ A képviselőtestület a címer és zászló használatáról külön önkormányzati rendeletet alkot. /9/1994./IX.9./ Önk.t.sz.r./

/3/ A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

A település ünnepe: Március 15. /Dél-dunántúli Sakkverseny/,
Május 1,
Községi Búcsú Napja
Karácsonyváró ünnep
Hatályos: 2003.május 1-től

2.§.

/1/ A település hazai és nemzetközi kapcsolatai:
a./ Az önkormányzat kapcsolatot tart fenn:
Külföldön: Breitenbrunn Önkormányzatával.

b./ Külföldi önkormányzattal való további együttműködésről szóló megállapodás megkötése a képviselőtestület minősített többségű döntéséhez kötött, át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

II. F E J E Z E T

A helyi önkormányzás általános szabályai
Az önkormányzati jogok

3.§.

/1/ A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.

/2/ A helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

/3/ A helyi önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozási tevékenységet folytathat. A vállalkozásokban való részvétel részletes szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg.

/4/ A képviselőtestület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben - a polgármester indítványára - a képviselőtestület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kedvezményezést.
/5/ Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:
a./ képviselőtestülete,
b./ a polgármester
c./ a helyi népszavazás hozhat.

Feladatok és hatáskörök
4.§.

/1/ A képviselőtestület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom - és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a körjegyző feladata.

III. F E J E Z E T

Települési önkormányzat

Az önkormányzat feladata, hatásköre,
szervezete
5.§.

/1/ Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében:
- településrendezés és településfejlesztés
- az épített és természeti környezet védelme
- a lakásgazdálkodás
- a vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés és csatornázás
- a köztemetők fenntartása
- a helyi közutak és közterületek fenntartása
- a helyi tömegközlekedés és köztisztaság biztosítása
- gondoskodás a helyi tűzvédelemről és a közbiztonság helyi feladatairól
- közreműködés az energia-szolgáltatásban
- közreműködés a foglalkoztatás megoldásában
- gondoskodás az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról
- a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatása
- a nemzetiségi és etnikai kisebbség jogai érvényesítésének biztosítása
- az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.

/2/ Az önkormányzat köteles gondoskodni:
- az egészséges ivóvízellátásról
- az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről
- az egészségügyi és szociális alapellátásról
- a közvilágításról
- helyi közutak és a köztemető fenntartásáról
- a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről.

/3/ Önként vállalt önkormányzati ügyekről évente dönt a képviselőtestület.

/4/ Az önként vállalt /többlet/ feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.

/5/ Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. A képviselőtestület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Ennek megfelelően és ezen túlmenően a képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- az önkormányzati rendeletalkotás
- az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása
- a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás
- a helyi népszavazás kiírása
- az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, a díszpolgári cím adományozása
- a gazdasági program megállapítása és végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása
- megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről: nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozás
- településrendezési terv jóváhagyása
- hitelfelvétel értékhatár nélkül
Hatályos 1999.04.13.
- kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása
- önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás
- intézmény és /önkormányzati/ vállalkozás céljára gazdasági társaság vagy szövetkezet alapítása
- helyi adók megállapítása
- a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról
- önkormányzati vállalkozás alapítása
- közterület elnevezése, emlékmű-állítás
- eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál
- felterjesztési jog gyakorlása /általánosságban: véleménynyilvánítás azokban az ügyekben, amelyekben a törvény az önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő/
- a népi ülnökök megválasztása
- állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti
- amit törvény a képviselőtestület át nem ruházható hatáskörébe utal.
- összeférhetetlenség kimondása
Hatályos 2003.05.01.

/6/ A képviselőtestület az /5/ bekezdésben meghatározottakon kívül hatáskörét a polgármesterre átruházhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

/7/ A képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület vizsgálja felül a polgármesternek - a képviselőtestület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.

/8/ A képviselőtestület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, más szervezetet /a továbbiakban együtt: intézmény/ alapíthat, kinevezi a vezetőiket. Az intézményvezetők kinevezése során - a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és ágazati végrehajtási rendeletei alapulvételével - részletes eljárási szabályokat állapíthat meg. Ideiglenes bizottság alakítását, bizottság általi előzetes véleményezést írhat elő, valamint elrendelheti az érintett közösség véleményének a kikérését is.

IV. F E J E Z E T

A képviselőtestület működése
A képviselőtestület összehívása

6.§.

/1/ A képviselőtestület tagjainak száma: 11 fő. A testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart. A képviselőtestület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a hivatalában tartja.

/2/ A képviselőtestület összehívását a polgármester, a megyei közigazgatási hivatal vezetője, valamint a népi kezdeményezés is indítványozhatja. A településrészt érintő témaköröknél kezdeményező a települési önkormányzat. Kisebbségi és etnikai csoportokat érintő ügyekben az érintett közösségek képviselői is kezdeményezhetik a képviselőtestület összehívását. A testületi ülést általában minden hónap 2. hetének keddi napjára kell összehívni.

/3/ Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják. A helyben szokásos módon közzé kell tenni: a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát meg lehet tekinteni az önkormányzat hivatalában. A meghívó kifüggesztendő az önkormányzat hivatalának hirdetőtábláján is.

/4/ A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább 1/4-ének indítványára.
Hatályos: 1995.08.09-től

/5/ A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 8 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
Hatályos 1999..04.13-től

/6/ A képviselőtestület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselőtestület ülésein.

Munkaprogram

7.§.

/1/ A polgármester programot terjeszt a képviselőtestület elé, amely - a testület megbízatásának időtartamára - a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza. A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is rögzíti, amelyekben a feladatokat vállaló önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kapnak a képviselőtestülettől.

A képviselőtestület ülése. Az ülésvezetés szabályai
8.§.

/1/ A képviselőtestület ülése nyilvános.

/2/ A képviselőtestület
a./ zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adás, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele: továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor.

b./ zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

/3/ A zárt ülésen a képviselőtestület tagjai, a körjegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

/4/ A képviselőtestület ülését a polgármester vezeti.

/5/ A polgármester a testületi ülés vezetése során.
a./ megállapítja, hogy a képviselőtestület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,
b./ megállapítja az ülés határozatképességét,
c./ előterjeszti az ülés napirendjét.

/6/ A képviselőtestület a napirendről vita nélkül határoz.

Az előterjesztés

9.§.

/1/ Előterjesztésnek minősül a napirend tárgyát képező, illetve napirenden kívüli anyagok, a képviselőtestület által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló, tájékoztató.

/2/ A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Önkormányzati rendelet csak írásban nyújtható be.

/3/ Az előterjesztés főbb elemei:
a./ Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket /testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit/, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják:

b./ A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők megjelölésével.

A sürgősségi indítvány
10.§.

/1/ A képviselőtestület a - polgármester javaslatára - minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.

/2/ E sürgősségi indítványok benyújtásának feltételei:
a./ Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 14.00 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a körjegyző.

b./ Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését - a napirend lezárása után - vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.

c./ Ha a képviselőtestület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként.

A vita. Szavazás
11.§.

/1/ A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a./ Az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.
b./ Az előadóhoz a képviselőtestület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

/2/ A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

/3/ A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

/4/ Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

/5/ A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

/6/ A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a körjegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

/7/ A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd az eredeti határozati javaslatról.

/8/ A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A képviselőtestület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselőtestület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

/9/ Egyenlő szavazati arány esetén az elnök szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást.
Hatályos: 1995.08.09-től

/10/Minősített többség szükséges:
a./ önkormányzati rendeletalkotáshoz,
b./ az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,
c./ önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz,
d./ külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapításhoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,
e./ intézmény alapításához,
f./ zárt ülés elrendeléséhez,
g./ a képviselőtestület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,
h./ a polgármester elleni kereset benyújtásához,
i./ az SZMSZ-ben meghatározott ügyek eldöntéséhez, úgymint:
- a képviselőtestület munkaprogramjának, gazdasági programjának az elfogadása,
- községrendezési terv elfogadása
- az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezés
- 100.000.-Ft-on felüli alapítvány rendelése
- 1.000.000.-Ft-on felüli hitelfelvétel
- a testületi hatáskörök átruházása
- kitüntetés, díszpolgári cím adományozása
- helyi népszavazás kiírása
- utcaelnevezés, műemlék felállítása

/11/A képviselőtestület döntéseit nyílt szavazással hozza.
Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

/12/ Zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni.

/13/ Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:
a./ azt a törvény előírja,
b./ azt a képviselőtestület 1/3-a indítványozza,
c./ azt a polgármester kéri.
Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

/14/ A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a körjegyző felolvassa a tagok nevét, és a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor "igen"-nel vagy "nem"-mel szavaznak, illetőleg tartózkodnak a szavazástól.
/15/ A név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

/16/ A szavazatok összeszámlálásáról a körjegyző gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, a körjegyző a szavazást köteles megismételtetni.

/17/ A képviselőtestület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következő szerint:
"Görcsöny Község Önkormányzata .../199. /...hó...nap/ Önk.kt.sz. határozata"

/18/ A testületi határozatokról a körjegyzőségi hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.

/19/ A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és szerveknek.

Kérdés, interpelláció

12.§.

/1/ Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

/2/ A kérdésre a képviselőtestület ülésén köteles választ adni a megkérdezett.
A válaszadás maximális időtartama: 3 - 5 perc.

/3/ A képviselő a képviselőtestület ülésén - lehetőleg a napirendek lezárása után - a:
a./ polgármestertől
b./ alpolgármestertől
c./ körjegyzőtől
önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet /interpellálhat/, amelyre az az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ ad.

/4/ Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselőtestület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet: ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert.

/5/ A képviselőtestület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról.

/6/ Az interpellációkról a körjegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.

A tanácskozás rendjének fenntartása

13.§.

/1/ A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.
Ennek során:
a./ Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.
b./ Rendre utasítja azt a személyt, a ki a képviselőtestület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.
c./ Ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse.

/2/ A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

/3/ A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

A jegyzőkönyv

14.§.

/1/ A képviselőtestület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a körjegyző gondoskodik.

/2/ A testületi ülésről 3 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni.
Ebből:
a./ Az eredeti példányt a körjegyző kezeli.
b./ Az egyik példányt meg kell küldeni 15 napon belül a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének.
c./ Egyik példányát hozzáférhetővé kell tenni a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára.

/3/ A képviselőtestület üléséről készített jegyzőkönyv első példányához csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

/4/ A jegyzőkönyv tartalmazza:
a./ az ülés helyét, időpontját
b./ a megjelent képviselők nevét /a távolmaradt képviselők névsorát/
c./ az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét
d./ az ülés megnyitásának időpontját
e./ az elfogadott napirendet
f./ napirendenként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét
g./ a határozathozatal módját
h./ a szavazás eredményét és a határozat szövegét, külön indítványra a kisebbségi véleményt
i./ a polgármester esetleges intézkedéseit
j./ az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat
k./ az ülés bezárásának időpontját.

/5/ A képviselőtestület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a körjegyző írja alá.

/6/ A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselőtestület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

V. F E J E Z E T
Az önkormányzati rendeletalkotás
15.§.

/1/ A képviselőtestület - az Ötv. 16.§. /1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot.

/2/ Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő ügyekben:
a./ A Szervezeti és Működési Szabályzatról.
b./ A települési képviselőnek - törvény keretei között történő - tiszteletdíj, természetbeni juttatás megállapításáról.
c./ A helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének megállapításáról.
d./ A helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról.

/3/ A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai

a./ A rendeletalkotás kezdeményezése
Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
- a települési képviselők
- a polgármester, az alpolgármester, a körjegyző
- a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői.

b./ A rendelet-tervezet elkészítése
- A képviselőtestület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - elveket, szempontokat állapíthat meg. A tervezetet a körjegyzőség tárgy szerint érintett munkatársa készíti el. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes külső szakértő is.
- A körjegyzőség akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet szakértő készíti el.

c./ A tervezet véleményezése
- A jogszabályi környezet.
- Az önkormányzati rendelet előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai:
- a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye
- a lakossági közvélemény-kutatás.
- A tervezetet külső szakértővel is véleményezni lehet.
- A polgármester egyes rendelet-tervezeteket - az érdemi vita előtt - közmeghallgatásra bocsáthat.
- A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 10 napig közszemlére kell bocsátani, amelynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

d./ A tervezet képviselőtestület elé terjesztése és elfogadása
- A körjegyző vagy a polgármester az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselőtestület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
- A rendelet hiteles, végleges szövegét a körjegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a körjegyző írja alá.
- Az önkormányzati rendeleteket külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következő szerint:
,,Görcsöny Község Önkormányzatának ..../199./...hó...nap/ Önk.kt.sz. rendelete"

e./ Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele
- Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
- A körjegyzőségi hivatalban a rendeletek egy-egy példányát jól látható helyen, x valamint a község hirdető tábláján el kell helyezni.
Hatályos 1999.04.13-tól
A rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez egy példányt ugyancsak meg kell küldeni.

f./ Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása
- Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek
- a polgármester, a körjegyző indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól.
- Egy-egy "ágazat" képviselőtestület előtti beszámoltatásának részére a szakterületet érintő rendelet végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés is.
- A körjegyző 3 évenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményeiről előterjesztést készít a képviselőtestület számára.
- A körjegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét - a szabályzat mellékleteként - naprakész állapotban vezetni.

VI. a. F E J E Z E T
A települési képviselő
16.§.

/1/ A képviselőt az Ötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

/2/ A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.

/3/ A képviselő - tevékenysége során - hivatalos személyként jár el.

/4/ A képviselő főbb jogai:
a./ Részt vehet a képviselőtestület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.
b./ Kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület vizsgálja felül a polgármesternek - a képviselőtestület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.
c./ A képviselőtestület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést.
d./ Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a körjegyzőségi hivatal intézkedését: a hivatal érintett dolgozója erre 5 napon belül köteles érdemi választ adni.
e./ A képviselőtestület a települési képviselőnek - a törvény keretei között – rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.

/5/ A képviselő főbb kötelezettségei:
a./ Tevékeny részvétel a képviselőtestület munkájában: a közéleti szerepvállalással járó felelősségre a polgármester rendszeresen felhívja a figyelmet.
b./ Olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
c./ Felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.
d./ A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti /és magán/ titok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll, a mentesülésig.
e./ Kapcsolattartás választókörzetének polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.
f./ Személyes érintettség bejelentése.

VI.b. F E J E Z E T

Állandó Bizottságok

A képviselőtestület az összeférhetetlenségi ügyek kivizsgálására a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségre vonatkozó feladatok ellátására Ügyrendi Bizottságot hoz létre. Az ügyrendi Bizottság három tagú.

Az SZMSZ mellékletét képezi a vagyonnyilatkozati tételre kötelezettek megnevezése.
Hatályos: 2003. 05.01-től

Ideiglenes Bizottságok

A képviselőtestület meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hoz létre.
A bizottság három tagú.
Hatályos: 2002.11.05-től.

VII. F E J E Z E T

A polgármester, az alpolgármester, a körjegyző
A polgármester

17.§.

/1/ A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
Hatályos: 1996.02.01-től

/2/ A polgármester tagja a képviselőtestületnek, a képviselőtestület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztást követően esküt tesz a képviselőtestület előtt.

/3/ A polgármesternek a képviselőtestület működésével összefüggő feladatai különösen:
a./ Segíti a képviselők munkáját.
b./ Összehívja és vezeti a testület üléseit.
c./ Képviseli az önkormányzatot.
d./ Szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat.
e./ Biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.

/4/ A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv., valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXVI. tv. határozzák meg.

Az alpolgármester

18/a.§.

/1/ A képviselőtestület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselőtestület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

/2/ Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

/3/ Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

18/b.§.

A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a képviselőtestület összehívására, valamint a testületi ülés levezetésére jogosult Pohnert Jánosné képviselő.
Hatályos 2003.05.01-től

A körjegyző
19.§.

/1/ A képviselőtestület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Ócsárd, Regenye és Szőke községek képviselőtestületeivel közösen egységes hivatalt hoz létre.
A hivatal elnevezése: ,,Görcsöny-Ócsárd-Regenye-Szőke Községek Képviselőtestületeinek Körjegyzősége"
A körjegyzőség székhelye: Görcsöny község

/2/ A körjegyzőség hivatali létszámát, belső szervezeti felépítését együttműködési megállapodás rögzíti.
E megállapodás tartalmazza:
a./ a körjegyzőség elnevezését, címét, jogállását
b./ a körjegyzőség létszámát
c./ a belső szervezeti felépítését
d./ a körjegyzőség fenntartásával kapcsolatos terhek megosztását.

/3/ A körjegyzőség dolgozóinak munkarendjét, az ügyfélfogadás rendjét, a helyettesítést, a kiadmányozás, az utalványozás rendjét, a hivatal rendjével kapcsolatos egyéb feladatokat a körjegyzőség ügyrendje tartalmazza.

/4/ A körjegyzőséget létrehozó képviselőtestületek együttes ülése dönt:
a./ A körjegyző kinevezéséről, munkaviszonyának megszüntetéséről, a körjegyzővel szembeni fegyelmi és anyagi felelősség érvényesítéséről.
b./ A körjegyzőség költségvetéséről.

/5/ A körjegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat az érintett polgármesterek együttesen gyakorolják.

/6/ A körjegyzőség működésének ellenőrzése, a feladatok egyeztetése céljából az érdekelt községek polgármesterei a körjegyző részvételével rendszeresen tartanak megbeszéléseket.

/7/ A körjegyző tehát:
a./ Ellátja a megállapodás szerint érintett képviselőtestületek, és képviselők működésével kapcsolatos igazgatási teendőket,
b./ Előkészíti a polgármester/ek/ hatáskörébe utalt államigazgatási döntéseket, gondoskodik azok végrehajtásáról:
c./ Köteles a körjegyzőséghez tartozó települések képviselőtestületi ülésein részt venni és ott a szükséges felvilágosításokat megadni.

/8/ A körjegyző, vagy annak megbízottja heti egy alkalommal köteles ügyfélfogadást tartani a körjegyzőséghez tartozó településeken.
Hatályos 1999.04.13-tól

VIII. F E J E Z E T
Az önkormányzatok társulásos kapcsolatai
20.§.

A képviselőtestület a körjegyzőséget létrehozó /Görcsöny-Ócsárd-Regenye-Szőke/ településeken kívül is társulhat más településekkel, hatósági igazgatás, lakossági szükséglet kielégítésére, vagy egyéb célok elérése érdekében. A megállapodások az SZMSZ mellékletét képezik.

21.§.

/1/ Az önkormányzat intézményeit Szőke-Regenye-Ócsárd településekkel közösen tartja fenn /közös fenntartású intézmények/.

/2.a./ Költségvetésüket együttes képviselőtestületi ülés állapítja meg, az intézmények költségvetése a görcsönyi önkormányzat költségvetésének része. Az ÁMK Általános Iskolája és Óvodája részben önálló költségvetési szerv, míg a háziorvosi szolgálat, és a védőnői szolgálat nem önálló költségvetési szerv.

/2/b./ Az együttes ülés összehívására Görcsöny Község polgármestere jogosult. Az ülés meghívóját olyan időpontban kell megküldeni, hogy a képviselők az ülés előtt legalább 4 nappal megkapják.
Hatályos 1999.04.13-tól

/3/ Az intézmények ellenőrzését Szőke-Regenye-Ócsárd-Görcsöny települések polgármestereire, valamint a körjegyzőre bízza.

/4/ Az intézmények vezetőit Görcsöny önkormányzat nevezi ki kikérve a fenntartó önkormányzatok polgármestereinek véleményét.
Hatályos 2003.05.01-től

IX. F E J E Z E T

Helyi népszavazás népi kezdeményezés

22.§.

/1/ Helyi népszavazás, népi kezdeményezés rendjét a képviselőtestület külön rendeletben szabályozza.
Hatályos 1999.04-01-től

X. F E J E Z E T
A lakossági fórumok
23.§.

/1/ A képviselőtestület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.

Fontosabb szabályai:

a./ A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői, közérdekű ügyben a képviselőtestülethez, a települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a körjegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

b./ A közmeghallgatás helyéről, idejéről, esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a községháza hirdetőtábláján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.

c./ A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

d./ A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselőtestület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

/2/ Községrészi tanácskozás.
Fontosabb szabályai:

a./ A község egyes összefüggő területén élő állampolgárokat érintő, kiemelkedően fontos településfejlesztési és közszolgáltatási ügyekben a helyi lakosság véleményének megismerése céljából községrészi tanácskozás tartható. /Pelikán lakótelep, Keresztespuszta,/

b./ A tanácskozás napirendjéről, helyéről és idejéről az állampolgárokat hirdetmények útján, helyi televízió útján tájékoztatni kell a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

c./ A községrészi tanácskozást a polgármester vezeti, amelyről feljegyzés készül.

XI. F E J E Z E T
Az önkormányzatok gazdasági alapjai
24.§.

Az önkormányzat vagyona:

Az önkormányzat tulajdonára és vagyonával való gazdálkodásra vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg.

Az önkormányzat költségvetése:

/1/ A képviselőtestület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az Államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetés határozza meg.

/2/ A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:
a./ Első forduló:
A koncepció főbb elemei:
- Kormány által rendelkezésre bocsájtott költségvetési irányelv tartalmának figyelembe vétele.
- Az önkormányzat részére kötelezően előirt és a szabadon felvállalható feladatok körültekintő, alapos elemzése, helyzetfelmérés.
- Igényes célkitűzések egyeztetése, szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása.
- Várható döntések hatásainak előzetes felmérése.

b./ Második forduló:
Főbb elemei:
- A rendelet megalkotása a jogszabályban meghatározottak szerint.
- A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti el és a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.

A költségvetés végrehajtása:

A zárszámadási rendelet tervezetet a hatályos jogszabályok alapján a körjegyzőkészíti el és a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.

Az önkormányzat gazdálkodása.

/1/ Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a körjegyzőség látja el.
E körben különösen:
a./ A PM által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt és mindezeket megküldi a TÁKISZ részére.

b./ Beszedi az önkormányzat saját bevételeit.

c./ Gondoskodik az önkormányzat által létrehozott, működtetett intézmények pénzellátásáról.

d./ Biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű, kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését és ezen belül kialakítja saját számlarendjét.

e./ Biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását.

f./ Az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat és annak intézményei működési kiadásainak kiegyenlítéséről.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése:
/1/ Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

/2/ Saját intézménye pénzügyi ellenőrzését a képviselőtestület látja el.

/3/ A képviselőtestület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr útján gondoskodik.

XII. F E J E Z E T
Felterjesztési jog
25.§.

/1/ A képviselőtestület az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.

/2/ A képviselőtestület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésekben - közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete utján - az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és

a./ tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást /a továbbiakban együtt: tájékoztatás/ kérhet,
b./ javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti.

XIII. F E J E Z E T
Záró rendelkezések
26.§.

/1/ Az SZMSZ 1995. június 11 napján lép hatályba.

/2/ Az SZMSZ hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 7/1992.XII.18./
Önk. számú rendelet.

A rendelet kihirdetésének napja 1995. június 7.

Görcsöny, 1995. június 7.