|
Rendeletek |
Görcsöny Község Önkormányzati Képviselőtestületének többszörösen módosított és kiegészített 7/1993./VI.19./ Önk.kt.sz. rendelete az egyes szociális ellátásokról és hatáskör átadásáról.
A képviselőtestület a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. éviIII. törvény és a helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV. törvény rendelkezései alapján az alábbi rendeletét alkotja:
Általános rendelkezések
1.§.
A rendelet hatálya kiterjed Görcsöny Község közigazgatási területén állandó lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen ott tartózkodó személyekre.
2.§.
A kérelemre indult segélyezési ügyben a kérelmező köteles családi
jövedelmét igazolni. A jövedelem számításánál irányadó időszak a havonta mérhető
jövedelemnél 3 hónap, egyéb jövedelem esetében 1 év. A jövedelem egy főre eső
összértékének meghatározásánál az 1993. évi III. törvény
4.§. /1/ bekezdés a./ pontja szerint kell eljárni.
3.§.
A segélyezési ügyben döntés előtt szükség esetén környezettanulmányt kell készíteni.
4.§.
/1/ A megállapított segélyek összegét általában a döntést követően azonnal, de legkésőbb a megállapítást követő hónap 5. napjáig utalni kell.
/2/ A több hónapra megállapított segélynél a segély megállapításakor rendelkezni kell a folyósítás kezdő hónapjáról.
/3/ A kifizetett segélyekről nyilvántartást kell vezetni.
/4/ A képviselőtestület rendkívüli, sürgős esetben engedélyezheti a megállapított segély házipénztárból történő kifizetését is.
Átmeneti segély
5.§.
/1/ A képviselőtestület a létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe
került létfenntartási gonddal küzdő személy részére, kérelmére átmeneti segélyt
nyújt.
/2/ A képviselőtestület az időskorúak, iskolás és óvodáskorúak részére polgármesteri
vagy képviselői kezdeményezésre átmeneti segélyt állapít meg. Az időskorúak
részére hivatalból megállapított átmeneti segély természetbeni ellátás formájában
és étkezési díj átvállalásával is nyújtható.
Az óvodáskorúak és iskoláskorúak részére kérelemre megállapított átmeneti segély természetbeni formában az étkezési, illetve napközis ellátás díjának teljes vagy részbeni átvállalásával is nyújtható.
/3/ A képviselőtestület a rendszeres gyermekvédelmi támogatás terhére, egyedi elbírálás alapján, napközi-otthoni étkezést biztosít.
4.a./ Szociális étkeztetés térítési díja
| Jövedelmi kategória | Étkező által fizetendő térítési díj %-os mértéke |
| Jövedelem nélküli | ingyenes |
| 1-19.999.-Ft | 40 % |
| 20.000.-Ft felett | 100 % |
x 4/a 1999. szeptember 15-től,
A képviselőtestület különös méltánylást érdemlő esetben a szociális étkeztetés
térítési díj megfizetésétől eltekinthet.
Hatályos: 2002.november 27-től
b./ A képviselőtestület a napköziotthonos nyersanyag költségeket
figyelembe véve a személyi térítési díjat az alábbiak szerint állapítja meg:
Iskolások térítési díja /háromszori étkezés/ 196.-Ft
Félár 98.-Ft
Iskolás gyermekek menzája /csak ebéd/ 128.-Ft
Félár 64.-Ft
Óvodások térítési díja 156.-Ft
Félár 78.-Ft
Saját dolgozó étkezési térítési díja 225.-Ft
Saját nyugdíjas 163.-Ft
Kívülálló éthordós 280.-Ft
x 4/b. pont 2001. május 01. napjától hatályos!
/5/ Az intézményi étkeztetés térítési díjáról.
A képviselőtestület a rászorultság mértékét figyelembe véve egyedi mérlegelés alapján átvállalja a térítési díj 50%-át, illetve 100%-át. A teljes összegű térítési díj átvállalása rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben két vagy több gyermekes családoknál, valamint a gyermeküket egyedül nevelő szülőknél történhet.
Rendkívüli méltánylást abban az esetben állapíthat meg a képviselőtestület
ha a családban az egy főre eső jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum
alatt van. Fogyatékos gyermek részére az önkormányzat 100%-ban téríti az ellátást,
függetlenül a család jövedelmétől.
Hatályos 2000. március 8-tól
/6/ Az átmeneti segélyt általában utalás útján pénzben kell kifizetni, de a segély adható vásárlási utalvány formájában és természetben is.
/7/ Egy naptári éven belül a kérelmező egy határozatban legfeljebb 6 alkalommal részesíthető átmeneti segélyben. Amennyiben egy döntésben többszöri segélyezés történik, a kifizetések időpontját és összegét fel kell tüntetni.
/8/ Az átmeneti segély legkisebb összege a /2/ és /3/ bekezdése kivételével alkalmanként 1.000.-Ft, legnagyobb összege alkalmanként 5.000.-Ft.
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
6.§.
/1/ Az alapellátás formái:
a./ házi segítségnyújtás,
b./ szociális étkeztetés.
/2/ A házi segítségnyújtás és a szociális étkeztetés anyagi jogi szabályait az 1993. évi III. törvény tartalmazza.
/3/ a./ Házi segítségnyújtást az önkormányzat az igényjogosultak részére - tekintet nélkül a szolgáltatást igénybe vevő szociális helyzetére - térítés mentesen biztosítja.
b./ A szociális étkeztetés térítési díját e rendelet 5.§. /4/ bekezdés a./ pontja tartalmazza.
/4/ Az ellátások szakmai felügyeletét a körjegyzőség látja el.
/5/ A házi segítségnyújtás gondozója a területen működő háziorvosokkal, szociális ügyintézőkkel, polgármesterrel együttműködik a feladat hatékony ellátása érdekében.
/6/ A személyes gondoskodás igénybe vétele önkéntes. Az ellátás
az igénylő vagy törvényes képviselője kérelmére történik. A személyes gondoskodást
nyújtó ellátás igénybe vételére irányuló kérelem a körjegyzőségen terjeszthető
elő. A döntés a polgármester hatáskörébe tartozik. A személyes gondoskodást
nyújtó ellátás megkezdése előtt az ellátásra jogosultat tájékoztatni kell az
ellátás tartalmáról, feltételeiről és az intézmény által vezetett rá vonatkozó
nyilvántartásokról.
Hatályos 2000. március 8-tól
Temetési segély
7.§.
A képviselőtestület a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét
100.000.-Ft-ban állapítja meg.
x 7.§. hatályos 1998. február 15-től.
Közgyógyellátás
8.§.
/1/ A képviselőtestület annak a személynek állapíthatja meg
a közgyógyellátásra jogosultságát, akinek a szociális rászorultságát a jövedelmi
viszonyai vizsgálata után megállapította és igazolt gyógyszerköltsége a kérelmező
jövedelmének 10 %-át meghaladta.
A képviselőtestület annak a személynek állapíthatja meg a szociális rászorultságát,
akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi
nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.
/2/ A képviselőtestület annak az egyedülálló személynek is
megállapítja a közgyógyellátásra való jogosultságát, akinek a jövedelmi viszonyai
az /1/ bekezdésben meghatározott értékhatárt maximum 10 %-kal meghaladja és
gyógyszerköltsége a havi 4.000.-Ft-nál magasabb.
Hatályos: 2000. augusztus 9-től
/3/ Intézményi ellátottak méltányossági alapon közgyógyellátásra
jogosító igazolványt nem kaphatnak.
Hatályos: 2000.szeptember 27-től
Hatáskör gyakorlásának átruházása
9.§.
A polgármester rendkívül sürgős esetben átmeneti segélyt, temetési segélyt állapít meg, erről a következő ülésen a képviselőtestületnek beszámol.
Ápolási díj
10.§.
/1/ Ápolási díjra jogosult az a hozzátartozó /A házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha, és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és nevelőszülő, valamint a testvér: hozzátartozó, továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa/ aki önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szoruló 18 év feletti tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi.
/2/ Az ápolási díjról az Önkormányzat dönt.
/3/ Az ápolási díjra való jogosultság fennállását az Önkormányzat évente felülvizsgálja.
/4/ Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha
a./ az ápolt két hónapot meghaladó bármilyen egészségügyi vagy szociális intézményi
ellátásban részesül,
b./ rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a külön törvényben meghatározottak
szerint megállapított gondozási segélyt.
/5/ Nem állapítható meg ápolási díj, illetve a megállapított
ápolási díj folyósítását meg kell szüntetni, ha
a./ a kérelmező családjában az egy főre jutó nettó jövedelem meghaladja a 35.000.-Ft-ot.
b./ az ápoló a kötelezettségét nem teljesíti.
/6/ Az ápolási díj iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt önmaga ellátására képtelen, állandó gondozásra, felügyeletre szorul.
/7/ Az ápolási díj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 60 %-ánál és nem lehet több a 100 %-ánál.
/8/ Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre
jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék
fizetésére kötelezett.
x Hatályos 1996.08.14-től.
Rendszeres szociális segély
11.§.
/1/ Amennyiben az önkormányzat a rendszeres szociális segélyt
egy éven túl folyósítja és a segélyezett ingatlan vagyonnal rendelkezik az önkormányzat
a segélyezett elhalálozása esetén hagyatéki hitelezőként lép fel.
x Hatályos 1997. január 1-től
/2/ Az önkormányzat a Sztv. 37/D.§./4/ bek. alapján a Baranya megyei Munkaügyi Központ Pécsi Kirendeltségével együttműködési megállapodást köt.
/3/ Aktívkorú nem foglalkoztatott személyt a rendszeres szociális
segély megállapításának feltételeként együttműködési kötelezettség terheli.
Együttműködni köteles az önkormányzattal, avagy az önkormányzat által megjelölt
szervezettel, munkaügyi központtal.
Az együttműködés tartalma
a./ A települési önkormányzatnál nyilvántartásba veteti magát.
b./ A segélyezésre való jogosultság feltételeinek vizsgálatánál együttműködik.
c./ Az önkormányzat, illetőleg a munkaügyi központ kirendeltsége által felajánlott
munkát, amely a jogszabály értelmében számára megfelelő elfogadja.
d./ 30 munkanapot díjazás ellenében ledolgozik közcélú munkában. Az önkormányzat
részmunkaidőben is foglalkoztathatja.
e./ Részt vesz az önkormányzat által szervezett programokon.
f./ Az aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres segélyre jogosult a Baranya
Megyei Munkaügyi Központ Pécs Városi Kirendeltségével együttműködési megállapodást
köteles kötni.
/4/ Azon aktív korú nem foglalkoztatott személynek, akinek a rendszeres szociális segélyre való jogosultságát 2000. április 30-ig állapították meg, az önkormányzat elrendeli felülvizsgálatát, együttműködési kötelezettsége a felülvizsgálatának időpontjától áll fenn.
/5/ Amennyiben az aktív korú szociális segélyben részesülő
a rendeletben szabályozott együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget
és ezt önhibáján kívüli okként hitelt érdemlően nem tudja bizonyítani, a segélyre
való jogosultsága megszűnik.
Hatályos 2000. május 1-től
Rendszeres gyermekvédelmi támogatás
12.§
/1/a./ Rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapításának feltételeit az 1997. évi XXXI. törvény 19-20.§-a határozza meg. A támogatást ezen rendelkezések figyelembe vételével kell megállapítani.
b./ A rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapításának
indokoltsága, illetve a támogatás továbbfolyósítása érdekében végzett felülvizsgálat
esetén az önkormányzat köteles vizsgálni a kérelmező és a vele közös háztartásban
élők vagyoni helyzetét is, amennyiben az önkormányzat hivatalos tudomása vagy
a környezettanulmány megállapításai alapján a gyermeket gondozó család életkörülményei
nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatoknak.
/2/ A kérelmet a szülő, ennek hiányában a törvényes képviselő a körjegyzőségen
terjesztheti elő, I. fokon a képviselőtestület jár el.
/3/ Az önkormányzat a rendszeres gyermekvédelmi támogatás összegét 2003. évben 4.600.-Ft-ban állapítja meg gyermekenként, a 2003. évet követően a támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 %-ával megegyező.
/4/ Amennyiben a kérelmező a kérelmet a hónap 15. napja előtt nyújtja be, úgy egész havi, amennyiben 15. napja után nyújtotta be, félhavi rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítható részére.
/5/ A települési önkormányzat képviselőtestülete döntése alapján a rendszeres gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátás formájában is nyújthatja. Ebben az esetben a rendszeres gyermekvédelmi támogatás összege a térítendő napköziotthoni térítési díj összegével azonos. Amennyiben a térítési díj havonta 2003. évben a 4.600.-Ft-ot, a 2003. évet követően az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 %-át nem éri el, úgy azt havonta köteles elszámolni.
Az önkormányzat közvetlen az intézményhez utalja át a természetbeni
ellátás díját. A tanítási vagy óvodaszüneti időtartamra a rendszeres gyermekvédelmi
támogatás pénzbeni kifizetésre jogosult, amelynek összege 2003. évben 4.600.-Ft,
a 2003. évet követően az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22
%-a.
Hatályos 2003.január 1-től
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.
13.§.
/1/ A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás folyósításának feltételeit az 1997. évi XXXI.tv. 21.§. írja elő, a támogatást ezen rendelkezés figyelembevételével kell megállapítani.
/2/ Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás abban az esetben állapítható
meg, ha
a./ a gyermeket a szülő egyedül neveli és a családban az egy főre jutó havi
jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 120 %-át.
b./ a gyermek családban nevelkedik, és a családban az egy főre jutó jövedelem
nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 120 %-át.
/3/ A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás évente legfeljebb négy alkalommal adható. Az egyízben kifizetésre kerülő rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege nem lehet magasabb 5.000.-Ft-nál.
/4/ A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításánál figyelembe kell venni a jövedelmi viszonyokon túl a család vagyoni helyzetét és az általa folytatott életvitelt is.
/5/ A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható.
/6/ A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás felvételére a gyermek
pártfogója és a gyermek nevelésével, gondozásával foglalkozó oktatási és más
gyermekintézmény is feljogosítható, ha tartani lehet attól, hogy a segélyt nem
a rendeltetésének megfelelően használják fel.
x Hatályos 1997.november 1-től.
Grünwald Géza sk. polgármester |
dr.Gellértné dr.Kugler Anna sk, körjegyző |
|
|
Rendeletek |