|
Rendezési terv és építésügyi előírások |
GÖRCSÖNY község Önkormányzata Képviselőtestülete
12./2005. (VII.29.) rendelete
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
(tervezet)
Görcsöny község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.
A rendelet hatálya
1.§
1. A rendelet területi hatálya Görcsöny község teljes közigazgatási területére terjed ki.
2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai alkalmazandók.
3. Szabályozási elemek:
a.) I. rendű szabályozási elemek (közlekedési elemek, területfelhasználási módok,
területfelhasználási egység határa, amelyeket csak a településszerkezeti terv
felülvizsgálatára és módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni, kivéve
a c., pontban rögzített esetet),
b.) II. rendű szabályozási elemek (az a.) és c.) pontokban nem szereplő elemek,
amelyeket csak a szabályozási terv módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni),
c.) III. rendű szabályozási elemek (hatósági eljárásban, illetve önkormányzati
rendeletben módosíthatók, pontosíthatók, kiegészíthetők):
Hatósági eljárásban módosítható, vagy meghatározható:
- az illetékes szakhatóság hozzájárulásával a védősávok és területek,
- telekalakítási terv alapján a hátsó telekhatáron haladó övezet-, építési övezet
és területfelhasználás-szabályozási vonal, valamint a terület-felhasználási
egységen belüli területet kiszolgáló út.
Önkormányzati rendeletben módosítható, vagy meghatározható:
- a belterületi határ a beépítésre szánt területek fejlesztési ütemével összhangban,
- a sajátos jogintézmények köre,
- szakvélemény alapján a helyi védett terület, építmény, vagy objektum listája.
4. A rendelet a HÜBNER Tervező KFT 20/2003. munkaszámú dokumentációjának
V-1, V-2, V-3/1, V-3/2 rajzszámú tervlapjaival együtt érvényes.
I. FEJEZET
Az engedélyezés általános szabályai
2.§
1. A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal
és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló
jogszabályban (46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9.§) meghatározott építési munkák
körét nem bővíti.
2. A földmunkával járó beruházások tervezése és engedélyezése során a kulturális
örökségvédelemről szóló törvény (2001. évi LXIV. törvény) rendelkezéseit érvényre
kell juttatni.
3.§
Az építési engedélykérelmekhez a jogszabály szerint (46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 12.§, illetve 17.§) egyéb mellékleteket nem kell csatolni, kivéve a helyi építészeti értékek védelméről szóló (HÉSZ 31.§ 3. bekezdés) előírásokat.
Geológiai és bányászati általános előírások
4.§
1. Új építés esetén elvi engedélyezési eljárást is kell lefolytatni
és a felmerülő kérdéseket előzetesen kell tisztázni:
- Épület, vagy egyéb építmény esetén, ha annak főfala 2 m-nél nagyobb magasságú
természetes vagy mesterségesen kiképzett kőzetfallal érintkezik,
- ha az építési területen vagy azzal közvetlenül szomszédos földrészleteken
felszínmozgásos jelenség (terepfelszínen zökkenés, csúszás, süllyedés, időszakos
vízjelentkezés) mutatkozik,
- 2 m-es vastagságot meghaladó bevágások, feltöltések, mélyutak, egyedi tereprendezések,
továbbá vájással vagy terepszint megbontásával létesülő pincék kialakításakor.
2. A bevágásokkal, tereplépcsőkkel tagolt területek beépítése előtt mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra alapozva kell tisztázni a beépítés feltételeit. A bevágások peremvonalát kísérő építési helyeket, vonalakat úgy kell kijelölni, hogy a nyitott állapotú bevágások, kőzetfalak esetleges mozgásos folyamatai a meglévő, vagy létrehozandó építményeket ne veszélyeztessék.
3. Terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik. Az érintett területeken az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia és a tervezés során figyelembe kell vennie az építési terület pince és üregviszonyait.
4. A 2 m-nél magasabb nyitott kőzetfallal (nyitott kőzetfal-partfallal, bevágással, mélyutakkal, tereplépcsőkkel) érintett területeken az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai, mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni.
5. Mélyfekvésű, magas talajvízállású vízfolyásmenti területeken építmények létrehozása előtt talajmechanikai vizsgálatokkal kell tisztázni az igénybevett kőzettér állapotát, az építés feltételeit.
6. A területet borító kőzetösszlet felszínmozgásos jelenségek kialakulására való hajlama és erózióérzékenysége miatt a csapadékvíz elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett és közterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése biztosított legyen.
7. Felszínmozgásra veszélyes területek igénybevétele, illetve belterületbe vonás előtt az építési tevékenység megalapozására geotechnikai, mérnökgeológiai szakági alátámasztó munkarész készítése szükséges.
8. Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel
kapcsolatos engedélyezési eljárások közül az alábbi esetekben kell bevonni a
Magyar Geológiai Szolgálatot:
- 4 beépített szintnél magasabb, vagy 7 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket
tartalmazó előregyártott, vagy vázas tartószerkezetű építményeknél,
- meredek, csúszásveszélyesnek ismert területek beépítésekor,
- 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,
- 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések esetén
(feltöltés, bevágás),
- a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező vagy
az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.
9. A jelenleg hatályos (1993. évi XLVIII. tv. (Bt.) 43.§ (2), (3) bek., valamint a Bt. 44/A.§ és 46.§) jogszabályok szerint ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.
Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai
5.§
1. Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a vonatkozó jogszabály (46/1997. (XII.29.) KTM rendelet) kötelezően meghatároz, továbbá vizsgálja, hogy a tervezett létesítmény megfelel-e az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása elvárásainak (lásd: 1997. évi LXXVIII tv. 6.§ 1/b. bek.).
2. Korlátozás nem vonatkozik a meglévő épületek felújítására
és bővítés nélküli korszerűsítésére, továbbá a korábbi előírások szerint engedélyezett
és épült épületek bővítésére.
Az építési övezeti, övezeti előírásoknak nem megfelelő épületek abban az esetben
bővíthetők, ha:
- nem állnak építési korlátozás, vagy tilalom alatt;
- vízszintes irányú bővítésük nem jár a hatályos előírások szerint megengedhető
beépítettségnél esetleg már nagyobb beépítettség további növelésével, valamint
az építési határvonalak átlépésével;
- függőleges irányú bővítésük nem növeli tovább a hatályos előírások szerint
megengedhető építménymagasságnál esetleg már nagyobb építménymagasságot, továbbá
a telekhatároktól való távolság (a H/2 szabály alkalmazása miatt) nem korlátozza
az építménymagasság növelését, továbbá az építménymagasság növelése nem korlátozza
a szomszédos telkek építési lehetőségét,
- a bővítést a szomszédos épületektől betartandó távolságok nem korlátozzák.
3. A 2. bekezdésben foglaltaktól eltérően építés (illetve telekalakítás)
a szabályozási tervvel nem egyező területfelhasználás esetében akkor is engedélyezhető,
ha:
a.) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg
egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,
b.) a terv szerinti területfelhasználás nagyobb távlatban (tíz, vagy több év)
válik esedékessé és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem
teszi költségesebbé (amennyiben az építtető vállalja a kártalanítás nélküli
elbontási kötelezettséget, érték létrehozása is engedélyezhető, azonban az építmény
ideiglenes meglétét, illetve az építtető kártalanítás nélküli elbontási kötelezettségét
az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni).
4. Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.
5. Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
6. Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál a vonatkozó önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.
Telekalakítási rendelkezések
6.§
1. Az új telkek legkisebb méreteit az építési övezeti előírások
szerint kell megállapítani.
2. A korábban kialakított építési telkek akkor is beépíthetőnek minősülnek,
ha a méreteik csak a kialakításuk idején hatályos előírásoknak felelnek meg.
Közterületek használata
7.§
1. A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
2. A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
3. A község közterületein engedélyezhető eltérő használat az
alábbi lehet:
- hirdető (reklám) berendezés elhelyezése. Hirdető és reklámtábla különállóan
lakótelken belül nem helyezhető el. Az épület homlokzatán 1 m2-nél nagyobb felületű
hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet, fényreklám és reklám-, cég-,
vagy címtábla nem helyezhető el.
- árusító pavilon (mozgó árusítóhely) létesítése,
- közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhely, töltőállomás) kialakítása,
- köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak) elhelyezése,
- szobor, díszkút elhelyezése,
- távbeszélő fülke elhelyezése,
- építési munkával kapcsolatos létesítmények, állványok elhelyezése, ideiglenes
építőanyag tárolás,
- rendezvények épületei.
Közterületen építményt az OTÉK 39. és 40.§-a alapján úgy kell elhelyezni, hogy
az a közterület, közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem akadályozhatja.
4. A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, pályázat útján, esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit tartalmazó külön rendeletben szabályozza.
A közművesítés mértéke, közművek elhelyezésének, üzemeltetésének rendje
8.§
1. Közművesítettség szempontjából a beépítésre szánt területek
részleges közműve-sítettségűnek minősülnek, azaz
- közüzemi energia szolgáltatást (villamos energia és vezetékes gáz),
- közüzemi ivóvíz szolgáltatást,
- a szennyvíz elszállítását,
- közterületi nyitott, vagy zárt rendszerű csapadékvíz elvezetést
kell biztosítani.
A csapadékvíz elvezető hálózat kiépítése, illetve a közüzemi szennyvízcsatorna
hálózat kiépítéséig a szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése
kötelező.
2. Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés,
különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése,
illetve a meglévő területeken a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló
(zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.
Beépítésre szánt területeken, ahol a csapadékvíz elvezetése még nem megoldott,
a beépítés előtt a területek vízelvezetésének vízjogi engedély (18/1996. (VI.13.)
KHVM rendelet) alapján történő megvalósítását engedélyeztetni kell.
3. A közművek területigénnyel járó létesítményeit, továbbá a működésük által megkövetelt védőterületeket a szabályozási terven jelölt területeken kell elhelyezni.
4. A szennyvizek elhelyezésére (kezelésére, tisztítására) vonatkozóan a mindenkori hatályos előírások mérvadók.
5. A közművek elhelyezésével érintett területeken belül építmény elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásai szerint (esetleg ideiglenes jelleggel) kerülhet sor.
6. A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek
építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál,
felújításánál a vonatkozó jogszabályok szerint biztosítani kell az elektronikus
hírközlési létesítmények (2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről
94.§ (1) bekezdés), és a postai létesítmények (2003. évi CI. Törvény a postáról
40.§ (1) bekezdés) elhelyezésének lehetőségét, valamint betartandók a vonatkozó
(9004/1982. (Közl. Ért. 16.) KPM-IPM számú együttes közlemény 4. számú szabályzata
és a 30/1994. (XI.8.) IKM rendelettel) kötelezővé tett MSZ 151. sz. szabvány)
előírásokban foglaltak.
Az építmények elhelyezése, kialakítása
9.§
1. A területen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes - elsősorban egyedi tervezésű - építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően alakítottak ki.
2. Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.
4. Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad.
5. Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az utcai építési vonaltól minimálisan 5,0 méteres távolságban keresztszárnnyal is bővülhetnek.
6. Az előírásoknak nem megfelelő kialakult oldalkert esetében az építmények közötti telepítési távolság fenntartható, az eredeti épület kontúrján belül új épület építhető a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával.
7. Új kétsoros beépítés a kialakultak kivételével nem létesíthető,
az oldalkertben már meglévő mellékfunkciót betöltő (nyárikonyha) bontása esetén
új épület nem létesíthető.
8. Terepszint alatti építmény az OTÉK 1. sz. melléklete 77. pontja szerint bárhol
létesíthető, de:
a.) az építési telken csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből,
b.) a terepszint alatti építmény feletti zöldfelületet is csak tetőkertként
szabad számításba venni az OTÉK 25.§-ában rögzítettek szerint, a terepszint
alatti főfunkció (pl. üzlet, műhely, stb.) területét a szintterület mutatóban
figyelembe kell venni, (szintterület mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó
viszonyszám, az egy telken elhelyezhető épület(ek) összes szintterületének és
a telek területének hányadosa).
9. Az építési helyen belül az épületet - az építési engedélyezési eljárás során - úgy kell elhelyezni, hogy a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes lefolyása, ugyanakkor a létrehozott építmények állékonysága is biztosított legyen.
10. 10 m-nél magasabb önálló hírközlési építmény, szerkezet a belterületen, illetve mezőgazdasági területen gyepterületen belül, illetve táj- és természetvédelmi területen és a korlátozott használatú mezőgazdasági területeken belül nem helyezhető el.
Az állattartó épületek elhelyezésére, kialakítására
vonatkozó szabályok lakóterületen
10.§
1. Állattartó épület ott létesíthető, ahol az állattartásról szóló önkormányzati rendelet ezt lehetővé teszi. Az állattartási rendelet korszerűsítését – jelen szabályozási rendelettel párhuzamosan, azzal szinkronban – el kell végezni.
2. A meglévő gazdasági épületek állattartási épületté történő átalakítási, bővítési munkái is építési engedélyhez kötöttek.
3. Betartandó a (49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet 1 sz. mellékletében) foglaltak, mely az állattartó telepek építése, vagy felújítása során figyelembe veendő előírásokat tartalmazza.
4. Az állattartó épületek elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó legkisebb távolságok és védőtávolságok vonatkozásában a vonatkozó rendeletben (41/1997. (V.28.) FM számú rend.), valamint az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által kiadott OTH 3003/98. számú levelében foglaltakat kell figyelembe venni (lásd: 1. számú melléklet a HÉSZ 10.§-ához).
Járművek elhelyezése
11.§
1. Az OTÉK 42.§. (10), (11) bekezdésben, a várakozó helyek kialakítására és számára vonatkozó, szabályoktól való eltérést önálló parkolási rendeletben kell meghatározni.
Tűzvédelem
12.§
1. Az építmények közötti tűztávolságok, telepítési távolságok tekintetében a beépítésre szánt területek kialakításánál figyelembe kell venni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK) szóló 253/1997. (XII.29.) korm. rendelet 36.§ (1)-(3) bekezdésében foglaltakat a vonatkozó rendelettel (36/2002. (III.7.) korm. rendelet) együtt.
2. Az építési telkek kialakítása és az azokon elhelyezésre kerülő építmények létesítése során a vonatkozó rendelet (253/1997. (XII.20.) korm. rendelet 52.§) a tűzbiztonságra előírt a) - e) pontjai betartandók, az építményekkel szemben támasztott tűzvédelmi követelmények teljesítésével kapcsolatban a vonatkozó rendelet (2/2002. (I.23.) BM rendelet 5. sz. melléklet I/1.-I/9. fejezet) előírásait kell figyelembe venni.
3. A település tűzivíz (oltóvíz) ellátását, valamint a tűzoltás előfeltételeit (tűzoltási út, terület, stb.) a vonatkozó rendelettel (35/1996.(XII.29.) BM rendelet) közzétett Országos Tűzvédelmi Szabályzat 22-23.§-ának és 46-55.§-ának az oltóvízzel kapcsolatos előírásai szerint kell kialakítani, illetve biztosítani.
4. A III-V. tűzállósági fokozatú (fa, vagy más éghető anyagú külső térelhatároló szerkezetű, falazatú, héjazatú) anyagból létesítendő építmények esetében be kell szerezni az illetékes elsőfokú tűzvédelmi hatóság szakhatóságának állásfoglalását.
II. FEJEZET
A belterületi határ megállapítása
13.§
1. A község belterületét növelni, illetve csökkenteni a szabályozási
terven jelölt területtel, a tényleges felhasználás szándékának testületi határozattal
történő megerősítését követően lehet.
2. A tervezett belterület bővítés az igények ismeretében ütemezetten történhet
(lásd: 1.§ 3. bekezdés c. pontja).
Településszerkezet, területfelhasználás
14.§
A szabályozási terv
a.) a község közigazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem
szánt területre, ezeken belül pedig különböző területfelhasználási egységekre
osztja fel;
b.) a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit
különböző építési övezetekbe sorolja;
c.) a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit
különböző övezetekbe sorolja;
d.) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek
nem minősülő területekre osztja.
15.§
A község beépítésre szánt területén a következő területfelhasználási
egységek vannak:
a.) lakóterület (kisvárosias, falusias lakóterület): Lk, Lf,
b.) vegyes terület (településközpont vegyes terület): Vt,
c.) gazdasági terület (kereskedelmi szolgáltató és ipari gazdasági terület):
Gksz, Gip,
d.) különleges terület: K.
16.§
A község beépítésre nem szánt területén a következő területfelhasználási
egységek vannak:
a.) közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület: KÖ,
b.) zöldterület: Z,
c.) erdőterület: E,
d.) mezőgazdasági terület: M,
e.) vízgazdálkodási terület: V.
A szabályozási elemek értelmezése, fogalommeghatározás
17.§
1. A szabályzatban használt homlokzatmagasság meghatározása: az építmények egyes homlokzatfelületeinek külön-külön számított (az OTÉK 1. sz. mellékletének 23. pontja szerint) F/L értéke.
2. Megjegyzés:
- az építési övezetek építési használatát tartalmazó táblázatokban a telkekre
és építménymagasságokra vonatkozó értékek új telekalakításokra, illetve új épületek
építésére értendők,
- a K jel a kialakult állapotra utal.
- szintterület mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken
elhelyezhető épület(ek) összes szintterületének és a telek területének hányadosa
(lásd: HÉSZ 9.§ 7. b) pontja).
3. A jelenlegi közterület felőli telekhatár - amennyiben a terv másként nem rendelkezik - kötelező szabályozási vonalnak tekintendő.
A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEI
Kisvárosias lakóterület (Lk)
18. §
1. A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően 12,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.
2. A lakóterületen az OTÉK 12. § (2)-(4) bekezdésekben szereplő építmények helyezhetők el.
3. A terület építési övezetét, valamint az abban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
| Lk jelű építési övezet | OTÉK | HÉSZ |
|
| A kialakítható legkisebb telekterület méret | - |
K - 300 |
m2 |
| A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete | - |
K - 16 |
m |
| A beépítési mód | - |
oldalhatáron álló,zártsorú |
|
| A megengedett legnagyobb építménymagasság | - |
7,5 |
m |
| A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke | 60 |
60 |
% |
| A zöldfelület legkisebb mértéke | 20 |
20 |
% |
4. Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,5.
Falusias lakóterület (Lf)
19.§
1. A területen az OTÉK 14.§ (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.
2. A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló
épületekre - mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó
épület, kézműipari építmény - vonatkozó szabályok:
2.1. A gazdálkodási célú épület - ha a telken lakóépület is van - nem lehet
nagyobb az építési telek méretének 15%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás
építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél.
2.2. Gazdálkodás céljára elsősorban a meglévő gazdasági épületeket kell felhasználni.
2.3. A meglévő gazdasági épület felhasználásakor
a.) állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolatot
meg kell szüntetni,
b.) a gazdasági épület telekhatáron álló - vagy csorgóközzel a telekhatáron
álló - épületrészén - falán, tűzfalán - a telekhatárra néző nyílást, természetes,
vagy mesterséges szellőzőberendezést meg kell szüntetni.
2.4. A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron
álló beépítésnek megfelelően oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra
helyezhető el.
2.5. A telkek beépítésének hagyományai szerint a gazdálkodás célját szolgáló
épület a gazdasági udvar végén keresztbefordítottan keresztcsűrök is elhelyezhetők,
ez esetben is biztosítani kell a hátsókertbe való bejárást.
3. A kialakult építési övezetekben maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40,0 m.
4. A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:
4.1. Lf-1 jelű építési övezet:
| Lf-1 jelű építési övezet | OTÉK | HÉSZ |
|
| A kialakítható legkisebb telekterület méret | - |
K - 1200 |
m2 |
| A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete | - |
K - 16 |
m |
| A beépítési mód | - |
K oldalhatáron álló |
|
| A megengedett legnagyobb építménymagasság* | - |
4,5 |
m |
| A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke | 30 |
30 |
% |
| A zöldfelület legkisebb mértéke | 40 |
40 |
% |
* az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon.
Az Lf-1 jelű építési övezetben
a) az épületek utcai homlokzatán tetőtéri erkély, loggia nem létesíthető,
b) az épületek előkert nélkül, illetve az utcában kialakult előkerti mélységgel
lehet elhelyezni.
4.2. Lf-2 jelű építési övezet:
| Lf-2 jelű építési övezet | OTÉK | HÉSZ |
|
| A kialakítható legkisebb telekterület méret | - |
K - 800 |
m2 |
| A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete | - |
K - 16 |
m |
| A beépítési mód | - |
K oldalhatáron álló |
|
| A megengedett legnagyobb építménymagasság* | - |
4,5 |
m |
| A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke | 30 |
30 |
% |
| A zöldfelület legkisebb mértéke | 40 |
40 |
% |
* az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon.
4.3. Lf-3 jelű építési övezet:
| Lf-3 jelű építési övezet | OTÉK | HÉSZ |
|
| A kialakítható legkisebb telekterület méret | - |
K |
m2 |
| A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete | - |
K |
m |
| A beépítési mód | - |
K |
|
| A megengedett legnagyobb építménymagasság* | - |
4,5 |
m |
| A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke | 30 |
30 |
% |
| A zöldfelület legkisebb mértéke | 40 |
K |
% |
* az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon.
5. Ahol a terv külön nem jelöli, a területen az elő-, oldal- és hátsókert méretét az OTÉK 35.§-a szerint kell meghatározni.
6. A telekbeépítettség az Lf-1, Lf-2 jelű építési övezetben az építési határvonal által határolt területen belül számítandó. Ahol a terv külön nem jelöli, a területen az elő-, oldal- és hátsókert méretét az OTÉK 35.§-a szerint kell meghatározni.
7. A területre vonatkozó részletes előírások:
a.) A területen a kialakult egységes karakter megőrzése érdekében csak olyan
építmények építhetők, amelyek illeszkednek a terület történeti hagyományaihoz,
a beépítés karakteréhez, a telek adottságaihoz, valamint a rendeltetésük követelményeihez.
A tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását
a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési
feltétel teljesítésének igazolásához az építési hatóság és a tervező kérheti
a megyei főépítész állásfoglalását. Az épületek tömegéből adódó változatos tetőformák,
a hagyományokban gyökerező kontyolások és fióktetők alkalmazása ajánlott. Keresztcsűrök
zártsorúan is építhetők, fenntarthatók, újjáépíthetők.
b.) Az egyes épületek egységes megjelenését biztosítani kell. Az adott épületen
csak egységes építőanyagok (tetőfedés, homlokzatképzés, stb.), egységes színezés
alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással összhangban,
egységesen kell kialakítani.
c.) A héjalás cserép, vagy cserép jellegű, a környezethez illeszkedő színezésű
legyen.
d.) Lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) - kialakult állapot kivételével
- legfeljebb 4,0 m építménymagasságú, a helyi hagyományoknak megfelelő kialakítású,
anyaghasználatú lehet.
8. Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,5.
Településközpont (vegyes) területe (Vt)
20.§
1. A területen az OTÉK 16.§-ában megnevezett építmények helyezhetők
el.
2. E területfelhasználási egységbe (területbe) a községközpont és környezetének
területe tartozik.
3. A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő
táblázat tartalmazza:
| Vt jelű építési övezet | OTÉK | HÉSZ |
|
| A kialakítható legkisebb telekterület méret | - |
K - 400 |
m2 |
| A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete | - |
K - 15 |
m |
| A beépítési mód | - |
K oldalhatáron álló, zártsorú |
|
| A megengedett legnagyobb építménymagasság* | - |
K - 7,5 |
m |
| A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke | 80 |
50 |
% |
| A zöldfelület legkisebb mértéke | 10 |
25 |
% |
* az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon.
4. A területre vonatkozó részletes előírások:
a.) A területen a kialakult egységes karakter megőrzése érdekében csak olyan
építmények építhetők, amelyek illeszkednek a terület történeti hagyományaihoz,
a beépítés karakteréhez, a telek adottságaihoz, valamint a rendeltetésük követelményeihez.
Az illeszkedés teljesülését az építési hatóság ellenőrzi. Az illeszkedési feltételek
igazolásához az önkormányzat és a tervező kérheti a megyei főépítész állásfoglalását.
b.) Az egyes épületek egységes megjelenését biztosítani kell. Az adott épületen
csak egységes építőanyagok (tetőfedés, homlokzatképzés, stb.), egységes színezés
alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással összhangban,
egységesen kell kialakítani.
c.) Az épületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetős konstrukcióban
készülhet.
d.) A héjalás cserép, vagy cserép jellegű, a környezethez illeszkedő színezésű
legyen.
5. Az övezetben raktárak, garázsok az utcára közvetlenül nem nyithatók, azok megközelítésére az utca felől kapuval lezárt átjárót, vagy tömör kerítést kell létesíteni.
6. Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,5.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
21.§
1. A területen az OTÉK 19.§-ában megnevezett építmények helyezhetők
el.
2. E területfelhasználási egységbe (területbe) a község északi oldalán elhelyezkedő
kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek tartoznak.
3. A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő
táblázat tartalmazza:
| Gksz jelű építési övezet | OTÉK | HÉSZ |
|
| A kialakítható legkisebb telekterület méret | - |
K - 1000 |
m2 |
| A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete | - |
K - 20 |
m |
| A beépítési mód | - |
K szabadonálló |
|
| A megengedett legnagyobb építménymagasság* | - |
K - 5,0 |
m |
| A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke | 60 |
50 |
% |
| A zöldfelület legkisebb mértéke | 20 |
20 |
% |
4. A területre a jelenlegi telekstruktúra megváltoztatásához
telekalakítási terv készítendő.
6. Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 2,0.
Ipari gazdasági terület (Gip)
22.§
1. A területfelhasználási egységben elsősorban az ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási, valamint mezőgazdasági építmények helyezhetők el.
2. A területen nem helyezhető el:
- egészségügyi, szociális épület,
- roncsautó tároló és bontó telepek.
3. E területfelhasználási egységbe a lakóterülettől északra nagyrészt kialakult üzemi területek tartoznak.
4. A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
| Gip jelű építési övezet | OTÉK | HÉSZ |
|
| A kialakítható legkisebb telekterület méret | - |
K - 1500 |
m2 |
| A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete | - |
K - 30 |
m |
| mélységi mérete |
K - 50 |
||
| A beépítési mód | - |
szabadonálló |
|
| A megengedett legnagyobb építménymagasság* | - |
3,0 - 5,0 |
m |
| A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke | 50 |
40 |
% |
| A zöldfelület legkisebb mértéke | 25 |
30 |
% |
* a legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el.
5. Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,0.
Különleges területek (K)
23.§
1. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.
2. K-t jelű övezet: temető
| K-t jelű építési övezet | OTÉK | HÉSZ |
|
| A kialakítható legkisebb telekterület méret | - |
nincs kikötés
|
m2 |
| A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete | - |
m | |
| A beépítési mód | - |
szabadonálló |
|
| A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság* | - |
4,0* |
m |
| A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke | 40 |
40 |
% |
| A zöldfelület legkisebb mértéke | 40 |
40 |
% |
* Kivételt képez a harangláb, harangtorony építmény.
3. K-sp jelű övezet: sportterület
| K-sp jelű építési övezet | OTÉK | HÉSZ |
|
| A kialakítható legkisebb telekterület méret | - |
nincs kikötés |
m2 |
| A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete | - |
m | |
| A beépítési mód | - |
szabadonálló |
|
| A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság* | - |
3,5-7,5 |
m |
| A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke | 40 |
10 |
% |
| A zöldfelület legkisebb mértéke | 40 |
60 |
% |
4. K-szo szociális otthon: Görcsöny két, jelentős regionális funkciót is betöltő szociális otthonnal rendelkezik (községközponti kastély, keresztespusztai otthon)
| K-szo jelű építési övezet | OTÉK | HÉSZ |
|
| A kialakítható legkisebb telekterület méret | - |
K |
m2 |
| A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete | - |
K |
m |
| A beépítési mód | - |
szabadonálló |
|
| A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság* | - |
7,5 |
m |
| A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke | 40 |
20 |
% |
| A zöldfelület legkisebb mértéke | 40 |
60 |
% |
5. K-szv: szennyvíztelep
6. K-hu: szeméttelep: 2007-ig működési engedéllyel rendelkezik,
távlatban megszüntetendő, utána rekultiválandó.
A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEI
Közlekedési, közműelhelyezési, terület
24.§
1. E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26.§ (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.
2. Az e területbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét a szabályozási terv jelöli. E területsávba eső meglévő épületeken mindennemű építési tevékenység - a területsáv kialakításának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével - engedélyezhető.
3. A közutak építési területének legkisebb szélességét - ahol a szabályozási terv másként nem jelöli - az OTÉK 26.§ (2) bekezdés szerint kell biztosítani.
4. A község közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai - mivel közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők - a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak.
5. Az építési telkeket kiszolgáló utak építési területének a szélessége a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján telekalakítási eljárás keretében csökkenthető, amennyiben ahhoz az út- és közműkezelők, valamint a szakhatóságok hozzájárulnak.
6. Közút területét - szélességben, vagy hosszúságban - ütemezve kialakítani nem szabad.
7. Azoknál a területeknél, ahol a közlekedés területeinek, létesítményeinek védőtávolsága (OTÉK) nem biztosítható, a közlekedés elemeire környezeti hatásvizsgálatot kell végezni és egyedi vizsgálat alapján meghatározni a szükséges műszaki és szervezési intézkedéseket.
8. A belterületi közutak felsorolása:
az út jele, neve |
kategóriája |
tervezési osztálya |
szabály.széles-sége (m) |
övezetijele |
|
meglévő |
tervezett |
||||
| 5801. átk. szak.,Rákóczi F. u., észak | összekötő út |
főút |
K. IV.C |
22 |
KÖu-1 |
| 5801. átk. szak.,Rákóczi F. u., dél | gyűjtőút |
főút |
B.IV.b-C |
20 |
KÖu-1 |
| 5814. átk. szak., Petőfi S. u. | gyűjtőút |
B.V.c-C |
14 |
KÖu-2 |
|
| 5828. átk. szak., Hársfa u. | gyűjtőút |
K.V.C |
19 |
KÖu-2 |
|
| Dózsa Gy. u. | gyűjtőút |
B.V.c-D |
10 |
KÖu-2 |
|
| Ifjúság u.észak-déli szakasza | kiszolgáló út |
gyűjtőút |
B.V.c-D |
12-16 |
KÖu-2 |
| 0112/15 hrsz-ú út | egyéb út |
gyűjtőút |
K.V.C |
16 |
KÖu-2 |
| Hámán K. u.kelet-nyugati szakasza | kiszolgáló út |
gyűjtőút |
K.V.C |
18 |
KÖu-2 |
| lakóutak | kiszolgáló út |
K.VIII.C-B.VI.d-C |
10-18 |
KÖu-3 |
|
9. A közutak építési területén fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.
10. Az új jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42.§ (7) bekezdése szerint fásítani kell.
11. A zárt szennyvíztárolót úgy kell elhelyezni, hogy abból
csatornázás esetén a szennyvíz közvetlenül a közcsatornába köthető legyen.
A szennyvízcsatorna elkészültével az arra történő rácsatlakozás kötelező.
Zöldterület
25.§
1. E területfelhasználási egységbe (területbe) a közparkok
(Z) tartoznak.
2. A területen legfeljebb 3,0 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.
3. A közparkokat külön kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.
4. A közparkokban az OTÉK 27.§ (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.
5. A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról
esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.
Erdőterület
26.§
1. E területfelhasználási egységbe (területbe) védelmi célú
(Ev) és gazdasági (Eg) rendeltetésű erdők,
illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak, azok besorolását a mindenkor
érvényes erdőgazdálkodási üzemterv tartalmazza.
2. Az állami pénzeszközből megvalósuló erdőtelepítéshez az erdészeti szakhatóság
engedélye szükséges.
3. A területen – a kilátótornyok kivételével – építmények nem helyezhetők el,
kivéve a gazdasági rendeltetésű erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő
gazdasági, szolgálati és vadgazdálkodási építmények elhelyezhetők művelési ágból
történő kivonással.
4. A közhasználatra szánt védőerdő területeit erdészeti eszközökkel min. 60%-os
borítottsággal kell beültetni, többszinten kialakítani.
5. Az Erdőről és az erdő védelméről szóló jogszabály (1996. évi LIV. törvény
(EVT) 65-71§) szerint az erdőterületek mindennemű igénybevételéhez (művelési
ág változás, termelésből való kivonás, belterületbe vonás, időleges igénybevétel,
vonalas létesítmény létesítése, stb.) az erdészeti hatóság előzetes hozzájárulása
szükséges.
6. Erdőtelepítésnél, fasorok létesítésénél elsősorban a tájra jellemző, őshonos,
hosszú életű fafajokat kell alkalmazni.
7. Az erdősítési programokat lehetőleg a másképpen gazdaságosan nem hasznosítható
földterületeken kell megvalósítani.
Vízgazdálkodási terület
27. §
1. E területfelhasználási egységbe az OTÉK 30.§ (1) bekezdése
szerinti területek, valamint a vízműterületek tartoznak, ahol az OTÉK 30.§ (2)
bekezdése szerint lehet építményeket elhelyezni.
2. A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett
területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III.18.) Kormányrendeletben
foglaltakat be kell tartani.
3. V-1 jelű terület: vízgazdálkodási terület, árok, patak, tó,
V-2 jelű terület: vízgazdálkodási terület, mocsár, vízállás,
V-3 jelű terület: vízgazdálkodási terület, vízmű terület.
Mezőgazdasági terület
28. §
1. E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 29.§-a szerinti célt szolgálja.
2. A termőföldön történő építmény létesítéséhez a vonatkozó
jogszabály (1994. évi LV. tv. 70.§ (2) bekezdésének a) pontja) értelmében a
földhasználónak talajvédelmi szakhatósági hozzájárulást kell beszerezni az építési
engedélyhez, elsősorban a humuszos termőréteg megóvása és a csapadékvizek megfelelő
elvezetése ellenőrzésének érdekében.
a) Termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen
– elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet felhasználni.
b) Az igénybevételt az indokolt szükségleteknek megfelelő legkisebb területre
kell korlátozni.
c) A beépítésre szánt területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától
függően vonhatók belterületbe.
d) Hatósági engedéllyel lehet külterületi földet belterületbe vonni.
e) A termőföld más célú hasznosítását a területileg illetékes földhivatal engedélyezi.
3. Bármilyen termőföldön történő tereprendezéshez (akár építmény elhelyezése esetén is) a talajvédelmi hatóság engedélyét be kell szerezni az 1994. évi LV. tv. 62.§ (4) bekezdésének b) pontja és a 69.§ (1) bekezdésének a) pontja értelmében.
4. A szabályozási terven jelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület erdőterületté az illetékes hatóságok jóváhagyásával, a településrendezési terveken nem jelölt közlekedési és vízgazdálkodási rendeltetésű területté a szabályozási terv módosításával sorolható.
5. Gyepterületek megszüntetése és létesítése csak szakhatósági vélemény alapján engedélyezhető.
6. A mezőgazdasági terület a következő övezetekre tagolódik:
- általános (szántó és gyepterület) Má
- kertes, nem beépíthető terület Mk
7. Az előírások szerint maximálisan beépített földrészlet tovább nem osztható.
8. Általános mezőgazdasági övezet (Má):
a.) Ebbe az övezetbe sorolandók a szabályozási tervben jelölt szántó (Má-1),
gyep (Má-2) művelési ágak területei.
b.) Az övezet területén erdő is létesíthető.
c.) A gyep (Má-2) művelési ágú földrészletek nem beépíthetők,
ezeken a területeken épület nem helyezhető el.
d.) Szántó művelési ágú földrészleten építmény csak 50 000 m2-nél nagyobb (minimum
100 m szélességű) telekterületen helyezhető el.
e.) Az Má-1 jelű övezetben a d.) pontban jelölt földrészleteken
a maximális beépítettség 3%. A területen megvalósítandó létesítmény építési
engedély köteles, környezetét minimum 15 m-es sávban zöldfelületként rendezni
kell. Megoldását az engedélyezési terv részeként kell kezelni.
Az épület földszintes, legfeljebb 4,50 m építménymagasságú lehet. A legnagyobb
építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból
szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság
bírálja el.
Magastető esetén a tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az
épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve
megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az önkormányzat
és a tervező kérheti a területi főépítész állásfoglalását.
A keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell gyűjteni és alkalmanként arra kijelölt
ürítőhelyre kell szállítani.
f.) Épület a dűlőút tengelyétől minimum 10,00 m-re helyezhető el.
9. Birtoktest - birtokközpont kialakítására vonatkozó szabályok:
- A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki az
OTÉK 29.§ 5. pontja szerint.
- A 3%-os beépíthetőség a birtoktestet alkotó földrészletekre külön-külön vonatkozik.
- A beépíthetőség alapján kiszámított épületeket a birtokközpont, vagy indokolt
esetben kiegészítő központ telkén is el lehet helyezni, ha
- a telek területe a minimális 10 000 m2-t eléri,
- a létesítmény nincs a szomszédos telekre korlátozó hatással,
- a beépítettség a 45%-ot nem haladja meg.
- A birtokközpontban/kiegészítő központban legfeljebb 7,5 m építménymagasságú
épületek létesíthetők. A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben
meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.)
magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el.
- A birtokközpont és kiegészítő központ kialakításához előzetes elvi építési
engedélyt kell kérni.
10. A termőföldön történő beruházásokat a talajvédelmi beruházások károsítása nélkül kell megvalósítani.
11. Gondoskodni kell a meliorációs beruházások során elkészült úthálózat fenntartásáról.
12. Telkesítéseknél, az úthálózat módosításainál úgy kell eljárni, hogy az ne segítse elő a deflációs, eróziós kártételek, valamint szélsőséges vízháztartási helyzet kialakulását.
13. A kertes mezőgazdasági terület a szabályozási terven Mk
jellel megjelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület. Az övezet a szabályozási
terv által jelölt területeken kívül nem növelhető.
Az Mk jelű területen a családi szükséglet mértékét meghaladó
állattartására szolgáló építmény nem építhető. Az e tekintetben figyelembe vehető
területekre vonatkozó külön előírások:
a) A területen a családi szükséglet mértékét az állattartásról szóló helyi rendeletben
kell meghatározni.
b) A területen minimum 800 m2-es, minimum 16 m-nél szélesebb közútról vagy magánútról
megközelíthető új földrészletek alakíthatók ki.
c) A 6000 m2-nél nagyobb földrészleteken egy, a 3%-os beépítettség felét meg
nem haladó alapterületű lakóépület, vagy ideiglenes tartózkodásra is alkalmas
gazdasági épület helyezhető el. Különálló építményként csak pince és közműpótló
berendezés építhető, árnyékszék csak a főépülettel együtt alakítható ki.
- A szomszédos telektől olyan távolságokat kell megtartani, hogy az elhelyezni
kívánt épület mellékfunkciói (pl. pince földdombja, épület körüli víztelenítés,
stb.)a szomszédos telkek használatát ne zavarják. Épület elhelyezés esetén az
OTÉK-ben előírt tűztávolságot kell megtartani.
- Az előkert mélysége minimálisan 5,00 m.
- Az épületek előírásai:
A földrészleten felvonulási épületet csak a gazdasági épületre kért érvényes
építési engedély birtokában lehet létesíteni, és az csak az épület használatba
vételi engedélyének megadásáig maradhat fent.
Az épület földszintes, legfeljebb 4,00 m-es építménymagasságú lehet. Az épület
tetőtere beépíthető.
Magastető esetén a tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az
épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve
megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az önkormányzat
és a tervező kérheti a területi főépítész állásfoglalását.
d) Pince, kerítés, támfal:
- Pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan vagy attól különállóan
helyezhető el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell
lennie. A pince közterület, vagy a szomszédos telek alá nem nyúlhat, illetve
azt maximum 1 m-re közelítheti meg, ide értve a pince takarását szolgáló dombot
is.
- Kerítés a dűlőút tengelyétől minimum 10 m-re helyezhető el. A kerítés legfeljebb
2,0 m magas, anyaga fa, vagy drótfonat lehet, de élősövény is létesíthető.
- A meglévő, vagy a művelésből, beépítésből adódó magasságkülönbségeket természetes
földművekkel (rézsűkkel), támfalakkal kell kialakítani. A támfal magassága az
1,5 m-t nem haladhatja meg.
14. Szennyvíztisztítóban keletkező szennyvíz, szennyvíziszap és a településen keletkező egyéb nem veszélyes hulladék, valamint hígtrágya csak a talaj szennyezése nélkül helyezhető ki termőföldre, a talajvédelmi hatóság engedélyével.
III. FEJEZET
Értékvédelem
Műemlékek védelme
29.§
1. Műemlékek védelmére vonatkozó előírások
a) A település országos műemléki védelem alatt álló épületét a 2. számú melléklet
tartalmazza.
b) A melléklet szerint védett ingatlanokat, a védett épületeket és azok műemléki
környezetét a szabályozási terv tünteti fel.
c) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXlV. törvény értelmében
- az országosan védett épületek telkein az építésügyi hatósági jogkört a KÖH
gyakorolja,
- a műemléki környezetben az építési engedélyezési eljárásokban az KÖH-t szakhatóságként
be kell vonni.
d) A műemlékek és műemléki környezetük esetében a 2001. évi LXlV. törvény előírásai
szerint kell eljárni.
Helyi védett épületek
30.§
1. A szabályozási terv készítése során elvégzett építészeti értékvizsgálat alapján helyi védelemben (HV) részesült épületek listáját a 3. számú melléklet tartalmazza.
2. A helyi védelemben részesült épületek körét bővíteni, illetve szűkíteni a megyei főépítész szakvéleménye alapján lehet.
3. A helyi védelem kiterjed az épületek, építmények teljes tömegére, szerkezetére, anyagaira, díszítésére, színezésére és közvetlen környezetére, (telkére, hozzá tartozó területére), és kiterjedhet kerítésére, kapuzatára, a csatlakozó terület kialakítására, burkolatára.
31.§
1. A védett épületek felújítási (bővítési) munkái során az épületek építészeti alaktani rendje / alapvető tömege, utcai és udvari (tornácos) főhomlokzata, azokon a nyílásrend, tagozatok - lényegében a védelem tárgya - nem változhat.
2. Védett épület bővítése az oldalhatár mentén ill. rövid keresztszárnnyal az udvari részen történhet. A keresztszárny a lakóház eredeti főbejárata (konyhai bejárat) után helyezhető el, így a lakóház eredeti tömegéből és tornácából a nagyobb rész érintetlen maradhat.
3. A védett épület közvetlen szomszédságában lévő építkezés engedélyezési dokumentációját ki kell egészíteni utcaképpel, amely az adott építkezés két-két szomszédos épületének utcai homlokzatát, kerítését, kapuzatát, valamint a jellemző növényzetet is tartalmazza.
4. Védett épületen végzendő minden olyan építési, tatarozási munkát, amely az épület megjelenésében (akárcsak színében is) változást okoz, csak az építési hatóság előzetes hozzájárulásával lehet végezni.
32.§
1. A tulajdonos köteles az épület, építmény jókarban tartásáról gondoskodni, azt a meghatározott módon és időszakonként felülvizsgálni.
2. Ha a védelem érdeke megköveteli, az első fokú építési hatóság elrendelheti a védett épület jókarban tartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, elrendelheti a korábban, vagy engedély nélkül kivitelezett - a védelem tárgyát torzító - átalakítások, toldások, stb. helyreállítását.
3. A védett épületek helyreállítási, állagmegóvási munkáit az Önkormányzat indokolt esetben támogathatja.
4. Utcaképvédelem (védett településkép): a képviselőtestület által védetté nyilvánított utcakép az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, növényeket, közterületi bútorzatokat és burkolatokat. A védett településkép része lehet a terület használati módja.
Egyedi tájértékek, régészeti lelőhelyek védelme
33.§
1. A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.
2. A település teljes közigazgatási területén a nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében alkalmazni kell a kulturális örökség védelméről szóló vonatkozó törvényt (2001. évi LXIV. törvény), mivel ezek a törvény erejénél fogva ex lege védettek.
3. A település közigazgatási területén található vízfolyások, tavak, nádasok magas partvonulatai a vonatkozó törvény (2001. évi LXIV. törvény) szerint régészeti érdekű területek.
4. Művelési ágváltás (különösen szőlő, gyümölcsös és erdő telepítése esetén), továbbá minden szántási mélységet meghaladó földmunkával járó fejlesztésnél, beépítésnél a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét ki kell kérni mindaddig, amíg a település teljes közigazgatási területének régészeti topográfiája elkészül, s a nyilvántartott adatok GÖRCSÖNY község Helyi Építési Szabályzatában rögzítésre nem kerülnek.
5. Beépítésre szánt, vagy már beépített területeken az ismert régészeti lelőhelyeken talajbolygatással járó tevékenység (közmű vezetése, árokásás, tereprendezés, stb.) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélye alapján végezhető. A Hivatal az engedély megadását kötheti előzetes kutatáshoz.
6. Beépítésre nem szánt területeken lehetőség van a művelési ág változtatására (szántott lelőhelyek esetében kifejezetten kívánatos), azonban ezt is a Hivatal előzetes engedélyéhez kell kötni.
7. A védett régészeti lelőhelyek területén a KÖH engedélye szükséges egyébként építési, vagy más hatósági engedélyhez nem kötött 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatásokhoz, munkálatokhoz, tevékenységekhez. Más hatóság engedélyéhez kötött talajbolygatással járó, illetve a terület használati módjával összefüggő tevékenység esetén a KÖH-t szakhatóságként meg kell keresni.
8. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden, az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához a KÖH szakhatósági hozzájárulása szükséges.
9. Régészeti érdekű területet érintő tervezés esetén ki kell kérni a KÖH véleményét.
10. Amennyiben a település közigazgatási területén bárhol - nyilvántartott régészeti lelőhelyeken és a régészeti érdekű területeken kívül - építkezés, vagy művelés kapcsán régészeti leletek, vagy régészeti objektumok előkerülése esetén a munkákat fel kell függeszteni és értesíteni kell az illetékes Múzeumot és a KÖH-t.
11. Természet közeli terület a település DK-i részén a gyepek, a vizes élőhelyek, A természet közeli területek, vizes élőhelyek a természet védelméről szóló 1996.évi LIII. Tv. 16.,18.§-a szerint biztosítani kell a fenntartható gazdálkodást, a természetkímélő módszereket, a biológiai sokféleség védelmét, továbbá a vizes élőhely partjától számított 50 méteren mesterséges létesítmény elhelyezése tilos. Fentiek illeszkednek a településrendezési terv szabályaihoz.
12.Az ökológiai hálózat részét képezi a település D-i részén a gyepek, melyek védett és fokozottan védett fajok élőhelye. Az ökológiai hálózat, az országos rendezési tervről szóló 2003.évi XXVI. tv-ben 19.§-a szerint beépítésre szánt területté nem jelölhető ki. Az ökológiai hálózatról a megyei területrendezési terv további előírásokat határoz meg, melyek illeszkednek a településrendezési terv szabályaihoz.
13. Tájképi értékkel a kilátás, a dombos-völgyes tájforma rendelkezik: a Mecsek nyúlványai és a Völgység lankái a település magasabban fekvő pontjairól látszanak. Az erdők sötétzöldjét a gyepek, gyümölcsösök, a patakok menti puhafás ligetek törik meg.
14. A természet védelméről szóló törvény 23.§ alapján ex lege védettek a források, víznyelők.
15. Görcsöny közigazgatási területén található régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek listáját a HÉSZ 4. számú melléklete tartalmazza.
IV. FEJEZET
Környezet- és természetvédelmi szabályok
Hatálya kiterjed a föld és a víz védelmére, a levegő tisztántartására, az élővilág-, táj- és természet védelmére, a települési környezet megóvására, zaj- és rezgések elleni védelemre, valamint a hulladékkezelésre.
34.§
Általános követelmények:
1. A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. [Jelenleg: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény tartalmazza.]
2. Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: 1994. évi LV. törvény 70.§-a szerint.]
3. A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. [Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet, vagy a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]
4. Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósítására szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. [Jelenleg: A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet.]
5. A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. [Jelenleg: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.]
6. A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell. [Jelenleg: A vízügyi követelményeket a 46/1999. (III.18.) Kormányrendelet tartalmazza.]
7. A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell. [Jelenleg: A követelményeket a 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza.]
8. Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. [Jelenleg: A levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 5.§-a szerint.]
9. Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. [Jelenleg: A levegővédelmi övezet meghatározását a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6.§-a és 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni.]
10. A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket. [Jelenleg: A hulladék-gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével.]
Környezetterhelési határértékek:
1. Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. [Jelenleg: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2004. (IV.7.) KvVM-ESZCSM-FVM együttes rendelettel módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.]
2. Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani. [Jelenleg: A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet; 2005. december 31-ig a meglévő kibocsátásokra vonatkozóan az élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X.26.) Korm. rendelet alapján a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III.22.) KöM-KöViM együttes rendelet határozza meg.]
3. A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani. [Jelenleg: a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet; 2005. december 31-ig a meglévő kibocsátásokra vonatkozóan a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket a csatornabírságról szóló 204/2001. (X.26.) Korm. rendelet tartalmazza.]
4. Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. [Jelenleg: Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység létesíthetésének, illetve üzemeltetésének zajkibocsátási, zajterhelési határértékeit, a zajtól védendő területeken a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.]
5. Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]
6. Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]
7. Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.]
Speciális eljárási szabályok:
1. Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszűntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. [Jelenleg: az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások részletes szabályait a 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet tartalmazza.]
2. A "környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek"-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. [Jelenleg: A "környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek" körét a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet határozza meg. A környezeti hatásvizsgálat készítésének és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatásának szabályait az 1995. évi LIII. törvény, illetve a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet tartalmazza.]
3. Görcsöny a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint - engedély alapján - történhet. [Jelenleg: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet előírásai szerint történhet.]
4. Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: az 1996. évi LIV. törvény és a 29/1997. (IV.30.) FM rendelet szerint.]
5. A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint. [Jelenleg: a "telepengedély" alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]
6. Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít. [Jelenleg: az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet 17.§ (4) bekezdése és 18.§-a.]
7. Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: az 1994. évi LV. törvény 70.§-ának előírásai szerint.]
8. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell az előírásokat és a "jó mezőgazdasági gyakorlat" szabályait. [Jelenleg: a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet és az 1. sz. melléklete szerint.]
9. Görcsöny településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
10. A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. [Jelenleg: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a 10/2002. (III.26.) KöM rendelettel módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.]
Növénytelepítési előírások
35.§
I. A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától
akkor, ha az ültetvény gondozását saját ingatlanon végzik:
1. Az ingatlan déli és nyugati határától:
a.) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény)
esetében 0,6 m;
b.) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,0 m;
c.) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény), valamint a
d.) és e.) pontban nem szereplő gyümölcsfa esetében 2,0 m;
d.) cseresznyefa esetében 2,5 m;
e.) dió- és gesztenyefa, továbbá minden egyéb fa esetében 4,0 m;
2. Az ingatlan északi és keleti határától:
a.) 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény), gyümölcsfaiskolai nevelés
alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetében esetében
0,8 m;
b.) 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2 m;
c.) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) estében 2,0 m;
d.) birs-, naspolya-, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m;
e.) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében
3,5 m;
f.) vadalanyra oltott alma-, körte- és kajszifa esetében 4,0m;
g.) cseresznyefa esetében 5,0 m;
h.) dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0
m.
II. Közúton és közterületen az építési területük határai és a növények között
– az 1. és 2. bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési
(telepítési) távolságokat kell betartani:
a.) minden gyümölcs- és egyéb 3 m-nél magasabbra nem növő fa, valamint bokor
esetében legalább 1,5 m;
b.) a 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében legalább 2,5
m távolságra szabad ültetni (telepíteni).
A fák, bokrok, sövények ágai a szomszédos telkekre nem nyúlhatnak át.
V. FEJEZET
Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere
36.§
1. A rendezési tervben foglalt feladatok megvalósítása érdekében - azok aktualitása esetén - az Étv. 17.§-ába foglalt sajátos jogintézmények működtethetők jelen szabályozási terv keretén belül, külön önkormányzati rendelet szerint.
2. Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi
sajátos jogintézményekkel él:
2.1. Építésjogi követelmények:
a.) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető
el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).
b.) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő
építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni
csak akkor szabad, ha:
- a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
- közérdeket nem sért,
- az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik
igénybe, és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők
el.
2.2. Elővásárlási jogi követelmények:
Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot a következő területeken elhelyezkedő
ingatlanok esetében:
a.) A terv szerinti új közterületek területeire,
b.) A terv szerinti közterület-szélesítésekhez szükséges területsávokra, amennyiben
azok a helyi közút céljára történő lejegyzés hatálya alá nem tartoznak. Az elővásárlási
jogot az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni.
c.) Ezen ingatlanokon az elővásárlási jog gyakorlása előtt is csak olyan építési
munkák, valamint telekalakítás végezhető, mint amilyen a szabályozási tervnek
megfelel, továbbá amit az Étv. 22.§-a tartalmaz.
2.3. Településrendezési kötelezések:
a.) Helyrehozatali kötelezettség: lásd: Építészeti értékek esetében
b.) Beültetési kötelezettség: közérdekű környezetalakítás céljából a terv a
szabályozási terven jelölt helyeken és területeken (fasorok, védőerdő sávok)
fásítást ír elő.
2.4. Helyi lakó- és kiszolgáló út céljára történő lejegyzés:
a tervezett lakó- és kiszolgáló út létesítésére, szélesítésére kijelölt területsávok.
2.5. Újonnan kialakítandó beépítésre szánt területeken az építtetők a belterületbe
vonással, művelési ágból történő kivonással, telekalakítással, tervezéssel,
közművesítéssel, út- és járdaépítéssel kapcsolatos költségeket teljes egészében,
illetve az önkormányzattal történő megállapodásnak megfelelő mértékben vállalják.
VI. FEJEZET
Záró rendelkezés
37.§
1. E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv a kihirdetéstől számított 30. napon, 2005. szeptember.hó 1.napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
GÖRCSÖNY, 2005. július 29.
Koncz István Szabolcs polgármester |
dr. Gellértné dr. Kugler Anna körjegyző |
1. számú MELLÉKLET
a HÉSZ 10.§-ához
A 41/1997. (V.28.) FM számú rendelet értelmében az állattartó
létesítményekre vonatkozó előírások:
1. Állattartás: olyan tevékenység, amely állati eredetű termék előállítására
(hús, tej, gyapjú, tojás, stb.), sportcélok elérésére, kedvtelésre és egyéb
hasznosítás megvalósítására történik. Magába foglalja a tenyésztést, a szaporítást,
végtermék előállítást.
2. Állattartó épület: közvetlenül az állatok elhelyezésére, védelmére szolgáló létesítmény.
3. Állattartó telep: az állattartó épületeken kívül az állattartás egyéb létesítményei is megtalálhatók.
4. Nagylétszámú állattartó telep: olyan állattartó telep, amelyen
az elhelyezhető állatok száma állatfajonként legalább:
- harminc ló, vagy
- ötven szarvasmarha, vagy
- kétszáz juh, kecske, vagy
- száz sertés, vagy
- kettőezer broiler baromfi, vagy
- ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka, stb.), vagy
- ötven strucc, vagy
- ötven anyanyúl és szaporulata elhelyezését teszi lehetővé.
5. Kislétszámú állattartó telep: amelyben a 4. Pontban meghatározott számú állatnál kevesebb helyezhető el. E telep állhat egyetlen állattartó épületből is.
6. Nagylétszámú állattartó telep állattartó épülete: a telep
tenyész-, vagy haszonállat istállója, ellető-, nevelő-, betegelkülönítő istállója,
illetve karantén épülete.
Nagylétszámú állattartó telep egyéb építményei, amelyeket állatjárványügyi szempontok
miatt meg kell valósítani:
- az állattartó telep kerítése, kapuja,
- fekete-fehér rendszerű öltöző,
- állatrakodó,
- tejház, tejátadó helyiség,
- kényszervágó hely,
- baromfikeltető,
- takarmánykeverő,
- járműfertőtlenítő,
- juhfürösztő medence,
- kezelőfolyosó,
- kút, ivó-, itatóvíz tároló,
- takarmány-, alomanyag tároló (épület, fészer, szérű),
- trágyakezelő telep és kerítése,
- hullakamra (állati hulla gyűjtő, boncolásra alkalmas helyiség),
- hullatemető, hullaemésztő verem, állathulla égető és kerítése.
Az állomás indokolt esetben az egyéb építmények megvalósítása alól felmentést
adhat.
Nagylétszámú állattartó telep egyéb építményei, amelyeket környezetvédelmi
szempontok miatt is meg kell építeni:
- szennyvízkezelés és elhelyezés létesítményei,
- trágyakezelés létesítményei,
- szilárd, vagy folyékony anyagok tárolására szolgáló egyéb föld alatti, vagy
föld feletti létesítmények,
- hulladékgyűjtő, kezelő és ártalmatlanító létesítmények.
Az állattartó épületek elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó legkisebb távolságok és védőtávolságok (OTH 3003/98.)
| Állattartás | Állatszám megnev/db |
Legkisebb távolság | Védőtávolság | ||||||
| saját lakás | ásott kút | saját vízellátás | egyéb fürdőmedence | közterület | oldalkert* | hátsókert* | |||
| Állattartó épület család önellá- tására |
Ki Ba | 1200 | 5m | 15m | 10m | 5m | 15m | 10m | 6m |
| Ki Ny | |||||||||
| Ki Br | |||||||||
| H Se | 1-5 | 10m | 15m | 10m | 10m | 15m | 12m | 6m | |
| H Ju | |||||||||
| H Ke | |||||||||
| H St | |||||||||
| N L | 1-2 | 0-5m | 15m | 10m | 5m | 15m | 12m | 6m | |
| N Sz | |||||||||
| Kislét- számú állattartó telep |
Ki Ba | <500 | 15m | 25m | 20m | 20m | 50m | 30m | 30m |
| Ki Ny | <50 | ||||||||
| Ki Br | <2000 | ||||||||
| H Se | <100 | 25m | 25m | 20m | 25m | 50m | 50m | 50m | |
| H Ju | <200 | ||||||||
| H Ke | <200 | ||||||||
| H St | <50 | ||||||||
| N L | <30 | 15m | 25m | 20m | 20m | 50m | 30m | 30m | |
| N Sz | <50 | ||||||||
| Nagylét- számú állattartó telep |
Ki Ba | >500 | 50m | 1000m** |
|||||
| Ki Ny | >50 | ||||||||
| Ki Br | >2000 | ||||||||
| H Se | >100 | 50m | 1000m** |
||||||
| H Ju | >200 | ||||||||
| H Ke | >200 | ||||||||
| H St | >50 | ||||||||
| N L | >30 | 50m | 1000m** |
||||||
| N Sz | >50 | ||||||||
Jelmagyarázat:
Ki = kis haszonállat
H = haszonállat
N = nagy haszonállat
Ba = baromfi Se = sertés St = strucc
Ny = nyúl J = juh L = ló
Br = broiler Ke = kecske Sz = szarvasmarha
*Környezeti hatástanulmány alapján kell meghatározni
**Környezeti hatástanulmány alapján, tartástechnológiától függően 500 m-re csökkenthető.
2. számú MELLÉKLET
a HÉSZ 29.§-ához
Műemléki épület és műemléki környezete:
Törzszám: 259
Név: Római katolikus templom
Megye: Baranya megye
Település: Görcsöny
Cim: Rákóczi u.
Hrsz: 66/4
Jegyzék: R.k. templom, klasszicizáló késő barokk, 1812.
Berendezés: szenteltvíztartó, török kori; Szt. Péter- és Pál-szobrok, barokk,
18. sz. Szószék 1812-ből.
Műemléki környezet.
Hrsz.: 66/1, 66/2, 66/5, 261, 262, 272, 273, 275/1-2, 276, 277, 278.
3. számú MELLÉKLET
a HÉSZ 30.§-ához
Helyi védelemben részesült építmények:
2. kastély, idősek otthona Rákóczi u. Hrsz.: 66/1
3. polgármesteri hivatal Rákóczi u. 1. Hrsz.: 42.
4. gazdasági épület Aszódi u. 46. Hrsz.: 280.
5. lakóház Aszódi u. 45. Hrsz.: 281.
6. lakóház Aszódi u. 43. Hrsz.: 283.
7. lakóház Aszódi u. 33. Hrsz.: 290.
8. lakóház és gazdasági épületei Aszódi u. 8. Hrsz.: 322.
9. lakóház Aszódi u. 10. Hrsz.: 320.
10. lakóház és gazdasági épületei Dózsa Gy. u. 8. Hrsz.: 241.
11. lakóház Dózsa Gy. u. 20. Hrsz.: 234.
12. lakóház Dózsa Gy. u. 24. Hrsz.: 232.
13. lakóház Dózsa Gy. u. 40. Hrsz.: 223.
14. lakóház Dózsa Gy. u. 31. Hrsz.: 91.
15. lakóház Dózsa Gy. u. 42. Hrsz.: 221/5.
16. lakóház Dózsa Gy. u. 35. Hrsz.: 96.
17. lakóház Dózsa Gy. u. 37. Hrsz.: 97.
18. lakóház Dózsa Gy. u. 39. Hrsz.: 98.
19. lakóház Dózsa Gy. u. 43. Hrsz.: 100.
20. lakóház és gazdasági épületei Dózsa Gy. u. 49. Hrsz.: 104.
21. lakóház és gazdasági épületei Kossuth L. u. 7. Hrsz.: 217.
22. gazdasági épület Kossuth L. u. 11. Hrsz.: 215.
23. lakóház Kossuth L. u. 13. Hrsz.: 214.
24. gazdasági épület Kossuth L. u. 25. Hrsz.: 207/2.
25. pirogránit fríz Hársfa u. Hrsz.: 66/2.
26. pirogránit fríz Hársfa u. Hrsz.: 66/2.
27. kőfeszület Hársfa u. Hrsz.: 66/2.
28. kőfeszület Rákóczi-Hársfa u. belterületen
29. kőfeszület Aszódi u. Hrsz.: 284.
30. kőfeszület Kossuth L. u. vége külterületen
31. kerítés Kossuth L. u. 29. Hrsz.: 206.
32. kerítés Dózsa Gy. u. 49. Hrsz.: 104.
33. kerítés Dózsa Gy. u. 41. Hrsz.: 99.
34. kerítés Dózsa Gy. u. 29. Hrsz.: 90/4.
35. kerítés Kossuth L. u. 30.32.Hrsz.: 228/1-229.
36. kerítés Kossuth L. u. 14. Hrsz.: 237.
37. kerítés Aszódi u. 45. Hrsz.: 281.
38. kerítés Aszódi u. 46. Hrsz.: 280.
4. számú MELLÉKLET
a HÉSZ 33.§-ához
GÖRCSÖNY közigazgatási területén található régészeti lelőhelyek listája
Nyilvántartott régészeti lelőhely:
1. Görcsöny, Benyovszky féle uradalmi szőlő Hrsz.: 801/2, 802,
803/1
2. Görcsöny, Régi temető mellett Hrsz.: -
3. Görcsöny, ,,Régi temető" Hrsz.: 22246, 2447/1
4. Görcsöny, Leventelőtér Hrsz.: 014
5. Görcsöny, Szociális otthon Hrsz.: 66/5
6. Görcsöny, Halastó Hrsz.: 66/5
7. Görcsöny, Papkert Hrsz.: 235-246
8. Görcsöny, Templom Hrsz.: 65/2
9. Görcsöny, Vigonvári dűlő (Pesti I. 167./115. Pécs, 1982. 966.) Hrsz.: 508
és 509
10. Görcsöny, Iskola Hrsz.: 355
Régészeti érdekű terület:
1. Keresztespuszta
2. Ó-temető Hrsz.: 197
3. Temető dűlő
4. Nagy utca / Dózsa György utca Hrsz.: 139
5. Pap-domb, a régi plébánia mellett.
6. Pap-kert
7. Szód
8. Aligvári szőlők
9. Árok-hát Hrsz.: 014
10. Falu helye - [Falu hélé] Hrsz.: 020, 022