Bamba
vigyor
-Mi a Viagra Plusz?
-Otthon is használ
Fehér Dezső rovata
-Miért táncolnak a skótok mezitláb a lakodalomban?
- Hogy a szomszéd faluból áthallatszon a zene
Két házaspár elhatározza, hogy partnert cserélnek
éjszakára. Másnap reggel felébred az egyik férfi, és felsóhajt:
-Remélem, a lányok is ilyen istenien érezték magukat!
Maris néni egy hatalmas talicska WC-papírt tol
hazafelé. A szomszédaszony megszólítja:
-Marisom, ezt mind vette?
-Mé' mit gondol, a Patyolatból hozom?
Pierre hazamegy:
-Látom, ki van engedve a kutya - mondja, majd hozzáteszi:
-Pedig csak reggel vettük ki a frigóból!
|
Rejtvény
Schulteisz Ákos keszüi olvasónk nyerte a szokásos Öt cent Unicumot:
a szigorú zsűri az 6 megfejtését találta a legszellemesebbnek. Kérdésünk
az volt, hogy vajon kire ölti nyelvét a

toscanai kisközség falunapjára készülő figura?
- Az úr a falu menedzserképző tanfolyamán szemlélteti a helyes csapásszám
növelését a sikeres előbbre lépés érdekében - így szól a válasz.
Rendszeres, lelkes Olvasónknak gratulálunk!
|
Firkák a söralátéten
(Folytatás a 4. oldalról)
Aztán Beatrix sózott sajtokat hozatott Budára. Ez is
serfüggőséget teremt. 1486-ban például húsz hatalmas pármai sajt érkezett
Budára. Mátyás és Beatrix legyőzve a késő éjszakai órát, azonnal rendesen
belakott a különleges sajtból.
Képzelhetjük, hogy teltek a sereskupák a budai vár hangulatos pincéjében.
Azt is tudjuk, milyen sert ittak akkoriban. Volt egy úgynevezett vékony
ser, ez volt az olcsóbb, de volt erősebb, az úgynevezett vékony ser.
Ez rendes árpaser volt.
Aztán elmúlt Mátyás, és Bécsnek büszke vára nem nyögött már annyira.
Következő seres uralkodónk a nem különösebben szerencsés II. Lajos volt.
II. Lajosról kevesen tudják, hogy rendes, serivó ember volt. Pincéjébe
rendszeresen, tisztességes mennyiségű sereshordót vásárolt. A dolog
szépséghibája, hogy ezeket általában hitelbe vásároltatta.
A ser és a hitel bizony összefüggő fogalmak. Érezte ezt II. Lajos is,
nagyon érezte... Azt mondják a gasztronóm krónikák, hogy Lajos királyunk
naponta körülbelül két pint sert nyakalt. Ilyenkor mindig azt mondta:
mit akartok azzal a Moháccsal? Egyáltalán hol a fenében van az a kurva
Mohács? Ez idő tájt már tudunk bizonyos könnyű, tavaszi bojtos serről
is. Hogy mennyire nem kellett volna komolyan venni ezt a Mohácsot, azt
az is bizonyítja, hogy a csata után már pár héttel a budai Mészárszék
Céh, minden csütörtökön, nagy serpartit rendezett. És persze a törökök
is főztek sert. Török sert. 1544-től már tudunk budai serfőző-házakról,
mulatókról, kocsmákról. Ezek voltak az úgynevezett gyertyás házak, ahol
a Bülbül szavú rózsák két-három mennyei bokra dalolt hastáncolt, és
egyáltalán: segített lemerülni 150 éven át.
|
Aztán a XVI. században Zrínyi Kata, Zrínyi Miklós leánya
sernevelő házakat alapított a Felvidéken. Később II. Rákóczi Ferenc
nagyon jól látta, hogy érdemes nyitni a serfőzés irányába, ezért német
serfőzőket hozatott, és Munkácson igen komoly üzemet rendezettbe. A
bevétel mind a szabadságharcot segítette. Bár többet ittak volna a derék
kurucok... így aztán joggal alapos a gyanú, hogy Bercsényi generálistól
kezdve Tyukodi pajtásig, Csínom Palkón át Mikes Kelemen nagynénjéig
szerelték a sert. Aztán jött a dicsőséges Habsburg hadsereg, és egyszerre
azt vettük észre, hogy fel vagyunk szabadítva. És jöttek a bajor típusú
sörök. A történelem időnként gondoskodik fájdalomcsillapítóról is...
A reformkorban nyomultak az asszimilálódott hazafiak. Itt volt például
a Felső-Bajorországból eredeztetett Franz Mayer. Körülbelül 30 éves
korában, 1780 táján keveredett Budára. Először borral kereskedett, aztán
ráébredt a hiányzó serfőzésre. 1796-ban már nemességet kapott I. Ferenc
császártól (igaz, volt hadiszállító, oda is főleg sert, bort, pálinkát
szállítón). Fia, Ferenc Xavér már Mayerffyvé lett. Ezen túlmenően tele
volt ötletekkel. Egymás után nyitotta a serfőző üzemeket Pesten, Budán,
Óbudán. És vállalkozott, befektetett, gyarapított. Sok mindenben követte
Széchenyit, akivel hamarosan jó barátságba keveredett. A Legnagyobb
Magyar pontosan érezte, mi minden kell ebbe a hazába. Jó a Lánchíd,
és nem rossz az Akadémia sem, no, de a serfőzők is segítik az iparosodást,
és a jó nevű, kedves, seres társaságoktól lehet megtanulni, hogyan lehet
itt élni.
A Kossuth-féle Honi Iparegylet is felfigyel a sörre. 1844-ben egy Kohlmann
Mihály nevű rostaműves új malátaszárító lapmintát talált ki. Kossuth
a Pesti Hírlapban népszerűsítette e kiváló találmányt, ami nem kevesebbet
bizonyít, mint hogy a ser technológiájához mi is hozzá tudunk tenni.
Ebből is jól látszik, hogy ,,Ne bántsd a magyart", továbbá ,,Seripar
nélkül a Nemzet félkarú és szomjas óriás!"
|