A'la Bamba lapszámok Oldalak: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. A'la Bamba 2003. ősz 6.oldal

Ami a Vendégkönyvből kimaradt...

Folytatjuk kalandozásunkat a gasztronómia világában, azokkal az írásokkal, amelyek a tavaly megjelent Vendégkönyv című kötetbe - terjedelmi okok miatt - már nem fértek be. Ezúttal a pécsi Piccola Perla vendégei leszünk.

Szöveg: sky, Rajz: Herczig Zsófia

A hagyományokkal szakítva, ha csak néhány mondat erejéig is, tegyünk most egy oldallépést az elméleti alapvetések felé. Massimo Montanari állapítja meg némi malíciával a táplálkozás európai kultúrtörténetét bemutató könyvében (Éhség és bőség, Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1996.), hogy kissé távoliakká váltak az asztalunkra kerülő ételek. Az, hogy karácsonykor is ehetünk dinnyét, hogy az év bármely szakában hozzájuthatunk a narancshoz, banánhoz, hogy a fagyasztószekrény mélyéből akár a nyár közepén is elővarázsolhatunk egy disznótorost, persze kellemes luxus, ám ezzel egy időben némi idegenséget is hordoz. Mintha az ételeinkben nem tudnánk az évszakainknak megfelelően tájékozódni, elveszett egy egészséges periodicitás, és ettől a harapnivalóhoz fűződő kapcsolatunk lazábbá vált.
Állítólag a táplálkozás idényjellege ellen még a Gonzagák udvari főszakácsa, Bartolomeo Stefani indította az első támadásokat. 1655. november 27-én például a Krisztina svéd királynő tiszteletére adott bankett első fogásaként fehérboros epret szolgált föl. A ma gasztronómiájának egy másik szakértője, az ugyancsak olasz Pietro Meldini a jelenséget a természetes ízek iránti mélységes közömbösségre vezeti vissza, és kialakulásáért a közétkeztetés elterjedését, a gyorsétterem-láncok létrejöttét teszi felelőssé.

 

Mit tehetnek egy ilyen, több évszázados vita kellős közepén éttermeink? Vagy tüntetőleg teleírják az étlapokat olyan fogásokkal, amelyek az idényjelleg elvetését célozzák, vagy éppen időszakosan változtatják a kínálatot.
Az utóbbi vendéglők közé sorolható a pécsi Piccola Perla, amely az egykori Mecsek Étterem helyén, az Uránváros egyetlen gasztronómiai bázisaként várja vendégeit. (Apró mellékszál: micsoda klasszis hely volt egykor az Olimpia, és micsoda méltatlan módon hagyták lerohadni...) Ezen a néven egyébként már működött egy pár éve ez a vendéglő, de most megint új korszakot nyitott Klárics Mária üzletvezető, amennyiben megváltoztatta a berendezést, hangulatos teraszt alakított ki, és - Kunos Árpád konyhafőnök bevonásával, avatott kézzel - az étlapot is átformálta.
És akkor most egy dátumról, amely mellett magára valamit adó éttermi rovat nem haladhat el: májusban múlt hetven éve, hogy egy kissé elhízott, kacsázó léptű úr fölállt kispörköltje mellől Khéli mama vendéglőjében, Óbudán, és elindult néhány házzal odébb lévő otthonába.

Egy palack bort még odaállított az éjjeli szekrényére, a poharat, dugóhúzót is odakészítette, de az üveget már nem nyitotta föl. Elaludt mindörökre. Elment egy nagy utazó, elment Szindbád, a hajós. Meghalt Krúdy Gyula. Ötvenöt éves volt.
Ha ma kézbe fogná a Piccola Perla étlapját, bizonyára öregapám uzsonnáját rendelne. A szunyókálás után fogyasztható étek tulajdonképpen tunkolni való kispörkölt kislábasban. Annyi ötlet- és vérszegény étlap után végre egy nagyszerű spájzcetli! Ami persze értelmezhetetlen lenne, mondjuk, valamelyik előkelő, belvárosi, nagy házban, de itt, a peremkerületi, kis étteremben igenis helye van! Joggal büszke magára a Mecsekaljai füstölt, főtt csülök, amelyet gombamártással, nokedlivel kínálnak, nagyszerű a pulykahús-göngyöleg, amelyet házi szilvakompót és sajtmártás emel ünnepivé, és figyelemre méltó a Nagy Levin öröksége is. Tudni kell, hogy Nagy Levin link szakács volt, de a szűzpecsenyét (amelyet egy öreg konyhafőnöktől hallottam disznóbélszínnek emlegetni is) remekül csinálta. A recipe lényege, hogy a kapros túró és a sonka finom keverékével megtöltik a szűzpecsenyét, felgöngyölik, prézlibe forgatják, bő olajban ropogósra sütik, petrezselymes burgonyával kínálják.
Hagyományos földerítő csapatunk ezúttal némileg kiegészült, és az új beobachter a rozscipóban kínált hagymalevest tesztelte, amint mondotta, nagy örömére. Igazán izgalmas a saláták belvilága, a csirkéről elnevezett például sült jércefalatkákkal készül, a tonno-t pedig a halkockák mellett az ecetes-olajos vinaigrette mártás teszi felejthetetlenné.
Kedves barátom egyébként érdekes történetet mesélt: családjával egyszer, egy nyári vasárnap meghallgatta a délelőtti misét, Görcsönyben, Sándor atyánál, majd idehajtatott, és egy szép, lassú, polgári ebédet fogyasztott. Állítólag pazar hangulatban távozott. Érdekes eszme, tessenek kipróbálni!
A'la Bamba lapszámok előző következő A'la Bamba