A'la Bamba lapszámok Oldalak: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. A'la Bamba 2005. április 4.oldal

Ami megtörtént - és ami megtörténhetett volna

Az én generációm legszebb világa 1956. Huszonegy éves voltam. Azóta közel ötven év telt el. A lehetett volna évei. Minden, ami velem történt, ami megtörtént, azt átfényesítette az a fény-idő, az a néhány nap, átvilágította a lehetett volna. Ahol az én életem alvilága, és a lehetett volna találkozott, néhány épületemben, egy-két személyes történetben, ott, egy-két percre, órára - akárcsak annyira, hogy egymásra néztünk valakivel a megfelelő pillanatban - az történt, ami akkor lett volna, ha nem verik le forradalmunkat, ha győzünk.

Makovecz Imre
Kossuth-díjas építőművész írása

Én azonban, amíg élek, úgy élek, hogy arra a győzelemre szükségem van. Egyszer Zalaszentlászlón, amikor egy átadóünnepségen lobogtak a májusfa szalagjai, a tömegen átvonuló lovasok között járt az a bizonyos győzelem. A lehetett volna. Amikor apámat 79 évesen fenn találom a szilvafán, amikor a dobogókői sí-ház deszkatollas-hajas hátát egy novemberi ködös napon, egy fiatal finn építésszel meglátom a ködben hirtelen, s látom, ott van, igen, az építés ősi szavainak újratestesülése, és akkor is, amikor a Himnuszt éneklik sokan, s látom őket, a csúnya, kövérkés, eltorzult magyarokat, amint énekelnek, s tudom, ők az enyémek, bárhogy is lett, bármivé is lettünk a keservesen visszafojtott síráson át, látom együtt a vereséggel a győzelmet, mert átvilágítja a dal az arcokat, a ,,van"-t áthatja a ,,lehetett volna".
Meglátom a csúnya szolgaarcokon, a torzuláson át a nemeset, a megalázottságon át a méltóságot, a rossz testtartáson átlátva a ,,szép szál ember lehetett volna" képet, ebben az irritáló képben, itt egyesül az ember ősképe, szomorú-szép életének igazi értelme. Ehhez a fontos látomáshoz szükségem van a győzelemre, a jelenlétre itt, ebben a világban, de jelenlétre a volna világában is.

(Folytatás az 5. oldalon)

A görcsönyi templom építésének története

Mihalovich József akkori görcsönyi földbirtokos éppen kétszáz esztendeje jókora darabot hasított ki a kastélyát övező parkból, és belefogott egy új templom építésébe. Tematikus összeállításunk e jubileum alkalmából született.

A' la Bamba információ

A jezsuita rend feloszlatása után a birtok temetőstül, templomostul a kincstárra szállt. Utóbbit a kancellária elhanyagolta. Olyannyira, hogy az 1782-es egyházlátogatási okmány fájdalommal állapítja meg: az épület alapos javításra szorul, a beszivárgó eső nagyon megrongálta. A jegyzőkönyv egyetlen pozitívumot regisztrált. Keresztelő kút került a templomba, amit hosszú évek óta reklamált a vizitáció. A kutat kőből faragták, és máig ezt a medencét használja a mindenkori plébános. Görcsöny ekkoriban ismét színkatolikus. A rendi válogatás nyomán a jezsuiták kizárólag katolikus telepeseket fogadtak, és erős kézzel, lelkipásztorok állandó felügyelete mellett vezették a rájuk bízott területet.
A templom áldatlan állapotát az új kegyúr, Mihalovich Mátyás József ígérte fölszámolni. Beköltözésére 1781-ben került sor. A királyi tanácsos neve nem volt ismeretlen, hiszen Baranya alispánjaként tevékenykedett. Igyekezett hamar berendezkedni, fölvette a Görcsönyi melléknevet.
A pécsi, Püspöki Levéltárban 1789-ből rendelkezésünkre áll egy levél, amelyet Mihalovich József mint görcsönyi birtokos címez Esterházy Pál pécsi püspökhöz. Kéri az egyházi vezetőt: engedélyezze, hogy a kastélyában lévő kápolna Szűz Mária oltáránál hetenként négyszer szentmisét mondjanak a falu plébánosai. (A kastély a jezsuiták rendházának átalakításával készült. A papok a bútorokat is hátra hagyták, ezek egy részét Mihalovich ugyancsak fölhasználta. Kideríthetetlen, hogy mi élteti az oly sok falutörténetben föllelhető tévhitet, hogy az épületet a Batthyány család építette volna.) Öregségére, betegségére hivatkozik, és panaszkodik, hogy állapota miatt csak nehezen tudná látogatni a község régi templomát. Ugyanakkor a kápolna képénél vágyakozva imádkoznék. Kifejezésre juttatja, hogy a kegyes engedélyért ötven forintot kész fizetni.
A kérést 1789. augusztus 11-én kiadott levelével gróf Esterházy sietett is teljesíteni. A királyi tanácsos öregségéről, betegségéről szóló sorokat az ember hajlamos némi cinizmussal olvasni. Hiszen Pécsre rendszeresen bejárt. Lehetséges, hogy egyszerűen nem volt kedve a nagyon lepusztult templomban fagyoskodni. A közügyektől csak jóval később, több mint negyven év múlva, Baranya Vármegye 1832. május 7-i, tisztújító és alakuló közgyűlésén lépett vissza. Elhatározásáról levélben értesítette a rendeket, akik ,,különbizottságot küldtek ki hozzá Görcsönybe, megköszönni buzgó tevékenységét".
A régi, Árpád-kori templom fölújítása - az egyházmegyei hatóság folyamatos sürgetése ellenére - egyre csak késett, és végül az épület annyira rossz állapotba jutott, hogy javítgatásáról többé nem lehetett szó. Megmentésére tett utolsó kísérletként a szentélyt - Drenovits Ignác plébános kezdeményezésére - kápolnává alakították. Egyházhatósági engedéllyel Újváry József pellérdi esperes-plébános benedikciója után vették birtokba a görcsönyiek ezt, a Szent Teréz tiszteletét hirdető kis kápolnát. Hogy kicsi volt, azt az 1810-es egyházlátogatási okmány is fölpanaszolta: tizenöt ember fért el benne. A többiek a nyitott ajtó előtt szorongtak, és el kellett viselniük az időjárás viszontagságait. Közel húsz évvel a régi templom siralmas állapotát rögzítő egyházlátogatási okmány kézhezvétele után, Mihalovich József 1803-ban (,,kőből és fohászból") új templom építésére szánta el magát.

A'la Bamba lapszámok előző következő A'la Bamba