|
 |
|
Naplemente |
N
A P L E M E N T E
KASTÉLYPARK MÓDSZERTANI OTTHON KIADVÁNYA
2003.év I. évfolyam, 2. szám
 |
,,Milyen volt szőkesége, nem tudom már,
|
I N T É Z E T Ü N K É L E T É B Ő L
Bolondos április
Április
utolsó napján a keresztespusztai dolgozók és lakók mókás, vetélkedőkkel tarkított
délelőttöt szervezetek, amelyen a ,,Kastélypark" lakóit is szeretettel
vendégül látták. Kétszer is fordult a kisbusz, hogy el tudjon szállítani minden
érdeklődőt.
Bevezetőként, a keresztesi lakókból és nővérekből álló csapat szórakoztatta
a résztvevőket tréfás jelentekkel, dalokkal.
A keresztespusztai és a görcsönyi lakókból-nővérekből 3 csapatot alakítottunk
ki, élünkön egy-egy keresztespusztai nővérrel (1. csapat-élükön: Batman, 2.
csapat-élükön: Bohóc, 3. csapat-élükön: Tiroli lány). Jómagam a 2. csapat
hátramozdítójaként segítettem az ellenfeleket.
A próbatételek egyike a krumplidobálás volt. Minden játékosnak krumplikat
kellet eljuttatni a három lépésre álló kosárba. Nekem szöcske krumplik jutottak.
Majdnem mind kiugrottak a kosárból. Ezt követte a tojáshordás, minden résztvevőnek
evőkanálban kellet tojást vinnie a távolban elhelyezett szék körül, természetesen
a tojás leejtése nélkül. Kipróbálhattuk a seprűvel történő labdaterelést-szintén
a szék körül-. Az ismert karikadobálós játék következett, a három lépésre
álló cövekekre kellett a karikákat rádobni. Végezetül az előzetesen elrejtett
kapszulák keresése volt feladatunk. Minden csapatnak a csapat számával egyező
számú kapszulákat kellett megkeresnie és a kapszulákba rejtett kép-darabkákból
egy képet kellett összeállítani.
Az összesített
pontszámok alapján a ,,Batman" csapata lett az első, a ,,Tiroli lány"
csapata a második, végül a ,,Bohóc" csapata a harmadik helyezést érte
el. Hogy is mondta az egyik nővér az ügyességi játékok előtt? -Nem a győzelem,
hanem a részvétel a fontos! Nos, mi ehhez tartottuk magunkat.
Itt kell szót ejtenem az első helyezett ,,Batman" csapat nagylelkűségéről,
mivel a megnyert fődíjukat - egy üveg finom bort- megosztották a játékban
résztvevők között. Köszönjük, nagylelkűségből is elsők lettek.
A játékok egyszerűek, minimális eszközigényűek voltak, mégis nagyon szórakoztatóak.
Mindez a szervezők ötletességét, ügyességét dicséri. Így is lehetett szurkolni,
kinek marad több krumplija a kosárban, kik végeznek előbb a labdatereléssel,
ki nem ejti el a tojást.
Egyszóval vidám, szép délelőttünk volt, köszönjük, hogy részesei lehettünk.
Majális
Az ünnepség részvevői a görcsönyi és a keresztespusztai lakók,
a Máriagyűdi Otthon lakói, az otthon egykori, ma már nyugdíjas dolgozói és
a Görcsönyi, illetve a Baksai Általános Iskola tanulói voltak. Dr. Keresztes
Tamás igazgató köszöntötte a vendégeket, és kellemes szórakozást kívánt a
programokhoz.
A baksai ifjú táncosok magyaregregyi táncokat mutattak be, nagy sikerrel.
A következő műsorszám a görcsönyi diákok formációs tánca volt, és a hely szűkössége
ellenére is összecsiszoltan, ügyesen mozogtak. Táncukat a baksai végzős diákok
limbó tánckara követte, hatalmas sikert aratva. A műsor zárófelvonásában a
görcsönyi lakókból és nővérekből álló kórus, dalokat adott elő. Bánosi Márti
nővér előadásában Horgász Mária: Az élet szép című versét hallhattuk. Megérdemelt
siker koronázta szavalatát. Klárika, Reviczky Gyula: Imakönyvem című versét
olvasta fel.
Igazgató úr zárszavában megköszönte a szereplők - kicsik és nagyok - tartalmas,
szép műsorát. Egy szépséghibája mégis volt az ünnepségnek. A rossz idő miatt
az ebédlő kissé szűkös körülményeihez kellett alkalmazkodnunk, de a minket
zavaró eső aranyat ért a kiskerteknek és a földeknek.
Színházlátogatás
2003. május 24-én Eisemann Mihály: Fekete Péter című háromfelvonásos
operettjét néztük meg a Pécsi Nemzeti Színház művészeinek előadásában. Nagyon
kellemes kikapcsolódás volt, jó volt végre élő színészi játékot látni. Mennyivel
izgalmasabb, mint a TV képernyőn! Kitűnő helyeket kaptunk, amelyért köszönet
a szervezést felvállaló Sacikának, a mentálhigiénikus-unknak. A földszinten
a 7.-8. sorban ültünk, kellően közel ahhoz, hogy a szöveget jól érthessük,
és kellően távol ahhoz, hogy ne kelljen hátrafeszített fejjel figyelni arra,
hogy mi történik a színpadon. Kísérőink - élükön Márta nővérrel - vigyáztak
ránk, terelgettek, mint kotlós a kiscsibéit. Mivel időben érkeztünk, rövid
sétára is maradt időnk Pécs belvárosában.
A színházat szinte megtöltötték a más intézetekből érkezett idősek, gyerekek.
A jó hangulatot mi sem bizonyította jobban, mint az ismertebb kuplékat ütemes
tapssal kísérő lelkes közönség. A három felvonás alatt teljességgel belemelegedtünk
a játékba és a végén tapsviharral köszöntük meg a színészek előadását.
Már alig várom, hogy egy másik darabot is láthassunk. És végül szeretném megköszönni
a szervezőknek és a gépkocsivezetőnek ezt a csodálatos kikapcsolódást. Ahogy
boldogult Hofi Géza mondta ,,Kell egy kis áramszünet..."
Anyáknapi
ünnepség
Az ünnepség Chvojka Lászlóné Sacika -a görcsönyi otthon mentálhigiénés
csoportvezetője- köszöntőjével vette kezdetét. Üdvözölte a megjelent lakókat,
különleges figyelmet szentelve az édesanyáknak, nagymamáknak.
A köszöntő során dalokat, verseket, köszöntőket hallhattunk.
A görcsönyi lakókból és nővérekből verbuválódott énekkar -Klárika, Margitka,
Erzsike és Kati nővér- egy orosz dalt adott elő. Ezt követte Klárika szavalata,
Hajdú József: Akiből csak egy van című versével.
Vendégként megtisztelték ünnepségünket a Görcsönyi Általános Iskola diákjai.
Anyáknapi verses köszöntőt mondott Németh Kriszta, Lingli Szintia és Csonka
Tamás. Donászi Magda verseit Marton Erika, és Czajgli István adták elő, amelyet
Szavi Panni köszöntője követett. A mesélj rólam című verses mesét Szavics
Panni, Nikolics Kriszti, Csabai Kinga, Trapp Mihály kedves előadásában hallhattunk.
A versek és köszöntők sokaságát dalok tették színesebbé. A diákok műsorának
záró részében hallhattuk még, Rigler Laura, Kosztics Kitti, Katona Klaudia,
Szőlősi Tamara, Ignác Marianna, Bogdán Dániel szavalatait, akik Szabó Lőrinc,
Móra Ferenc és Donáci Mihály verseit adták elő.
A megható és hangulatos ünnepséget, Gyuri bácsi meséje, zárta, amellyel megköszönte
a diákok műsorát.
Pünkösd
Pünkösd alkalmából a Görcsönyi Általános Iskola 4. osztályos
tanulói elő-adták Benedek András: Pünkösdi királyság című mesejátékát. Kitűnő
előadást láthattunk, a gyerekek ügyesen eljátszották a darabot.
Megjelent lakótársaim nem fukarkodtak a tapssal az előadás végén. Nagyon szépelőadást
láthattunk, szeretettel várjuk legközelebb is a diákokat, hogy vidámságukkal
elűzzék gondjainkat, kizökkentsenek mindennapjainkból.
Bobdai György
É L E T U T A K
Interjú Pandur Mihálynével - T e r i k é v e l
Kedves Terike! Először is azt szeretném megkérdezni,
hogy mikor, és hol járt iskolába?
Pécsen születtem 1958-ban. Három hónapos korom óta béna vagyok. Betegségem
miatt már kiskoromban intézetbe kerültem, Budapesten a Mozgássérültek Intézetében
jártam iskolába, elvégeztem az általános iskola első, második osztályát. Az
intézetben az oktatás mellett sok olyan praktikus dologra is megtanítottak,
ami az állapotom rosszabbodásának előrehaladtáig biztosította az önellátási
képességemnek valamilyen szinten történő megtartását. Sajnos, amikor betöltöttem
a 18. évemet el kellett jönnöm abból az intézetből.
Pestről mindjárt Keresztespusztára került?
Nem, először Rigópusztán voltam. 1987 áprilisában kerültem Keresztespusztára.
Akkor Terike régről ismerheti az igazgató urat.
Nem, akkor már nem dolgozott ott, bár a ,,szelleme" még ott volt.
Mivel tölti a napjait? Tud-e, szokott-e verseket írni,
vagy mást?
Sajnos nem, nincs elég szókincsem és az iskolai képzetségem sem teremtette
meg az ehhez szükséges feltételeket. Inkább olvasni szeretek. Szeretem Petőfi
Sándor verseit, útleírásokat, szerelmes történeteket. Ezen kívül rádiót hallgatok,
TV-t nézek.
Tulajdonképpen ezen az úton is szerezhető egyfajta műveltség,
autodidakta módon. Szeret az intézetben lenni?
Igen, nagyon! Mivel már voltam több helyen, így van összehasonlítási alapom.
Sajnos nagyon rá vagyok szorulva a nővérek segítségére, de szerencsére elmondhatom,
hogy mindent megtesznek az érdekében, hogy jól érezzem magam. Természetesen
vannak kevésbé jó dolgok is, mint mindenhol, például szűkek a folyosók, kicsik
a bejáratok. Ezek persze elsősorban a nővérek munkáját nehezíti. A nővérek
gondoskodó szeretete szinte mindent pótol. Megértik azt, ha rossz napunk van,
nem vagyunk jó hangulatban.
Nekik sem lehet könnyű velünk idős, ,,rigolyás"
emberekkel foglalkozni. Lenne -e még valami, amiről szívesen beszélne?
Az utóbbi években nagyon leromlott a lakók állapota. Sok a beteg, idős, szellemileg
is leépült idős. Ez az állapot valamelyest változni fog a keresztespusztai
demens részleg kialakításával. Kevés ember akad, akivel lehetne beszélgetni.
Amíg fiatalabb gárda lakott itt, ,,nagy volt az élet".
Ennek jelei sajnos a görcsönyi részlegben is észlelhetőek.
A Naplemente újság első számát olvasta?
Igen olvastam és nagyon tetszett. Szerintem esetleg még többet lehetne írni
a lakókról, és szívesen olvasnék a nővérekről olyan cikkeket, amelyben elmondják
véleményüket, meglátásaikat. Szívesen olvasnék a lakók apró-cseprő gondjairól.
Az újság fóruma lehetne a panaszok, gondok megvitatásának. Örülnék, ha többen
is hozzászólnának az újsághoz, mert tudom, hogy többeknek lenne véleménye,
kívánsága, csak valahogy nem jutnak el a kinyilatkoztatásig.
Köszönöm a beszélgetést és minden jót kívánok a továbbiakban.
Interjút készítette: Bobdai György
Interjú Jozip Péternével - Rózsika nénivel
Újpetrén születtem, szüleim gazdasági cselédek voltak. Mint azt a ,,Régi múltak szomorú emléke" című versemben is megírtam, nehéz soruk volt, így engem sem tudtak taníttatni. Az elemi iskola két osztályát jártam csupán ki.
Valóban ezek nehéz idők voltak. Sok intéző visszaélt
a hatalmával. Később mit dolgozott?
Egy ideig dolgoztam
a Tanácson, mint kisegítő, majd 12 évet dolgoztam egy szövőüzemben, mint szövőnő.
Mi még kézzel szőttünk száznegyven centi széles kelméket! Bizony el-elfáradt
az ember a munkaidő végére. Kiváltképpen a karjaim fájtak sokat a vetélő dobálásától.
Azt szeretném megkérdezni, hogy a versírást mikor kezdte?
Kisiskolás koromban már írogattam verseket. Mindig azt mondogattam, hogy író
szeretnék lenni. A tanítónk azt mondta, hogy nincs olyan iskola, ahol ezt
meglehetne tanulni, ne álmodozzak erről. Később többen bíztattak, hogy írjak
verseket, mert tetszettek az írásaim. Ezen felbuzdulva később az akkori Dunántúli
Naplónak elküldtem pár versemet, volt amit leközöltek és tanácsokkal láttak
el a jövőre nézve.
Írt-e más, prózai írásokat, vagy csak verseket? Ír-e
még ma is, vannak-e új versei?
Nem, ma már nem tudok írni, olvasni, mert nagyon rossz a látásom. Ma csupán
a régi verseimet mondogatom magamnak, másoknak emlékezetből. Ha megengedi,
akkor most az egyik régebbi versemet elmondom. A vers előzménye, hogy volt
nálunk egy református pap és a családja. Volt egy egyetemet végzett fiúk,
aki szeretett egy falubeli lányt, de a szülei tiltották tőle. Egy nap a fiú
és a lány kiment a rétre és öngyilkos lett. Ennek emlékére írtam a következő
verset:
Egy ifjú pár emlékére
Halvány sárga rózsát egy csokorba szedtem,
Annak közepébe egy levelet helyeztem.
Bele volt írva: szeretem, mint régen.
Azt az első csókot nem feledtem én el.
Erre a levélre a választ el is küldte,
azt írja, hogy szeret, de nem jöhet értem.
Hisz jól tudja, hogy édesanyja tiltja,
bánatos szívünket a keserűség marja.
Találkoznunk kell még kint a temetőben,
szomorú fűzfának árnyékos tövében.
Utoljára még megcsókolom százszor,
mielőtt a sírunk felettünk bezárul.
Jaj de szép volt! Gratulálok a vershez, de a jó memóriájához
is, hogy ilyen szépen elmondta.
Ha tényleg tetszett, szívesen mondok még egyet. Íme:
Elindultam hosszú útra
Elindultam hosszú útra,
vissza nézni nem merek,
utánam jön a forgószél,
kavarja a felleget.
A megsárgult levelek
úgy érzem betakarják testemet,
szerelmünket a forgószél
elsodorta messzire.
Összetört, beteg szívnek
szeretni már nem lehet.
Hiába fúj vissza a szél,
sodorva a levelet,
szerelmünket visszahozni nem lehet.
Nagyon szép volt! Még ilyen jól emlékszik a verseire?
Újságunk első számában is volt egy verse, az is nagyon tetszett, ezért kértem,
hogy riportot készíthessek Rózsika nénivel. Az életéről el tudna még mondani
valamit, amit fontosnak tart?
Már kisleány koromban el kellett mennem dolgozni, hogy a családomat segítsem.
Közben, azért volt módom tanfolyamokat is elvégezni.
A legnagyobb büszkeségem a családom. az egyik unokám külkereskedelmi üzletkötő,
három nyelven beszél és tolmácsként is dolgozik. Korábban iskolában tanított,
de két-három éve belefogtak egy külkereskedelmi munkába, azóta már három kamionjuk
van, most azokkal végzik az áruszállítást szerte Európában. Van egy gyermekük,
az én kis dédunokám.
Nagyszerű. Nekik már könnyebb életük van. Mikor került
az intézetbe és hogy érzi itt magát?
1997-ben, azóta folyamatosan itt vagyok. Jól érzem magam, mert a nővérek mind-mind
nagyon kedvesek, nagyon segítőkészek és aranyosak.
A családja szokta látogatni?
Igen. Elhozzák ilyenkor a dédunokámat is, vagy engem visznek el a hétvégére.
Látogatni minden héten eljön valaki. Az unokámék komlói lakosok, és mivel
az én házam, kertem nincs eladva, azt is gondozzák. Tavasztól őszig ott laknak,
télre meg hazamennek Komlóra. A házamhoz egy nagy dupla telek tartozik, nagyon
sok gyümölcsfa van rajta, csak én telepítettem 40 barackfát. Ha jó esztendő
van, akkor rengeteg gyümölcs terem azon a két hold-nyi gyümölcsösön. Jut eladásra
is bőven.
Ez a szép birtok merre van?
Csányoszrón. Szép környezetben van, az épületet olyan szépen felújították,
hogy olyan mint egy kis kastély. A falubeliek is így hívják: a kis kastély.
Mikor a férjemmel megszerettük egymást, mint városi ember mentem utána Csányoszróra
és eleinte szorgalommal pótoltam a hozzá-értést. Minden munkát elvállaltam,
volt olyan aratás, mikor markot is szedtem, kötelet is terítettem, vagy kötelet
fontam és markot szedtem. Mondták is az uramnak, hogy a te feleséged milyen
dolgos asszony, mindent megcsinál, mindenhez ért. Mondta is a férjem a falubelieknek,
hogy irigylitek ugye az én asszonykámat, hogy ilyen ügyes, mert gumiból vannak
annak a csontjai, azért tud így hajolgatni.
Ez igen! Nagy akaraterő volt magában. Köszönöm a beszélgetést és külön köszönöm a szép verseket. Kívánok továbbra is jó egészséget, és még sok-sok évet.
Interjút készítette: Bobdai György
H Í R E K
2003. május 20-án lakógyűlés volt a ,,Kastélypark" Módszertani Otthonban. Dr. Keresztes Tamás igazgató tájékoztatta a megjelenteket a 2003. évi intézeti költségvetésről. Megtudhattuk, hogy a 2003. évi keretek szűkösek, minden területen szigorú takarékosságra van szükség (élelmiszer, gyógyszer, energia). Mindez kihat a jutalmazásokra és a tervezett kirándulásra, ugyanis ezekre a célokra is kevesebb jut a tervezetthez képest.
A ,,Kastélypark" görcsönyi telephelyén június elején megkezdődött a vizesblokkok teljes körű felújítása, sor kerül a csővezetékek kicserélésére, új csaptelepek elhelyezésére, a padozat burkolására, csempézésre, továbbá a szellőzés rendszerének
kiépítésére. A munkálatok várhatóan szeptember végén a keresztespusztai
telephelyen fejeződnek be.
Közben, július elején megkezdődött az épület fűtésrendszerének korszerűsítése,
a vezetékes gáz feltételeinek kialakítása.
A ,,Kastélypark" keresztespusztai telephelyén június közepén megkezdődött a demens részleg kialakítása. A 30 férőhelyes részleg kialakítása azért vált indokolttá, hogy az ellátottak állapotuknak legmegfelelőbb ápolásban - gondozásban részesüljenek. A munkálatok befejezése szeptember végére várható.
,, Nem múlnak el, kik szívünkben élnek, hiába
szálnak árnyak, álmok, évek."
Elhunyt lakóink Keresztespusztán:
|
 |
Jó tanács Ha elfáradtál, mert elmúltak az évek, Vargáné Csípő Terézia |
 |
Máriagyűd A siklósi szőlőhegy oldalában messziről föltűnik a
szokatlan építészeti elrendezésű kéttornyú kegytemplom, a ma már Siklóshoz
tartozó ismert búcsújáró hely. Máriagyűd Árpád-kori eredetű, a kora
középkortól katolikus kegyhelyként ismert település. A település Árpád-kori
fatemplomait rendre felégették és a hódoltság korában tűnt el a nagyhírű
Mária kegyszobor is. A török kiűzése után, a XVIII. században ferences
szerzetesek építették fel barokk stílusban a község templomát. Ekkorra
tehető a zarándokhely virágzó korszaka is, amikor az ellenreformáció
idején feléledt Mária kultusz baranyai központjává vált. Zarándokok
ezrei látogatják ma is a templomot, többször van búcsú a faluban: valamennyi
Mária-ünnepen, pünkösdkor és Úrnapján. |
G O N D O L A T É B R E SZ T Ő
Szól a lélekharang
Jajongva szól a lélekharang. Az elmúlt éjjel valaki távozott
sorainkból. Az Ő lelkét hivatott kísérni a lélekharangja. -Hova is? Kinek-kinek
a hite szerint. Szerintem ,,csupán" arra figyelmeztet, hogy halandóak
vagyunk, hiszen íme ott fekszik, aki még tegnap élt. A harang hangja engem
is gondolkodásra bír.
-Félsz-e a haláltól vénember? -Nem! Nem félek a haláltól. Már tudom, hogy
ami egyszer megszületett, el is múlik. Ez egy igazságos törvény. Sem pénz,
sem hivatal, sem rang nem mentesít. Ha eljő az idő, menni kell. -Akkor miért
vagy feszült? Mi aggaszt?
-Ez az amitől félek! Mert meddig ember az ember? Fizikailag: ameddig van lehelet,
dobog a szív, amíg van agyhullám. De ha már nincs gondolat, talán érzés sem,
akkor az egész nem más mint vegetálás. Ma már a tudomány képes fenntartani
ezt az állapotot. Szükség van-e erre? Méltó -e ez az emberhez? Hiszen a test
már nyugodni vágy és ezt odázza el-oly sok esetben feleslegesen-a technika
és a tudomány.
Ha eljön a halál üdvözlöm s fejet hajtok előtte. Kész vagyok, mehetünk! Ha
nincs már érdemleges dolgom e világon, akkor kész vagyok erre az útra. Fiam
felneveltem, önálló életet él, az Ő gondjai, nem az enyémek. Neki is meg kell
harcolnia helyé-
ért a világban, érzésem szerint jó úton halad. Talán az unoka hiányzik már
csak életemből. Ha szerencsém lesz, meglátom még. De csak ezért nem kell várnia
a kaszásnak. Inkább most, amikor még pajzánul a szemébe nevethetek, mint megvárni
a vegetatív véget.
Most hal el a lélekharang jajongó szava és én némán gondolok a távozottra.
Neki már nem gond, ami engem még nyomaszt. De előtte biztosan voltak nehéz
napjai. Miért nem választhat, az ember,- amikor még szelleme és értelme alkalmas
- hogy menne-e vagy maradni szeretne? És ha menne, miért nem segíthet ebben
az orvos, az erre hivatott szakember? Miért lehetséges az, hogy az orvosok
az életet-szinte az ember tudta és akarata nélkül - meghosszabbítják? Muszáj
szenvedni a távozónak? Tudom, ez etika. De milyen etika az, amely gátolja
a szabad akaratot?
Súlyos szavak ezek és nálamnál képzettebb, tanultabb emberek vitáznak ezen
a kérdésen. Szeretném megérni, hogy szabadon választhassak! Vajon tudnék választani?
Merném vállalni, hogy kimondjam a halálom napját?
Úgy látszik nincs menekvés, mindenkinek a sorsát vállalni kell. Nekem is.
Csak a remény maradt, hogy jöhet még a vég ,,időben".
,,Ember küzdj és bízva bízzál"- Mondja az Úr Madáchnál.
Bobdai György
E G É SZ S É G, É L E T M Ó D
Izületi betegséggel a mindennapokban
Az izületi gyulladás (artritisz) és más reumatológiai betegségek a fájdalom és a rokkantság legfőbb okai a világon. Gyakorlati útmutatással próbálunk segíteni, hogyan birkózhatunk meg vele. Reumás betegségben szenvedőknek, családjuknak, barátaiknak, gondozóiknak ajánljuk. Lakóhelyünk kialakításához és helyes életmódunk kialakításához tanácsos figyelembe venni a jó tanácsokat.
Helyes táplálkozás
Nincs
külön reumás diéta, de fontos az egészséges táplálkozás - friss zöldségek,
nem túl sok édesség és sütemény. Az artritiszes emberek általában kevesebbet
mozognak, így kevesebb táplálékra van szükségük.
Egészséges tápláléknak számít a barna kenyér, csirkehús, halfélék, tojás,
barna rízs, főtt tészta és a bab, főtt vagy párolt zöldségek. Zsírszegény
tejet igyon és sok vizet - legalább négy pohárral naponta. Inkább gyógyteát
vagy gyümölcslevet igyon, mint teát és kávét. Használjon a salátákhoz olívaolajat
és mézet, cukor helyett! A sötétzöld zöldségek, a máj és a vörös húsok sok
vasat tartalmaznak, ami fontos a vérképzéshez.
A zsírok és zsírban sült ételek nem olajozzák az ízületeket, hanem hizlalnak.
Kerülje a hizlaló ételeket (pl.: vaj, magas zsírtartalmú tej, kolbász, félkész
húsok, zsírban sültek, csokoládé, édességek, sütemény és lekvár.) Óvakodjon
az elhízástól, ez túlterheli az izületeket és izmokat!
A só növelheti a vérnyomást, ne használja főzéshez - csak az asztalnál kínálja
és keveset fogyasszon belőle! Kerülje a félkész ételeket (zacskós leves, konzervek),
ezekben sok a tartósítószer, színezék és mesterséges ízesítő anyag!
Néhány ember úgy érzi, hogy bizonyos ételek rontják az izületeiket, pl. paradicsom,
ananász. Ha ilyet észlel, próbálja ki az előző étkezés alkotóelemeit egyesével
néhány napig, így rájöhet, hogy melyik ételtől kell tartózkodnia.
Erősítse csontjait kalciumban gazdag ételek fogyasztásával: halak, sajt, tej,
szójabab.
A cukor, kávé és a dohányzás fokozza a kalciumvesztést. A dohányzás gyengíti
a csontokat és szennyezi a tüdőt, így kevesebb oxigén jut az izületekhez.
Amint abbahagyja a dohányzást, máris egészségesebb lesz!
Étkezések között egészséges rágcsálnivalókat fogyasszon, úgymint zöldségek,
alacsony zsírtartalmú joghurt, kenyér. Kerülje az édességeket, kekszet, ropikat
vagy az édes szénsavas italokat!
Szépítő gyógynövények
Az
egészség és a szépség alapja a jó vérkeringés. Serkentéséért sokat tehetnek
a gyógynövények illóolajai. A vérkeringés támogatására sokféle gyógynövény
alkalmas. Például a narancs, a fenyő, a levendula, a bazsalikom, a borsmenta,
a rozmaring. (Vigyázat, a tömény illóolajat sose alkalmazzuk belsőleg!)
A BORSMENTA erős illóolaját tartós kimerültség és fáradtság ellen masszázs
és fürdőolajba érdemes felhasználni.
Tipp: Teaként is ajánlott: Az aromaterápiákban érzelmi hatásait is szokták
hangsúlyozni. Csökkenti a faggyútermelést, eltünteti, nyugtatja a pattanásokat.
A ROZMARING olaja a pattanásokra, baktériumos fertőzésekre hatásos, de a korán
öregedő bőr kezelésében is szerepet játszhat, mert a ráncosodást csökkenti.
Tea, vagy borkivonatként értágító, serkentő, melegítő és tudaterősítő hatású.
Veszélyes a horkolás
Becslések szerint a lakosság egynegyede horkol, és az éjszakai
hangoskodással megkeseríti partnere nyugalmát. A zajos alvás művelőinek nem
elhanyagolható hányadára ráadásul komoly veszély leselkedik.
Kevesen tudják, hogy már létezik a horkolás egyszerű ,,ellenszere".
A horkolás úgy keletkezik, hogy a garat összeszűkül, mert a nyelv vagy a nyelv-csap,
illetve az alsó állkapocs hátracsúszik. A levegő csak üggyel-bajjal jut át
a nyíláson, közben rezgésbe hozza az útjába kerülő szöveteket. A jelenség
oka többféle lehet. Például alkohol fogyasztása esetén az izmok elernyednek,
a nyelv ilyenkor önkéntelenül hátracsúszik. Kövér embereknek szűkebb a garatuk,
de születési rendellenességek is közrejátszhatnak. A horkolás következményei
sokszor súlyosak lehetnek. Az érintettek nem igazán pihenik ki magukat, ezért
napközben fáradtak, dekoncentráltak, agresszívak vagy levertek. A legveszélyesebb
azonban a lélegzet kimaradása, mert túl kevés oxigén kerül a vérbe, és ezáltal
az életfontosságú szervek-be. Megemelkedhet a vérnyomás, ami viszont szívinfarktust,
vagy agyvérzést okozhat. A jól beállított ,,horkolás-szabályozónak" köszönhetően
a nyelv enyhén előretolt helyzetben marad, ami a garat előtt szabadon tartja
a ,,terepet".
Két férfi beszélget, az egyik odaszól a másiknak:
-Nézze milyen csinos az a szőke nő ott! Mit gondol, meg lehet kapni?
-Nem tudom, ám ha sikerül, kérem közölje velem.
-Miért?
-Mert én vagyok a férje.
 |
Rendező utasítja a férfi főszereplőt a szabadtéri forgatáson: -És mondja fiatalember, mennyi pénze van, hogy el akarja venni a lányomat? |
Az ápolónő megállítja a folyosón lihegve futó beteget:
-Mondja, miért szalad el a műtét elől?
-Mert az asszisztensnő a műtét előtt azt mondta: Mitől fél? Ez csak egy sima
sérvműtét!
-És ezért kell elszaladnia?
-Igen, mert a sebésznek mondta, nem nekem!
A kakas és a róka
Bandukolt
a róka, majd megállt egy tisztáson, nagyra nyitja a szenét -csakhogy jobban
lásson-, mert amit lát, bizony igen fura szerzet...
-Kakas - így a róka - ámde igen nyeszlett. Szól nyájas vigyorral: - Ugyan
jóbarátom, rossz bőrben vagy, amint éppen látom.
Búsan bólint a kakas, taréja majd lepottyan: - Igazad van komám, rossz sorba
jutottam. Gazdaasszonyom - szegény, alig van mit egyék, most lett nyugdíjas,
mikor drágább a kenyér, így hát nekem nem is jut egy morzsa.
-Ó te szegény . így sóhajt a róka: Ha velem jössz, juttatlak jobb sorba.
-Mennék én örömest, de ládd barátom, oly gyenge vagyok már, nem visz el a
lábom.
-Sebaj! Megoldjuk! Uccu komám hoppla ülj csak fel ide a lompos farkamra.
Felült a kakas, s így elmentek messze, keresve-kutatva gazdagabb vidékre.
Mikor elérték, a kakas leszállott, köszönte a fuvart, s emígy hálálkodott:
-Kedves komám róka, ha te leszel bajban, keress fel nyugodtan és segítek én
nyomban.
Elválásuk után egy év, ha letelt, találkoztak ismét, a nagy tyúkól mellett.
De jaj mit látok? Mi lett a rókából? Sánta a lába, szőre hull a farából, oldalán
a bordák igen csak kiállnak, farka tán nem való légyütő csutaknak. Ámde a
kakas! Kitelt, fényes tollú nyalka.
-Szervusz szegény komám! Isten hozott róka. Köszönt illendően, majd még hozzátette:
-Ugyan komauram! A zsírját hová tette?
-Jaj nekem szegénynek, kétszer is jaj-jaj! Üldöz a balsiker, nyakamon a sok
baj! Elvették erdőmet, váramból kiűztek, vadászok kergettek, adószedők jöttek.
-Ó te szegény pára, hajdani megmentőm, de jó, hogy eljöttél, légy az én kísérőm.
Kísérj el kicsinység ide át a nádba, ígértem volt akkor, segítelek jó sorba.
-Mennék én, mennék- így a róka nyögve, de nem visz már a lábam, egész testem
gyönge.
-Segítek! Segítek rögvest a nagy bajon, elviszlek magam is, ülj meg a farkamon!
Szegény róka, többször is próbálta, hiába, csak nem tudott felülni a farkas
a farkára.
-Sebaj komám! Sebaj, várj egy darabot - mond a kakas, majd a nagy udvarban
futott.
Ott állt egy
kicsi szekér, a nagynak kicsi mása, a gazda még tavaly a fiának csinálta.
Befogta magát a kakas, rúd mellé a hámba, szaladt vissza oda, hol várta a
barátja.
-Ülj fel komám róka és megyünk is tüstént.
Esopus a tanúm, hogy ez akkor így történt. A tanulság máma? Nincsen-csínja-bínja,
kinek nincsen kemény farka, legyen egy kocsija!
Két bolha búcsúzik Robinson testén: -Viszlát, akkor találkozunk Pénteken!
-Mondd Jenő, miből lehet tudni, hogy valaki hülye?
-A kérdéseiből, szívem.
 |
Mit mond a nyuszika, amikor megtámadja a hóembert? Mi lesz a kenyérszeletből, ha a medve ráül? Megállítja a rendőr az autóst: -Túllépte a 60-at, ezért
megbüntetem! |
 |
 |
Ady Endre: Őrizem a szemed Már vénülő kezemmel Világok pusztulásán Már vénülő kezemmel Nem tudom, miért, meddig |
Felelős kiadó: dr. Keresztes Tamás intézet igazgató
Felelős szerkesztő: Bobdai György intézeti lakó
Szerkesztő bizottsági tagok: Bíró Ferencné intézetvezető főnővér, Chvojka
Lászlóné mentálhigiénés csoportvezető, Léderer Kinga módszertani munkatárs
Görcsöny, 2003. július 15.
|
|
|
|
Naplemente |