Vendégoldal:

Béla újság

Az év folyamán több alkalommal is szemezgettünk hazánk legszínvonalasabb kocsmaújságából, amely az óbudai Kis Dreher söröző hivatalos, kultúrhangulati lapja.
A hely pontosabb megismerése érdekében sorozatunkat a főszerkesztő Bédekker című cikknek részleteivel rekesztjük be.

Megyesi Gusztáv írása

A hely fekvése

A Kis Dreher söröző hivatalosan a Kórház utca 1. alatt található, pontosan az északi szélesség 19. és a keleti hosszúság 47,5 fokának metszéspontjában.
Az utca észak-déli irányban húzódik, mérsékelt éghajlati öv, nyáron azonban klímáját meghatározza az északról érkező melegáramlat, intenzív csatornaszag formájában. Macskakövei borított, lankás terület, amely a keleti iránynak háttal ülőnek okozhat némi gondot az első időben, minthogy székigazításnál hanyatt eshet. A felszín változatos, hol váratlanul kiegyenesedik, hol gödrök, dísznövények között kifeszített láncok, a napernyőknek kivájt betonlyukak teszik próbára a turistákat.
A sörözőhöz kvázi kis szigetként, nyaralótelepként utcai padok is tartoznak, ez valóságos turistaparadicsom. A padokat a Fő térről zsákmányolták az elődök, néprajzkutatóknak érdekes lehet a lécek kiválasztása, elhelyezése, mesterséges patinája. Ma szabadkemping üzemel a területen.
Maga az épület sík terepen áll. A főhajóba lépve azonnal szembetűnnek az eredetileg barnára festett bárszékek, s a vendégekkel feleselő tükrök. Érdekes megfigyelni, amint a hosszanti irányban kanyarodó sárgaréz pultok ráhajaznak a szemközti, feltehetően még a római légióktól itt maradt, kápolnaszerű bokszokra, míg a hátsó traktusok viszonylagos bezártságát

jól oldja fel a hirtelen állmennyezet fölé bújtatott, a magassággal dacoló elszívó-csövek együttese, a Csecserics-iskola egyik legmarkánsabb alkotása.

Flóra és fauna

Aki a buja természetet kedveli, kiülhet a teraszon álló tuják mellé. Ezek úgynevezett önszáradó növények, nem élnek vízzel. Több száz liter szénsavját veszített sör emberi, állati excrementum mutálta életképessé, kihaltak belőle a gubacsatkák, fonálférgek, egyéb kártevők. A növény csak nyáron szaporodik, úgy, hogy ellopják, és újat kell helyette venni.
Odabent viszont hedera-helix (borostyán) áll a sarokban, közvetlenül a bejárat mellett. Ez a növény a kocsma tüdeje. Nem érdemes hajtást vinni róla, mert préselt műanyagból van, enyhén zsíros felületű, ötévenként virágzik, termése kóláskupak.

Vám

A területre gyakorlatilag minden behozható vámmentesen, síléc, bicikli, nőnapi virág, munkaruhák, karácsonyi ajándék, gitár, dobfelszerelés, írógépszalag (16 milliméteres), konyhabútor, gyerek, fénymásoló, hullámpapír, permetezőkészülék, lőtt vad, súlyzó, sátor, snowboard, bogrács, disznóölésből komatál. A tárgyak elhelyezhetők megőrzésre a személyzeti öltözőben.

Tisztálkodási lehetőségek

Erről most nem beszélnénk,

Búcsúest, elutazás

A kocsmában nincs kalaptartó, így a zárást jelző kolompszónál Ön feltehetően nem fogja venni a kalapját, hanem marad. Nem baj, bár ez nem a Gretna Green-i kovács műhely, hogy fél tíz után is foglalkozzanak magukkal, bár a személyzet megannyi gorombakovács benyomását kelti. A számla rendezésénél ne reklamáljon, az errefelé másnap szokás.
Búcsúzásnál a viszontlátásra kifejezést ne használja, jelentse ki, hogy ide se jövök többé, sokáig fognak könnyes szemmel Ön után integetni.

Korom
Cseri László írása

Mostanában, hogy bányatornyokat robbantanak, és vége szakad lassan a mélyművelés 200 évesnél hosszabb történetének, a magamfajta újságíró is hajlamos a múltba révedni, és fölidézni egykori emlékeit. Anno dacumál, amikor még becsülete volt a bányászatnak, történt, hogy nem akármilyen híresség látogatta meg a mecseki vájvégeket: Korom Mihály elvtárs, a KB titkára. A magas vendég többek között ellátogatott az Uránbányába, mert mindig fontosnak tartotta a szoros kapcsolatot a bányászokkal (lásd: Bányász Rezső}. A kíséretet Pécs és a megy-e pártapparátusa képezte. Leszállás előtt át kellett öltözni, s e folyamatnak volt egy mozzanata, amely percekig tartott, amikor is az egész társaság anyaszült meztelenül toporgott, várva, hogy megkapják a bányászruhát. Ott állt Korom Mihály, lógó orral, akit egyébként felöltözve sem lehetett, a lehető legnagyobb jóindulattal sem, szépnek nevezni, körülötte feszengtek az elvtársak ugyancsak lógó orrokkal: csak két emberen volt valami, a helyi lap fotósán egy fényképezőgép, melyet el kellett volna kattintani, észrevétlenül, ha lett volna hozzá bátorsága, és a testőr nagy hasa alatt a pisztolytáska, megvédendő a főnököt, ha esetleg támadás érné a bánya titkos járataiban.
Persze, ennek nem volt nagy valószínűsége. Ő akkor még uralta a magasságokat és a mélységeket. Egyébként is nagy magabiztossággal mozgott a homályban, lényétől nem volt idegen a közeg. Jól megvoltak együtt. Korom és sötétség.