Nem
fordultam
meg
Nagyon bosszantó, ha egy autószerelőnek meghibásodik az autója, és autóbuszra kényszerül. Ez történt velem is, de már egy csöppet sem bánom. Néhányan voltunk a megállóban, amikor megérkezett a csak jönne már. A lépcsőn egy apám korú, idősebb úrnak segítettem a felszállásban. Magas támlás, kényelmes székekben foglalhattunk helyet. nem láttam, hogy ki ül mögöttem, de a hangjából ítélve az idősebb úr foglalt helyet valaki mellett. Ismerősek lehettek, talán barátok is, szavaikból ítélve, amiket jól hallottam.
- Meghalt a feleségem - mondta az idősebb úr - nem sok jóban részesített engem a Teremtő ezzel az asszonnyal, de hiszen ismerted is jól, nagyon rossz természete volt. A temetésén jöttem rá, mennyire hiányzik, és hogy szerettem. Tudod, közel ötven évet éltünk együtt. De örömöm is volt ezen a szomorú napon, megszületett a dédunokám, egy gyönyörű kislány, és a feleségemről Katalinnak nevezték el, de csak Katának becézik. Ki a fene érti ezt?
És ekkor meghallottam a másik úr hangját. Kellemesen mély orgánuma, nagyon is ismerős volt. Nem fordultam meg, de tudtam ki az, és még jobban füleltem.
- Létünk két legfontosabb eseménye a születés és a halál. Világra jöttünkre a család és a környezet többnyire várakozással készül. A létből való távozásunk ezzel ellentétes folyamat. Napjaink urbanizációs folyamata nemigen kedvez a halálnak.
- Most képzeld el, hogy életed utolsó napját éled. Haldokolsz, de nincsenek fájdalmaid. Nyugodt vagy, elfogadással várod, mindegy, hogy hol fekszel, selyempárnán vagy a poros földön, egyik sem megy veled, amikor kilépsz majd az életből. Anyagi javak, titulusok, rangok és minden földi hatalom jelentéktelenné válik.

Amikor így fekszel, és előtted az örökkévalóság, végiggondolod átérzed az egész életed.
- Mit látsz most a legfontosabbnak? Munkasikereidet? Az autód márkáját? A bankszámlád állását? Visszatekintve az tűnik majd a legfontosabbnak, amikor boldog voltál, amikor fontos voltál valakinek, amikor szerettél valakit, aki téged is szeretett. Életünk teljesítményei kétségtelenül sok jó érzést adnak. Büszkék lehetünk, hogy kiteljesíthettük képességeinket.
- De lelkünk mélyén mindnyájan tudjuk, hogy emberlétünket döntően kapcsolataink teszik széppé vagy sivárrá. A szeretet az a táplálék, mely egészségben és elégedettségben tart. Mégis rengetegen tekintik ráadásnak a szeretetet, holott lehetne ez a tengelye is. Végigszáguldanak az életükön, újabb és újabb értelmetlen célokat tűzve maguk elé. Közben a legfontosabb kapcsolataik kiszáradnak és eltorzulnak.
- A kiscsaládok és csonkacsaládok korszakában nagyobb szükségünk van a szeretet biztonságára, mint valaha. Tanuljuk meg szerepeinket jobb egyensúlyban tartani, érzéseink és gondolataink jelenlétével tápláljuk, védjük és gyógyítsuk egymást!
Jeleznem kellett, mivel le akartam szállni, egy lépést hátrább léptem, hogy köszöntsem az apámat.

Besenyei Géza

Görcsönyben történt...
Egyik barátunkat katonának vitték úgy másfél évtizede.

Anekdoták, emlékek

Századával támadást kellett imitálnia egy ízben. Az óberlajtnant arra szólította föl a századot, hogy hurrá, esetleg hajrá fölkiáltással rohamozzák és félemlítsék meg a képzelt ellenséget. Meg is indult a csata.
- Hurrá, esetleg hajrá! Hurrá, esetleg hajrá! - zengett a völgy.