Oldalak: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

1973.augusztus 4.oldal

Az elmúlt években a termelőszövetkezetben a két téglagyárban, aztán Pécsett jelentősen növekedett a görcsönyí közös tanács területén lakóknak a jövedelme. Ez már az életszemléletüket is formálta, és az igényüket is növelte. Most már szinte városiasak az igények. Olyan ellátást várnak el, mint a gyerekeik óvodai elhelyezése, aztán például a szórakozásban a legnépszerűbb fővárosi művészek helyben adott műsoros estjei. A község vezetőinek tehát arra kellett törekedniük, hogy ezeket az igényeket lehetőleg minél teljesebb mértékben kielégítsék. Már az előző tanácsválasztások alkalmával is határozottan felvetődtek ezek az igények.
A tanács vezetői tehát felmérték a lehetőségeket. Elsősorban a rendelkezésre álló pénzt. Ez a pénz azonban lényegesen, kevesebb volt és ma is kevesebb, mint amennyit a lakosság által elvárt fejlesztések kívántak. Szerencsére a termelőszövetkezet helyes álláspontot foglalt el. Azt ugyanis, hogy ő a legnagyobb gazda a faluban. Hiszen az egyéni gazdálkodás idején is a gazdagabbak nagyobb adót fizettek az államnak és a községnek, mint a viszonylag kevésbé módosak. Olyan nagy gazda, hogy magába egyesítse az egész határt -régen volt Görcsönyben és a hozzátartozó falvakban. Ezért a termelőszövetkezet vállalta, hogy minél jobban

segíti a falvak lakosságát. Ez azért dicséretes és a szocialista szemléletet Jellemző felfogás, mert a három faluban nagyon sok olyan ember él, aki nem tagja a termelőszövetkezetnek, Nem minden család valamennyi tagja dolgozik a közös gazdaságban. A tsz mégis az összlakosság érdekében segít. Hasonlóképpen gondolkodott a téglagyár is, anyagi erejéhez és jogi lehetőségeihez mérten.
Ilyen körülmények között sem volt azonban könnyű a tanács vezetői számára például az óvoda létrehozása. Visinszkij, az ismert szovjet államigazgatási jogi tudós azonban azt írta egyik munkája mottójának, hogy "Az igazgatás egyet jelent a szervezéssel!" Ezt az államigazgatási aranyszabályt váltják készpénzre a görcsönyí tanácsi vezetők. Így jártak el az óvoda építése érdekébe is. A téglagyárban például megmagyarázták, hogy ha a kicsinyek helyet kapnak egy óvodában, akkor a gondozásuk miatt eddig otthon-maradt felnőttek közül új munkaerőt kaphat a gyár.

Végülis közös erővel hozzáláttak az óvoda munkálatéihoz. A tanács is adott hozzá pénzt, azt a viszonylag keveset, amennyi rendelkezésére állt. Aztán a termelőszövetkezet építette fel, mégpedig a lehető legkisebb haszonkulccsal dolgozott, éppen csak a rentabilitásra törekedve. A fuvart ugyancsak a szövetkezet bonyolította le, ugyancsak önköltségi áron. Sőt, előfordult, hogy egyáltalán nem számítottak fel semmit a fuvarért. Mivel úgy számították, hogy egy óvodai férőhely körülbelül 15 ezer forintba kerül, a téglagyár Igazgatósága 150 ezer forintot adott, vagyis tíz gyerek számára kellő pénzt.
Végülis felépült a szép új görcsönyi óvoda. Negyven férőhelyes, de valamivel több kisgyereket is be tud fogadni. Jelenleg is 59 nevelődik benne. AZ óvoda ugyanis nemcsak gyermekmegőrző, hanem egyben gyermeknevelő intézmény is. A korszerű pedagógia tudomány egyre inkább felismeri, hogy az iskolai előkészítésben milyen nagy szerepe van az óvodának. Sőt egy jogszabály már elő is Írja, hogy ha egy 5 éves kisgyerek számára van is otthon ráérő mama, vagy nagymama, és e miatt nem is vették fel 6t óvodába, az Iskola előtt fél évvel akkor is részt kell vennie egy előkészítőn,. amelyet óvónénik tartanak. Ez peresze csak nagyobb városokra, és községekre vonatkozik, ahol megfelelő számú óvónő és elegendő férőhely van erre a célra.