,,Lehalkul a város zaja karácsony estére. Melengeti a lelkünket a kis gyertyák fénye. Megszületett a szeretet lelkünkben e napon. Hogy a fáradt embereknek hitet, reményt adjon."

BÉKÉS, BOLDOG ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK MINDEN KEDEVES LAKÓNKNAK ÉS MUNKATÁRSUNKNAK!

---

A SZOCIÁLIS MUNKA NAPJA

A szociális munkások emberekkel foglalkoznak, pontosabban a társadalomban élő és egymásra hatással lévő emberekkel, akik önerőből nem tudnak megküzdeni nehézségeikkel. Valójában segítők, akik probléma megoldási lehetőségeket tárnak fel a segítségre szoruló vagy krízis helyzetben lévő embertársaik előtt.
A Baranya Megyei Önkormányzat 2003. november 14-én az Önkormányzat Dísztermében ünnepelte a Szociális Munka Napját.
A megye valamennyi intézményét egy-két fő dolgozó képviselte. A meghívottak részt vehettek egy színvonalas és erkölcsi elismeréssel járó eszmecserén, amelynek mondanivalóját az intézmények képviselői tolmácsolhattak kollegáiknak. Az előadók egyike a keresztesi részleg telepvezetője, Hegedűsné Hegyi Edit volt, ,,A szociális munka hétköznapjai" címmel tartott előadást.
Nagyon fontos, hogy a segítőknek is legyenek segítőik, akik átsegíti őket a nehéz helyzeteken, kríziseken. A szakma nehézsége egyben a szakma szépsége is:

,,Aki letöröl egy könnyet,
Aki látta mások mosolyát,
Aki hozzájárul ahhoz,
Hogy egyszer majd szerte a földön
Boldogság lesz embernek lenni,
Az már nem élt hiába" (Goethe)

Nagyon örülünk annak, hogy a Szociális Munka Napját rangra emelték. Ebből az alkalomból kitüntetéseket adtak át. A szervezők gratuláltak és egyben bejelentették, hogy Dr. Keresztes Tamásnak intézetünk igazgatójának az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Miniszter Pro Caritate emlékérmet adományozott, amelyet a Tudományos Akadémia dísztermében ünnepélyes keretek között adtak át.
A ,,Kastélypark" Módszertani Otthon és a Premed Pharma Kft. által alapított ,,Nagy János" díjat 2003-ban munkatársunk, Kovács Antalné módszertani osztályvezető kapta.
Gratulálunk, ez az elismerés és a megtisztelő ünnepség a dolgozók számára is ünnep volt. Azt az érezést erősíti, hogy környezetünk érzi munkánk fontosságát, látja és értékeli elhivatottságunkat. Az elismerés és a szakma fontosságának megerősítése erőt ad a további munkához.
Magam és munkatársaim nevében erőt, egészséget és további sikereket kívánok díjazottjainknak.

Bíró Ferencné
intézetvezető főnővér

---

A MINISZTERELNÖK ÜZENETE A KÖZTÁRSASÁG POLGÁRAINAK
A SZOCIÁLIS MUNKA NAPJA ALKALMÁBÓL
2003. november 12.

A köztársaság közös értékeinkre épül: az ország függetlenségére, az egyének szabadságára, a jogok, az esélyek egyenlőségére, és a társadalmi közösségvállalásra. A lemaradókkal, a saját erejükből boldogulni képtelenekkel, az elesettekkel, a kirekesztettekkel és a nyomorúságban élőkkel szemben a köztársaságnak mindig van kötelessége.
Önmagában is súlyos gond, hogy a XXI. század küszöbén, az európai Magyarországon több mint egymillió ember él hatalmas szegénységben, hogy többszázezres a gyermekszegénység. Tudnunk kell: a szegénység a közösség egésze számára hordoz veszélyt, mert a közös jövőt veszélyezteti. A szegénység újratermelődik, mindig több és több ember társadalmi kirekesztődését vonva maga után. A szegénység nem a szegények ügye, hanem közügy.
Ezért kell, hogy a társadalmi hátrányok kiegyenlítésén az egyházak, a civil szervezetek, valamint az állam egyszerre munkálkodjanak. A szegénység elleni küzdelemben az államot mások mellett a szociális munkások személyesítik meg: utcai szociális munkások, a családsegítők, a hajléktalan szállók és más szociális intézmények munkatársai. Ők azok akik a közösségvállalás szép eszméjét mindennapos, kemény küzdelem során igyekeznek gyakorlattá tenni, eredményekre váltani. Ők azok, akik értünk és helyettünk segítenek.
Szociáldemokrataként személyesen is elkötelezett vagyok abban, hogy a jövőben az intézményesült közösségvállalás hazai szakembereit, a szociális munkásokat ne pusztán az elhivatottság tartsa ezen a szép, de küzdelmes pályán, hanem a társadalom megbecsülése is.
A mai napon a köztársaság háláját és személyes köszönetemet szeretném tolmácsolni a szociális munkások áldozathozataláért, elkötelezettségéért, emberségéért.

Dr. Medgyessy Péter
A Magyar Köztársaság miniszterelnöke

---

INTÉZETÜNK ÉLETÉBŐL
Népdaléneklési verseny

Intézetünk népdaléneklési versenyt hirdetett meg október 21.-re. Helyszíne a Görcsönyi Általános Iskola tornaterme volt. Köszönetet mondunk ezúton is a rendezvényt támogatóknak: az S.C.A. Product Higiene Kft.-nek, a C.F.A. Hungaria Kft.-nek, Koncz István, és Szilágyi Imre polgármester uraknak, Varga Ágnes iskolaigazgatónak, Murai Józsefnének, Végh Lászlónénak a rendezvény létrejöttéhez. Műsorvezető Hofekker Gáborné - Anita nővér volt. Megnyitó szavai után felkérte dr. Keresztes Tamás igazgató urat a rendezvény megnyitására. Igazgató úr beszédének vezérfonala a szociális gondoskodás és annak megvalósulása volt. Megemlíti, hogy 1993 - óta rendelet szabályozza ezt a tevékenységet. Szólt a Módszertani Intézet feladatáról, példamutatásáról más intézmények felé. A versenyzőknek jó szereplést, a hallgatóságnak pedig jó szórakozást kívánt és megnyitotta a versenyt. A műsorvezető bemutatta a zsűri tagjait: elnök Koncz István Görcsöny polgármestere, zsűri tagok: Keresztes Nóra, Madari Antalné, Pavlovics Márkné, Vajda Lajosné. Felkérte a Beremendi Gondozási Központ Kórusát a szereplésre, felkészülésre szólította a Komlói Arany Alkony Klubból Tóthné Gujdi Veronikát. A műsor sorrendje:

1. A Beremendi kórus két harmónika kíséretével adta elő a népdalokat
2. Tóthné egy népdalt és egy verset adott elő saját megzenésítésében
3. A Komlói Szociális Ellátó Centrum kórusa három népdalt énekelt
4. A Skóciai Szent Margit Gondozó Otthon háromtagú kórusa német dalokat énekelt .
5. Szólót énekelt a Komlói Szociális Ellátó Centrumból Sárkány Kázmér. Dalai, Sárdi Jánost idézték, az Ő stílusában énekelt.
6. A Görcsönyi Kastélypark Módszertani Otthon kórusa énekelt népdalokat
7. A Bólyi Gondozási Központból szólót énekelt Guth Ferencné, Zoltai János, énekkar kísérte őket.
8. A Sombereki Szociális Otthon kórusa népdalokkal érkezett.
9. A Görcsönyi Módszertani Otthonból Kovács Béláné népdalokat énekelt.

A produkciókat szünet követte, mely alatt a bejárat két oldalán felállított standokon intézetünkben készült emléktárgyakat, kávét, üdítőt, szódát és finom pogácsát kaphattunk.
10. A Malomvölgyi Szociális Intézmény kórusa nyitotta a verseny második részét. Az Intézmény kultúrosa Sepsi Eleonóra Kórusban című versét olvasta fel, majd a kórus népdalokat énekelt, szólót énekelt és furulyázott Szeivert Rita.
11. A Beremendi Gondozási Központból Szántó Mihályné énekelt dalokat szólóban.
12. A Komlói Arany Alkony Klubból Hauser Andrásné két dalt énekelt.
13. A Mecsekjánosi Időskorúak Otthona kórusa énekelt magyarnótákat.
14. A Komlói Szociális Ellátó Centrumból Göbecs Gyuláné saját verseit dalolta el.
15. A Komlói Arany Alkony Klub kórusa népdalokat adott elő.
A műsorvezető megköszönte az elhangzott produkciókat és felkérte a zsűrit, hozza meg értékelését. Miután a zsűri visszavonult tanácskozni, versenyen kívül Galambosi Sándor nyugdíjas tanár székely dalokat énekelt. Ezután harmonika kísérettel közös éneklés, tánc kezdődött. Közben elhangzottak dr. Keresztes Tamás igazgató úr köszönő szavai a szereplők felé és nagy taps mellett jelentette be, hogy a nagy érdeklődés miatt a népdaléneklési versenyt jövőre is megrendezi az intézetünk. Folytatódott a közös ének és tánc. A zsűri bevonulása után Koncz István, mint a zsűri elnöke méltatta az elhangzott előadásokat. Végül ismertette a döntést: két kategóriában - kórus, és szólóének - hirdettek helyezéseket. Kórus kategóriában harmadik helyezett a Malomvölgy Szociális Intézmény kórusa, második a Görcsönyi Kastélypark Módszertani Otthon kórusa, első helyet kapott a Beremendi Gondozási Központ kórusa. Szóló énekben harmadik Szeivert Rita, második Kovács Béláné, első helyezett Sárkány Kázmér lett. A zsűri különdíját kapta kórus kategóriában a Bólyi Gondozási Központ kórusa, szólóének kategóriában pedig Galambosi Sándor versenyen kívüli produkciójáért.
A zsűri munkáját megköszönte dr. Keresztes Tamás, ajándékokat nyújtva át a zsűritagoknak. Engedtessék meg a cikk szerzőjének, hogy ezúton is gratuláljon a honi kórus sikeréhez, nemkülönben Kovácsné helyezéséhez. Külön köszönet Kerekesné - Katika és Erzsike nővérnek a kórussal folytatott áldozatos munkájukért.
Szeretnék pár szót a rendezvény egészéről is mondani. Ha lehetőség lenne rá, elődöntőket lehetne szervezi, azért, hogy a döntőbe kizárólag a színvonalas előadások kerülhessenek. A rendezvény egyébként színvonalas volt, melyért külön köszönet a rendezőknek élükön az olajozottan működő Mentálhigiénés csoporttal és főnővérünkkel. Köszönöm, hogy ott lehettem.

Bobdai György

---

Riport a Beremendi Gondozási Központ kórusával

A Görcsönyi Kastélypark Módszertani Otthon által rendezett népdaléneklési versenyen kórus kategóriában első helyezést ért el a Beremendi Gondozási Központ kórusa. Először is gratulálok az első helyezéshez.
Mikor alakult a kórus, szerepeltek-e már korábban is, kérdezem Végvári Józsefnét a kórus vezetőjét?
Másfél, két éve alakult az énekkar az intézet vezetőinek ösztönzésére, elsősorban magunknak, de ha hívnak minket mások örömére is énekelünk, műsort adunk. Most léptünk fel először versenyen, eddig csupán az Otthonunkban és a faluban voltunk műsoros esteken.

Mindjárt sikerült az első helyet elérniük, kíván-e még valaki a kérdéshez szólni?
Horváthné vagyok, az intézmény gondozónője, kórustag, és kísérő egyben. Más klubok meghívásának eleget tettünk párszor és énekelgettünk a magunk és mások szórakoztatására, de versenyszerűen ez volt az első megmérettetésünk.

Önök mind az Otthon lakói vagy van Önök között Klubtag is? Összességében mekkora a kórus?
Vlasics Jánosné riportalanyom például klubtag. A kórus nagyobb létszámú, de páran betegség miatt páran pedig elutazásuk miatt nem lehettek jelen. Ők is örülnének a szép eredménynek amit az első megmérettetés hozott. Mindannyian boldogok vagyunk és szerintem még nem egészen éltük át, hogy elsők lettünk egy ilyen népes és rangos megmérettetésben.

Uraim Önök harmonikán kísérték a kórust. Az Otthon lakói, vagy Klubtagok?
Két hónapja vagyunk tagjai a klubnak azóta kísérjük zenénkkel a kórust, segítve ezzel az énekeseket.

Megkérdezem a karvezetőt, hogy hogyan segíti az énekkar fejlődését, hogyan választják dalaikat, hogyan tanulják be azokat?
Elsősorban olyan dalokat választunk, melyeket mindenki ismer, így a betanulás nem gond. Én egy másik énekkarban is tag vagyok és az ott tanultakat igyekszem továbbadni ebben az énekkarban. Karvezető pedig úgy lettem, hogy senki sem vállalta ezt a szerepet, felkértek rá és elvállaltam. Igyekszem eredményesen vezetni a kart.

Milyen Gyakran jönnek össze, hogy gyakoroljanak, új dalokat tanuljanak?
Hetente egyszer. Hétfőn 14-16 óráig tartunk foglalkozást és gyakorlunk. Úgy látszik nem hiába.

Igen. Nyugodtan mondja ki, hogy aranyos eredménnyel.
Horváthné gondozó még bemutatja új munkatársát Bódás Andreát és elmondja. hogy mindketten tagjai a klubbal közös énekkarnak. Továbbá, hogy dalaikat közösen választják és a műsorukban szereplő dalok sorrendjét is közösen határozzák meg.
Köszönöm hölgyeim és uraim a riportot. Búcsúzóul kívánok továbbra is eredményes fellépéseket és ezekhez jó egészséget.

Bobdai György

---

Átadásra került a dementált részleg

Ünnepélyes keretek között, 2003. november 25-én a keresztespusztai részlegben átadásra került - a pályázat útján nyert támogatással - a felújított épületrész, amelyet a fokozottan ápolásra szoruló idősek számára terveztettünk.
Intézetünk igazgatója köszöntötte a meghívott vendégeket, majd a Görcsönyi Önkormányzat Női Kórusa színes műsorral gazdagította az ünnepélyes átadást.
Tasnádi Péter a Baranya Megyei Közgyűlés alelnöke méltatta a feladat jelentőségét, majd megköszönte a lakóknak a kitartást, a dolgozóknak a türelmet és a sok munkát. A szalag átvágását követően vendégeinek megtekinthették a megszépült, megújult épületrészt.
Örülünk a változásnak, a felújítással nagy segítséget kaptunk ahhoz, hogy a ideálisabb körülmények között láthassuk el a rászoruló lakóinkat.

Az intézmény dolgozói

---

Mikulásnapi ünnepség

A Görcsönyi óvoda nagycsoportos óvodásai a december 6-án szép műsorral örvendeztettek meg minket. Megérkezésük után körben állva adták elő műsorukat. Egy kis mikulásváró dalocskával nyitottak: Jöjj el kedves Télapó kezdetű dallal. Következett: K. László Szilvia: Mikulásváró című verse. Ismét énekes mondóka következett: Télapó jöjj be hozzánk már. Az éneket ismét vers követte: Suhan a szán címmel. Aranyosan adták elő következő dalukat: Csendes utcán címmel. Ezt egy mondóka követte: Sarkadi Sándor: Hegyen völgyön mély a hó. A következő mondóka címe: Itt kopog, ott kopog. Majd Donászi Magda: Télapó, Télapó című versét mondták el. Záró számként a Télapó itt van, hó a subája kezdetű mondókát adták elő.
Köszönjük a szép, tartalmas műsort, jövőre is szeretettel várunk benneteket gyerekek.

Bobdai György

---

Látogatás a pécsi Székesegyházban

Az ünnepek előtt egy szép kirándulást tehettünk Pécsett. Célunk a székesegyház megtekintése volt. Reggeli után az intézet kocsija szállított minket, a Széchényi téren volt a végállomás.
Vezetőnk - Chvojka Lászlóné Sacika - kíséretében körbesétáltuk a teret, majd a Sétatér felől megközelítettük a Székesegyházat. Szerettünk volna egy idegenvezető csoportjával végigmenni, de a több mint egy órás vezetést nem vállaltuk. Így magunk jártuk be a látnivalókat. Megnéztük az altemplomot, melynek falain körbe a köznép Bibliája látható. A ,,beszélő" domborművek képekben mutatják be Jézus életét. Az altemplom közepén egy keramikus kiállítása volt látható. Kerámiából készült Bethelemet is találhattunk, a Szent Családdal együtt. Megtekinthettük a csodálatos templomi használati eszközöket, püspökök díszruháit is.
Végezetül elsétáltunk a Színháztérig, ahol a karácsonyi vásár kiállított népművészeti tárgyait nézhettük meg. Hazafelé betértünk a MCDonald's-ba, ahol sajtburgert, kólát, salátát fogyasztottunk. Itt vártuk meg az értünk jövő kocsit, amellyel még éppen ebéd előtt hazaértünk.
Szép délelőttünk volt, jó volt látni a karácsonyra készülődő várost.

Bobdai György

---

Köszöntjük új lakóinkat

Görcsönyben: Ivanecz Mihály Szaklajda Ferenc Szaklajda Antal Kemenes Zoltán Ózdi Nándor Óbert Istvánné

Keresztespusztán: Csapó Istvánné Matics Józsefné

---

É L T U T A K
Interjú Varga Gábor lakóval

Fiatal korában hol élt és milyen iskolákat végzett?
Általános iskoláimat Pécsett végeztem, utána Szentlőrincre kerültem mezőgazdasági iskolába. Saját kérésre, erdész szerettem volna lenni, és mivel Sopronba bejutni nagyon nehéz volt akkor, így jelöltem meg egyetlen továbbtanulási célnak a Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikumot, ahol mezőgazdasági szaktechnikusi képesítést szereztem elég jó eredménnyel. Elhelyezkedni a szakmámban mégsem tudtam, mert városi gyerek bármilyen jó eredménnyel végzett is, a TSZ-eknek nem kellett. Érthető módon előnyben volt az a falusi gyerek, aki bármilyen gyenge bizonyítvánnyal, de mégiscsak haza ment. Így hiába jártam a baranyai falvakat, állást a szakmámban nem kaptam. Mivel dolgozni akartam, szóltam egy ismerősnek aki az Urán bányászatnál dolgozott. Másnap már volt munkahelyem, betanított munkásként. A kísérleti dúsítóban dolgoztam, el is akartak küldeni iskolába, de a kémia nem volt számomra elég szimpatikus és nem akartam egy életen át vegyészettel foglalkozni. Mivel a KISZ-ben is dolgoztam, így az ottani kapcsolataim révén jutottam el a Pécsi Tejüzem területén működő Kísérleti Tejgazdaság irodájához. Először mint laboráns, később mint műszaki ügyintéző évekig dolgoztam. Többféle új tejtermék kidolgozásában vettem részt, elsőnek a homogénezett tejfel és tej kikísérletezésében, azután csokoládé, tejféleségek, kefírek és a csomagolástechnika megújításában. A hibát ott követtem el, mikor azt hittem, hogyha nekem igazam van, akkor a főnökömmel szemben is igazam van. Volt egy arab mérnök főnököm. Ez az ember az akkori magyar viszonyokhoz képest dúsgazdag volt. Volt egy akkora Mercédesz autója, hogy alig fért be a tejüzem udvarára. Nos ez a főnököm kitalálta, hogy ha neki úgy tetszik, akkor akár éjjel kettőkor is berendelhet. Hiába mondtam, hogy a munkaköri leírásban nem szerepel az, hogy azonos bérért akár éjjel is rendelkezésre kell állnom. Természetesen igaza csak a főnöknek lehet. Mivel fegyelmit nem adhattak, kirúgni ugyancsak nem mertek, megkértek, hogy közös megegyezéssel szüntessük meg a munkaviszonyomat. Ismét a KISZ-es kapcsolataim révén sikerült a szakmámban elhelyezkedni a Pécsi Állami Gazdaság tehenészeti telepén, gyakornokként és nem technikusként. Persze ez fizetésben nagy különbséget jelentett, mert amíg egy technikus hat-nyolcezer forintot kapott, addig a gyakornok ugyanazért a munkáért ezernyolcszázat vihetett haza. Hiába reklamáltam, hogy ez nem fair, az volt a válasz, hogy én még fiatal vagyok. A volt iskolatársaimmal tartottuk a kapcsolatot és az egyikük szólt, hogy a Mecsek Állattenyésztő Szövetkezetnél dolgozik és tud nekem helyet csinálni, adjam be a felmondást és jöjjek. Ott állatfelvásárlással foglalkoztunk. Ez is a mezőgazdaság egyik ága és ott is sok mindent lehetett tanulni, még a csibészséget is. Volt rá példa, hogy szegény olasz ügyfél két mázsa nyúllal lett átverve a kamionba rakásnál. Mi ebből az árbevételi többlet után kaptunk prémiumot. Később ezt a céget a Baromfi felvásárló elnyomta. Újra munka után kellett néznem és, hogy a folyamatosságot fenntartsam, újra az Uránhoz szegődtem el. A KISZ munkában is előbbre léptem. Nem helyi szinten, hanem az egész országos Ércbányászatnál lettem kultúrcsoport vezető. Közben megnősültem, feleségül vettem egy egyetemista lányt, aki, az Orvostudományi egyetemen tanult mellettem még négy évig. Ő tanult a nappali egyetemi oktatásban én dolgoztam. A szülei Fonyódon laktak, hozzájuk a nagyobb ünnepeken és nyáron jártunk le. Az apósom nagyon éreztette velem, mennyivel kevésbé becsül a rongyos technikusi oklevelemmel mint a leendő doktorátussal bíró lányát. Érdekes módon az anyósom nem volt ilyen előítéletes velem szemben. Semmi rosszat nem mondhatok, nálam nem volt ok a szokásos anyóspanaszokra. A nejem mikor elvégezte az orvostudományi egyetemet és sikeresen ledoktorált, egyik nap reggel az ágyból kilépve bejelentette válási szándékát. Legközelebb már csak a bíróságon találkoztunk. Csendes válás volt, nem veszekedtünk, és bár ő ügyvéddel képviseltette magát én pedig magam vittem az ügyemet, a bíró mégis nekem adott igazat. Így aztán közös megegyezéssel elváltunk. Mivel újra szabad voltam, ismét eljárogattam a velem egykorú fiatalok közé és bár a házasság még nem vonzott kerestem az ismeretségeket. Uránvárosban megalapítottam az elvált emberek klubbját. Az urános legényszálló alagsorában kaptunk egy szobát az összejövetelekre. Ez a klub hamarosan átalakult magányosok klubjává. Itt ismerkedtem meg egy 18 éves lánnyal kinek megkértem a kezét. Eleinte jól megvoltunk. A sógorom a MÁV-nál dolgozott és kapacitált, hogy menjek oda mozdonyvezetőnek. Mivel a kereset is jónak ígérkezett jelentkeztem. Komoly orvosi vizsgálatok és némi tanulási képességvizsgálatok után felvettek mozdonyvezető gyakornoknak. Hamarosan tanfolyamra küldtek. amelyet követően mozdonyvezetőként dolgoztam. A Pécsi Fűtőháznál voltam állományban és dízel mozdonyokkal dolgoztam.

Szenesekkel akkor már maga nem is dolgozott?
Nem. Az az egy mozdonyfajta, amire nincs papírom. Van vizsgám dízelre, villamos vontatásra.

Csak sok távolléttel járt. Nem?
Ma már kevésbé mint régebben. Most már a napi tizenhat óra után, bárhol van is a vezető, leszáll a gépről és már csak haza utazik. Régebben bizony előfordult, hogy a célállomáson kellett laktanyázni. Azért általában tíz-tizenkét órát voltunk tengelyen, de tizenhat órában már haza lehetett érni. Hamar személyvonatos forgalomba kerültem, BZ vonatokon dolgoztam, amiket mostanában vonnak ki a forgalomból.

És ennek a kivonásnak tényleg a nagy motorok okozta tengelyrepedések az okai?
Valószínűleg. A mostani tengelyhibák egyik oka a krónikus pénzhiány a MÁV-nál. A másik ok talán a villamosvontatás olcsóbb volta lehetett, hiszen a fővonalakról ezek a vonatok a mellékvonalakra szorultak és talán ezért a karbantartásukra is kevesebbet áldoztak. Nagyon jó kollektívák alakultak ki az idők folyamán és ez a kollektíva az első perctől befogadta Klárikát is. Ha ma visszalátogatok nélküle, rögtön azt kérdezik, hogy kimenőt kaptam? Tíz éve vagyok rokkantnyugdíjas, de ma is bármikor ha visszalátogatok engem és életem párját egyaránt szívesen látnak. Ott még ma is szokás a kalákában végzett építkezés, baráti segítség a szőlőkapálásban, igaz a bor ivásban is.

Igen, az egyik nincs a másik nélkül. Amikor nyugdíjas lett, akkor jött ide az intézetbe?
Kaptam egy agyér infarktust és e miatt egy teljes baloldali bénulást. Nyolc hétig az idegklinikán kezeltek, utána Harkányban voltam rehabilitációs kezeléseken, újra kellett tanulnom járni. Majd otthon voltam még egy darabig, amíg a rokkantnyugdíjamat megállapították. A keresetemhez képest óriási visszalépés volt ez a családnak és kezdtem teher lenni számukra. Felmerült az ötlet, hogy mi lenne ha napközibe járnék, mert a feleségem dolgozott a fiam iskolába járt én pedig nem tudtam ellátni magam egyedül. Utána néztem a szociális otthoni elhelyezésnek és így kerültem ide. Később már látogatni sem jöttek, ennek már négy éve. Az elején még csupán bottal tudtam járni, azzal is nehezen és depresszióba estem. Ekkor találkoztam életem párjával, ennek most már öt éve. Jó életünk van együtt, úgy érzem ez az életforma mindkettőnknek jó.

Köszönöm a beszélgetést és kívánom éljenek még soká ilyen boldogságban a lehető legjobb egészségben.

Bobdai György

---

,,Elcsitult a szív, mely érettünk dobogott, pihen a kéz, mely érettünk dolgozott. számunkra te sosem leszel halott, Szívünkben örökké élsz, s ragyogsz, mint a csillagok."

Elhunyt lakóink Keresztespusztán: Pintér Józsefné Elhunyt lakóink Görcsönyben: Szanyi Gyula Illés László Lacza József

---

Csukás István: Karácsonyi vers mindenkinek Szívünk legyen most a jászol, ott ringassuk a Gyermeket, a téli nap hóban gázol, el ne veszejtse a hideg. Szép hitedet ne veszítsd el, nem élhetünk üres szívvel ! A téli nap Isten-óra, lóg az ég mellényzsebéből, te vagy lent a mutatója, mígnem fáradt tested eldől. Szép hitedet ne veszítsd el, nem élhetünk üres szívvel!

Ki számlálja az időnket, világűrnyi léghuzatban, a semmiben egy kis zöldet, fényt csillagpor sivatagban? Szép hitedet ne veszítsd el, nem élhetünk üres szívvel! A halottak csonthálója fogja össze a göröngyöt, hogy a horda szét ne hordja mit utóduk megöröklött. Szép hitedet ne veszítsd el, nem élhetünk üres szívvel! Kint is bent is nagy vacogás, ringassuk hát a Gyermeket, nem válthat meg már semmi más, csak a jóság, a szeretet. Szép hitedet ne veszítsd el, nem élhetünk üres szívvel!

---

ADVENT

A naptári év szerint András napja (november 30.) a téli napforduló időpontja, az advent kezdete. Az első adventi koszorúk nyomait a néprajzkutatók északon, a Keleti-tenger partvidékén és szigetvilágában találták meg. Fűzfavesszőből koszorút fontak és örökzöldet csavartak köré. "Valódi" adventi koszorút a XIX: században készítettek. Az ötlet egy hamburgi lelkésztől, Johann Wichemtől származik, aki 1860-ban, otthonában, egy hatalmas fenyőkoszorút függesztett a mennyezetre és 24 gyertyát állított bele, minden adventi napra egyet. Az idők folyamán ez a szokás annyiban módosult, hogy az adventi vasárnapoknak megfelelően 4 gyertyát helyeznek a koszorúra.
A latin eredetű szó (adventus) megérkezést jelent. A Jézus születésére való várakozás, a felkészülés, a reménykedés időszaka. András napjához legközelebb eső vasárnap és december 25-e közötti négy hetes ,,szent idő" a karácsonyra való lelki felkészülés ideje. A régi időkben éjfélkor harangszó hirdette advent, valamint az egyházi év kezdetét. Eredete az V-VI. századba nyúlik vissza. Ebben az időben az emberek szigorú böjtöt tartottak. Napfelkelte előtt hajnali mise volt, amelyet "angyali misének", "aranyos misének" is neveztek. 1611-ben a nagyszombati zsinat advent első vasárnapjától vízkeresztig megtiltotta az esküvőket, zajos mulatságokat.

"Csillag gyúlt a sötét égen, Megszülettél szép reményem, Csendben pihensz anyád karján reménységünk éjszakáján. Csillag gyúlt a sötét égen. Aludj csendben én reményem! Anyád őrzi édes álmod, mint ahogy te a világot."

---

E G É SZ S É G, É L E T M Ó D
Vigyázat, jön az INFLUENZA!

Éves átlagban minden ötödik-tizedik ember megfertőződik a veszélyes influenza vírussal. A védőoltás megvédelmezheti Önt! Hirtelen, nagyon magas (akár 40 fokos) lázzal kezdődik, fáj a fejünk és minden tagunk, hidegrázás, izzadási hullámok törnek ránk, szárazon köhögünk.
Aki nem tartja be szigorúan az ágynyugalmat, és nem kúrálja ki rendesen a betegséget, az a későbbiekben tüdő- és szívizom-gyulladásra számíthat. Az influenza nem csupán az idős, 60 év feletti emberekre veszélyes, hanem valamilyen más betegségtől legyengült állapotban lévőkre, a sok emberrel érintkezőkre (pl. elárusítók, ügyintézők, orvosi ellátásban dolgozók), a nagyobb közösségbe járó iskolásokra vagy egyetemistákra, valamint a naponta tömeg-közlekedést használókra is.

HA NEM OLTATTA BE MAGÁT
- Erősítse az immunrendszerét! Naponta igya meg egy citrom levét vízbe facsarva (ne forró teába téve, mert a C-vitamin negyven fokon elveszíti minden hatását!)
- Naponta töltsön legalább harminc percet a szabadban akkor is, ha esik vagy ha fúj a szél. Ettől megedződik, az orr és a torok kevésbé lesz érzékeny.

HA MÉGIS ELKAPNÁ
A legelső tünetek megjelenésekor azonnal menjen orvoshoz! Ne várja meg, amíg teljesen ledönti lábáról a betegség, mert komoly szövődményei lehetnek!

MIRŐL LEHET FELISMERNI?
Míg az influenzaszerű fertőzéseket hurutos tünetek, rossz közérzet, fokozatosan kialakuló panaszok és inkább a hőemelkedés vagy nem túl magas láz jellemzik, addig az influenza robbanásszerűen, egyik percről a másikra tör az emberre, nagyon nehezen csillapítható magas lázzal, izom-, illetve a szegycsont mögötti kaparó fájdalommal, száraz köhögéssel, fénykerüléssel, elesettséggel jár.

OLTÁS JÁRVÁNY IDEJÉN
A szakemberek szerint érdemes a járvány közepén is oltani, mert a vakcina akkor is csökkenti a tünetek súlyosságát, a szövődmények kialakulásának veszélyét, ha mégsem sikerült elkerülnünk a betegséget. Az oltást novembertől a háziorvosnak kell felajánlania.

VESZÉLYES?
Bár az influenzabetegség képes agyvelőgyulladásos szövődményt létrehozni, az elölt vírust tartalmazó vakcina nem, ezért nem igaz, hogy a védőoltás veszélyes, vagy felerősíti a súlyos következmények esélyét.

A LEGJOBB MEGELŐZÉS: OLTASSUK BE MAGUNKAT!
ˇ Az oltás hatása két héttel az oltás után jelentkezik, és egészen tavaszig tart. Évente meg kell ismételni, mert mindig más influenzavírusok jelentkeznek, és az oltóanyagot évről évre megújítják.
ˇ A várandós nőket a terhesség első három-négy hónapjában nem javasolt beoltani.
ˇ Aki allergiás a tojásfehérjére, az feltétlenül szóljon az orvosának, ugyanis az oltóanyagot a laboratóriumban tojásfehérjében tenyésztik ki.

TUDJA, HOGY...
ˇ az influenzavírus műanyag és fém-felületeken 24 - 28 óráig, a ruhaneműn, zsebkendőn több mint tizenkét óráig képes életben maradni
ˇ a fertőzés létrejöttéhez sokkal kevesebb kórokozó is elegendő, mint például a baktériumok esetében
ˇ a fertőzött személy már a tünetek megjelenése előtti napon fertőzőképes, és az marad a betegség negyedik napjáig
ˇ a vírus apró cseppecskékben sokáig fertőzőképes marad, ha a levegő relatív nedvességtartalma alacsony, és a hőmérséklet +1 és +8 fok között van
ˇ a kézmosás akár 50 százalékkal is csökkentheti a fertőzés esélyét

---

Gyógynövény - ABC

A különféle jótékony hatású, lábápolásra szolgáló gyógynövényeket krémek, zselék, cseppek, tabletták formájában próbálhatjuk ki.
ÁRNIKA: a belőle készült kivonat főként lábápolásra szolgáló krémek vagy borogatások alkotóelemeként használatos, különösen izomfájdalom vagy szalag panaszok esetén válik be. Hatóanyagai csökkentik a fájdalmat, a gyulladást, a duzzanatot.
LEVENDULA: az egyik legsokoldalúbb, ősidők óta ismert és alkalmazott gyógynövény. Elsősorban lazító, stresszoldó hatása miatt kedveljük, de kíméletes, antibakteriális hatása miatt kedvelt lábápoló szernek is számít.
FOKHAGYMA: lebontja a vérben a veszélyes koleszterint, ezáltal megakadályozza a lerakódások kialakulását az érfalon, az érelmeszesedést. Ezenkívül folyékonyabbá teszi a vért, és meggyorsítja visszafolyását a visszerekben.
FEKETE NADÁLYTŐ: ez a legjobb gyógynövény lábszárfekély ellen. Folyékonnyá teszi a sebváladékot, serkenti a szövetek anyagcseréjét, és a mérgező salakanyagok kiürülését.
TEAFA: manapság - nem véletlenül - a legnépszerűbb gyógynövények közé tartozik. Fertőtlenítő hatású, illatos olaja egyaránt gátolja a baktériumok, a vírusok és a gombák szaporodását, mindemellett hatása kíméletes. Említett tulajdonságainak köszönhetően jól beválik lábápoló szerek alkotóelemeként.
VADGESZTENYE: a legjobb gyógynövény vénás panaszokra. Kivonata vízhajtó hatású, véd a veszélyes ödémától, megnöveli a visszerek falának rugalmasságát. Jól használható vénás gyengeség, visszerek és súlyosabb panaszok esetén is.
Forrás: Nők Lapja, Fanny

---

Ezúton szeretnék köszönetet mondani magam, munkatársaim és az intézetben lakók nevében. Köszönöm a Görcsönyi Önkormányzat Polgármesterének és a képviselő testületnek a támogatást. Az ajándékozott két Samsung televízió mindkét részlegünkben a karácsonyfa alatt lesz. Adományukkal sokat segítettek az idős emberek szabadidejének eltöltésében.
Munkájukhoz sok sikert, erőt és egészséget kívánok.
Köszönetet szeretnék mondani Traum Mihály vállalkozónak, aki adományaival a 2003. évben is sokat segített. Az adományozott bútorokkal és más eszközökkel hozzájárult az intézet belső környezetének felújításához. Munkájához erőt és egészséget, további sikeres vállalkozást kívánok.

Dr. Keresztes Tamás
igazgató

---

,,Szálljon szívünkbe áldott akarat,
Ez kösse egybe mind a kezeket.
Karácsony édes ünnepén
Te légy vendégünk: Jóság, Szeretetet!"

Felelős kiadó: Dr. Keresztes Tamás intézet igazgató
Felelős szerkesztő: Bobdai György intézeti lakó
Szerkesztő bizottsági tagok: Bíró Ferencné intézetvezető főnővér, Chvojka Lászlóné mentálhigiénés csoportvezető, Hofekker Gáborné, Benkőné Papecz Andrea mentálhigiénés munkatársak
Görcsöny, 2003. december 19.

Naplemente