|
 |
|
Naplemente |
N
A P L E M E N T E
KASTÉLYPARK MÓDSZERTANI OTTHON KIADVÁNYA
2004.év II. évfolyam, 3. szám
,,Karácsony közeleg.
Én állok itt az ablakom előtt,
nézem a halkan pihéző havat,
s egy kis bokrétás, száradó fenyőt
törögetek.
Ma szívem is van.
Meg-megdobban a kabátom alatt,
és csilingeli ezer kicsi csengő:
Karácsony közeleg!
Karácsony közeleg!"
/Dsida Jenő: Karácsonyi utazás
részlet/
I N T É Z E T Ü N K É L E T É B Ő L
Idősek hónapja
Október elsején volt az Idősek hónapjának megnyitója intézményünkben. Délelőtt
9 órára gyűltünk össze a földszinti ebédlőben. Halkan szólt a magyar nóta,
míg elfoglatuk helyeinket.
Megnyitó, üdvözlő szavakat Andika, mentálhigiénés nővér mondott. Üdvözölte
a megjelent lakókat, mindenkinek jó egészséget kívánva ajánlotta figyelmébe
a mai napra tervezett műsort.
Elsőként Bukovics Józsefné, Erzsike mondott verset, Csörög a szarka címmel.
Nagyon szépen hangsúlyozva, érthetően adta elő. Másodiknak Kovács Béláné,
Klárika olvasta fel Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van újra című versét.
Ezt követően Juliska énekelt, az Itt hagyom a falutokat nemsokára című népdalt,
Anna néni is besegített. Majd újra Bukovics Józsefné, Erzsike mondta el Petőfi
Sándor: Szüretünk című versét. Mindkét verset fejből mondta el, szépen. Ezt
követően Murai Boglárka énekelt zárásként nédalokat. Szépen csengő hangja
van, az ívelések hibátlan előadása mutatja nem hiába tanult énekelni.
Az éneklés után Boglárka ismertette az Idősek hónapja kulturális programtervezetét:
2004. október 6. Megyei megnyitó. Idősek Otthona Somberek.
2004. október 7. Katolikus szentmise az otthon imatermében.
2004. október 14. Keresztespuszta. Szüreti felvonulás és mulatság.
2004. október 19. A görcsönyi Általános Iskola tanulóinak műsora az Idősek
Hónapja alkamából.
2004. október 21. Megyei nóta és népdal éneklési verseny a görcsönyi Általános
Iskola torntermében.
2004. október 22. Megemlékezés Nemzeti Ünnepünk alkalmából, a görcsönyi Általnos
Iskola tanulóinak műsora.
2004. október 26. ,,Nyárutó" - zenés, tréfás délután, tánccal, tombolahúzással.
2004. utolsó napjaiban. Az ,,Idősek Hónapja" záróünnepsége a Baranya
Megyei Önkormányzat Dísztermében.
Bobdai György
lakó
Nyárutó
Dr. Keresztes Tamás, igazgató úr megnyitó beszédében szólt az idősek hónapjának
jelentőségéről, a rendezvények ez időbeli sűrűségéről, arról, hogy ilyenkor
kissé jobban előtérbe kerülünk, mi idős emberek.
A nővérek tánckara kezdte meg a műsort: A ,,Fogj, egy sétapálcát és légy vidám..."
kezdetű dalra ízléses barnafoltos cilinderben, sétabotokkal, ügyesen, együtt
mozogva táncoltak. Szépek voltak, ügyesek, nagy tapsot arattak.
Csizmadia Antal népdalokat énekelt csángó nyelvjárásban. Szép hangja, nekünk
kissé ismeretlen beszéd stílusa nagy tetszést aratott. Kovács Béláné - Klárika
népdalokat énekelt.
Molnár István, a megyei népdal éneklési verseny egyéni győztese lépett elénk
és népdalokat énekelt. Záró szám a nővérekből alakult tánckar ,,Megy a gőzös,
megy a gőzös Kanizsára..." kezdetű dalra táncolt körtáncuk, melybe sok
lakót is belevontak, nagy tetszést aratva.
Ezután a kéttagú zenekar nagy hangerővel húzta a talpalávalót, lehetett táncolni.
Három óra körül megkezdődött a tombolasorsolás, minden nyertes boldog örömére.
A keresztespusztai vendégeknek nem lehetett okuk panaszra, hiszen sok tárgyat
Ők nyertek meg. A konyha dolgozói is nyertek pár tárgyat, és versenyben volt
még az ifjú nővérekből alakult csoport is. Övék lett az egyik főnyeremény,
egy torta is. Azóta már bizonyára jó étvággyal elfogyasztották. Váljék egészségükre.
Végül még tánc következett, Óvári János és fia húzta a talpalávalót, este
fél nyolcig. Kimulathattuk magunkat, sokakat bizonyára nem kellett ringatni,
hogy elaludjanak.
Bobdai György
lakó
Nóta- és népdaléneklési verseny
2004. október
21-én délután, 14 órakor otthonunk rendezésében megtartottuk megyei Nóta-
és népdaléneklési versenyünket. A délelőtt folyamán lázas készülődés közepette
díszítettük, szépítettük az általános iskola tornatermét, a verseny helyszínét.
Helyükre kerültek a székek, a zsűri asztala, a falra és a függönyre a díszítések,
elrendeztük a kiállítási tárgyakat is, melyek elkészítésében sok munkájuk
volt lakóinknak is, fáradtságukat ezúton is köszönjük.
Délután 1 órától kézről kézre járt a tornaterem kilincse, folyamatosan érkeztek
a fellépők, a vendégek.
Miután mindenki elfoglalta a helyét, intézetünk igazgatója, Dr. Keresztes
Tamás megnyitotta a versenyt, ezután a zsűri bemutatása került sorra. A zsűri
elnöke: Herczeg Ferencné, a pécsi Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény
igazgatónője. A zsűri tagjai voltak: Kiss Miklósné, a mohácsi Egyesített Szociális
Intézmény igazgatónője és Madari Antalné, a görcsönyi női kar karvezetője.
Ezután első versenyzőnk foglalta el a színpadot, majd sorra következtek a
színvonalasnál színvonalasabb előadások a zsűri és a közönség nagy örömére.
Pihenésképp szünettel szakítottunk meg a rendezvényünket. Ez idő alatt vendégeinket
szendviccsel, süteménnyel, üdítővel, kávéval kínáltuk. Eközben lehetőségük
nyílt a jelenlévőknek kiállításunk megtekintésére, és a lakóink által készített
kiállítási tárgyak megvásárlására.
A szünet után tovább élvezhettük versenyzőink szebbnél szebb hangját.
Miután az utolsó versenyző is színpadra lépett, a műsorvezető
felkérte a zsűrit, hozza meg döntését. Szereplőink nem kis munkát adva a zsűri
tagjainak, izgalommal, feszülten várták, hogy megszülessen a döntés.
Míg a zsűri dolgozott, a csányoszrói Idősek Klubja cigánytáncával szórakoztatta,
hívta táncba a megjelenteket.
Miután a zsűri bevonult a verseny színhelyére, megkezdődött az eredményhirdetés.
Herczeg Ferencné szavait hallgatva mindenki nagy izgalommal, feszülten várta
a végeredményt. Elnökasszony elmondta, hogy három kategóriában díjaztak és
különdíjat is osztottak a versenyzők között. Majd elhangzott a döntés:
Különdíj:
- Csizmadia Antal - ,,Kastélypark" Módszertani Otthon, Keresztespuszta
- és Ferenczi Istvánné - Egyesített Szociális Intézet, Mohács
Szóló:
1. Molnár István - ,,Kastélypark" Módszertani Otthon, Görcsöny
Klub:
1. Idősek Klubja - Beremend
2. Idősek Klubja - Szederkény
3. Idősek Klubja - Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény
Otthon:
1. Integrált Szociális Intézmény- Malomvölgyi úti Otthon
2. ,,Kastélypark" Módszertani Otthon - Görcsöny
3. Idősek Otthona - Somberek
A zsűri munkáját virággal, a szereplők részvételét oklevéllel köszöntük meg,
majd intézetünk igazgatója beszédével zárta a jó hangulatban telt rendezvényt.
Murai Boglárka
mentálhigiénés munkatárs
,,Ismerkedés"
November 20. ez a nap is ugyanúgy kezdődött, ahogy mindig szokott, de a délelőtti
vendégeink egy kicsit színesebbé tették az idősek számára ezt a napot.
Vendégeink - (nyolc tanuló 2. osztálytól 8. osztályig) a pellérdi Általános
Iskolából jöttek, azzal a céllal, hogy egy kis műsorral, énekkel, verssel
kedveskedjenek, és örömet szerezzenek lakóinknak. Az előadás - amire a gyerekek
teljesen egyedül, segítség nélkül készültek fel - nagyon jól sikerült.
Mindenkinek nagyon tetszett a műsor, ezt követően az ,,ISMERKEDÉS" következett.
A gyerekeket több minden érdekelte, amiben az idősek segítségükre siettek.
Voltak, akik
sakkoztak az idősekkel, olyanok is, akiket a gyöngyfűzés és a hímzés érdekelt,
de a társasozás sem maradhatott el.
Az idősek szívesen és örömmel adták át a gyerekeknek azt a tudást, amit ők
egész életükben alkalmaztak, csináltak.
Mi is megmutattuk a gyerekeknek azokat a tárgyakat, amiket lakóink készítettek.
Szemmel láthatóan megtörtént a gyerekek és az idősek közötti közeledés, jó
kapcsolat.
Az iskolások közül volt, aki még szívesen maradt volna, azt kérdezgették,
hogy mikor jöhetnek ismét.
Legközelebb karácsony előtti napokban jönnek és az ünnepekhez kapcsolódó műsort
fognak adni, amit mindannyian várunk.
A mai rohanó világunkban nagyon szép, ahogy ezek a gyerekek közelednek lakónkhoz
és azt önzetlenül, őszinte gyermeki tisztasággal teszik.
Köszönet érte.
Vezekényi Zsuzsanna
foglalkoztató nővér
Keresztesi délután
2004. november 25-én 13 órai kezdettel ,,Keresztesi délután" címmel műsort
szerveztünk.
Rendezvényünkön jelen voltak az intézet vezetői, dolgozói, lakói, s a szereplők
rokonai, ismerősei. Az előadásra nagy izgalommal, lelkesedéssel készültünk.
A rövid köszöntő
után Vincze Lajos a Szeressétek az öregeket című versével nyitotta meg a műsorunkat.
Ezt követően a Hófehérke és a hét törpe történetét adták elő lakóink rövid,
parodizált változatban. Igaz a lámpaláz és az izgalom eredményezett kisebb-nagyobb
hibákat, de a mókás jelenetek mosolyra, nevetésre ösztönözték a résztvevőket.
A jelmezek, díszletek, dalbetétek színessé tették az előadást, amit a közönség
elismerő tapssal jutalmazott.
Műsorunk folytatásaként Csizmadia Antal vidám, felvidéki népdalokat adott
elő tájszólással, s így fokozta a nézők víg hangulatát.
Őt követte Patkó Jánosné és Surányi Antalné népdalegyvelege. Teljesítményük
értékét növelte, hogy teljesen önállóan, titokban készültek a produkciójukkal,
hogy meglepetést szerezzenek a résztvevőknek. Az elismerő taps nem váratott
magára. Ezután Gnand István kedvenc betyárnótái közül énekelt egyet. Műsorunkat
az énekkar vidám népdalokkal zárta.
Munkánk eredményeként a jutalom sem maradt el. Az intézet igazgatója, Dr.
Keresztes Tamás gratulált a szereplőknek és átnyújtotta az okleveleket és
egy szép tortát. Ezt követően meghívott vendégeink a lakóink munkáiból összeállított
kiállítást tekinthették meg, ahol a tetszésüket elnyert tárgyakat meg is vásárolhatták.
Köszönetünk jeléül szerény vendéglátásban részesültek. A frissítő üdítő, a
forró kávé és a ropogós pogácsa mellett elmondhatták véleményüket, élményeiket
műsorunkkal kapcsolatban.
Rendezvényünk záró programjaként lakóink számára lehetőség nyílt egy kis táncra,
szórakozásra, közben frissen sült pogácsával enyhítették éhségüket, üdítővel
olthatták szomjukat.
Reményeim szerint ezen a délutánon minden résztvevőnek sikerült egy kis örömet,
vidámságot, boldogságot lopni szívébe. A szereplők önbizalmát növelve ösztönözni
a további feladatok elvégzésére. Vendégeinknek pedig egy jó kikapcsolódást
biztosítani.
Gágó Istvánné
mentálhigiénés munkatárs
Óvodások
műsora
December 10-én a görcsönyi óvodások látogattak el hozzánk, és adtak kedves
kis műsort nekünk a karácsonyi ünnepek előtt. Az összegyűlt lakók nagy, nagy
szeretettel várták az unokáikat pótló kis előadókat. A várakozás perceit Boglárka
karácsonyi dalok, és templomi dalok éneklésével igyekezett kellemessé tenni.
Akik ismerték a dalokat, besegítettek az éneklésbe.
E bőséges műsor után Éva
nővér és Boglárka egy kis édességgel kínálták a kis dalos - versmondókat,
vezetőjüknek, pedig egy nagydoboz játékot adtak át, az óvoda részére. Nagy
volt az öröm mindkét oldalon, a lakók könnyes, mosolygós arccal köszönték
a szép műsort, a kis dalosok is örömmel fogadták az édességet és a játékokat.
Ezúton is köszönjük a szép, tartalmas műsort.
Bobdai György
lakó
Halottak
napja
Halottak napját november 2-án 998 óta tartja meg az egyház. Ez az ünnep összefügg
azzal a századvégi szorongásos hangulattal, mely 1000-re a világvégét várta.
Ilyen elképzelések mellett igyekeztek a halottakkal "jóban lenni",
az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. A sírokon gyertyát gyújtottak,
hogy "szegény, fázós lelkek annak fényénél melengethessék magukat".
A november 2-i halottak napja konkrétan Sz. Odiló clunyi apáttól (962-1048,)
ered. Ő ezt az emléknapot a Cluny anyaegyház alá tartozó minden bencés házban
bevezette. Ez a rendelete (998) mindmáig fennmaradt. Hamarosan pedig a bencés
renden kívül is megünnepelték, a 14. századtól Róma is átvette.
E napon gyertyákat,
mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére. Ehhez a szokáshoz azonban
több népi hiedelem is kapcsolódik. Némelyik szerint ennek az a célja, hogy
a világosban a "véletlenül kiszabadult lelkecskék" újra visszataláljanak
a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket. Magyar területeken
szokás volt ilyenkor a sírok megtisztítása, rendbe hozása is. Ilyenkor fel
is díszítik a sírokat. Virágokat, manapság pedig koszorúkat visznek az elhunytak
tiszteletére.
A nép ajkán ennek a szokásnak is megvan a magyarázata: azért kell megszépíteni
ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben. A néphit
szerint ilyenkor ugyanis hazalátogatnak a halottak. Ezért sokfelé szokás volt,
hogy számukra megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. A bukovinai
magyarok körében pedig még a temetőbe is vittek ennivalót. Aki ezeken a napokon
nem tud kimenni a temetőbe, az otthon gyújt gyertyát. Zentán Mindenszentek
napján a család minden tagja meggyújt egy gyertyát, azt tartották, hogy akié
a legelőször leég, az hal meg leghamarabb.
Advent
A szó latin eredetű, jelentése: megérkezés, az Úr érkezése. A karácsonyra
való előkészület ideje, kezdete András naphoz (nov.30) legközelebb eső vasárnap.
Bod Péter ref. lelkész, egyházi- és történetíró ezt írta a 18. század közepén:
"így neveztetnek a mostani rendtartás szerént a karácson előtt való négy
hetek. Régen voltanak hat hetek a Szent Márton napjától fogva, aholott kezdi
most is a görög eklézsiában négy hetekre szoríttatott ilyen fundamentomon,
mert a Krisztusnak négy adventusa, eljövetele vagyon. Midőn a testben megjelent.
Midőn a szívbe beszáll és az embert megtéríti. Midőn halála óráján elmégyen
az emberhez. Midőn eljő az utolsó itéletre. Rendszerint kezdődni szokott Szent
András napján." Régen éjféli harangzúgók jelezték kezdetét, egyben
az egyházi év megnyitását is. Egykoron a vallásos emberek szigorú böjtöt tartottak,
ezen idő alatt, falun hajnali misére jártak, amit a középkorból eredeztetett
kifejezésekkel angyali vagy aranyos misének is hívtak, és Szűz Mária tiszteletére
ajánlottak. Általában az egyházi ünnepekhez különféle hiedelmek, babonák társulnak.
Advent időszakához is kötődik néhány ilyen. Pl.: - az eladósorban levő lány
a hajnali misére való első harangozáskor a harang köteléből három darabot
tépett, amit aztán a hajfonó pántlikájában hordott, hogy farsangkor sok kisérője
legyen. - az Alföldön volt szokás, hogy a hajnali misére való harangozáskor
a lányok mézet vagy cukrot ettek, hogy ettől édes legyen a nyelvük, s mielőbb
férjet "édesgessenek" magukhoz. - Erdélyben volt szokás, hogy a
hajnali mise ideje alatt az összes ajtót, ablakot zárva kellett tartani, mivel
ilyenkor a boszorkányok állati alakot öltenek, házakba, ólakba próbálnak jutni,
s ott rontást okozni. - az Ipoly mentén járta az a hiedelem, hogy az elázott
pénz Advent idején tisztul. - Salgótarján környékén azt tartották, hogy ilyenkor
tüzes emberek jártak, kiknek a szájukból tűz áradt. Az ilyen tüzes emberek
ellen a néphit szerint olvasóval (rózsafüzér) lehetett védekezni. Advent idején
a leghosszabbak az éjszakák, meglehetősen jó alkalmat adva a varázslásra.
Az Egyház ajánlja ezen időszak szentjeinek segítségül hívását. (András, Borbála,
Luca, stb.) A néphit kapcsolatba hozza saját mágikus várakozásait az említett
szentekkel, de nem csupán a vallás tanítása alapján, hanem mágikus hatalmat
is tulajdonít neki.
Modern rohanó életünkben a szivük, lelkük mélyén mi is várakozunk valamire,
valakire. Ez a négy hét a "szent várakozás" időszaka. Várjuk a Messiást,
mert tudjuk "eljő és nem késik".
 |
"Ó szent magány, szép csönd, ó szűz nemesség, Szívem adventje, hófehér roráte, Ó áldott angelusz, ó tiszta áve!" /Juhász Gyula/ |
Weöres Sándor: Szép a fenyő Szép a fenyo télen-nyáron, Nagykarácsony immár eljő, |
 |
Csanádi Imre: Karácsony fája A Karácsony akkor szép, Hegyek hátán zöld fenyő, Beszegődik, beáll csak Ahány csengő: csendüljön, |
 |
Ady Endre: Karácsony - Harang csendül... Harang csendül, Minden ember A templomba Mintha itt lenn II. Bántja lelkem a nagy város De jó volna, mindent, |
III. Ha ez a szép rege Golgota nem volna |
E G É SZ S É G, É L E T M Ó D
A csontritkulás következményei
Könnyen
törik
A leggyakoribb anyagcsere-betegségről, a csontritkulásról manapság igen sokat
lehet olvasni. Aktualitását annak köszönheti, hogy a vizsgáló eljárások fejlődésével
új módszer terjedt el a csontsűrűség mérésére: az oszteodenzitometria. Ennek
segítségével már korai stádiumban kimutatható a csontsűrűség csökkenése, így
pedig a terápia révén megelőzhetővé válnak a csontritkulások következtében
kialakuló törések.
A csontritkulás gyakran első tünete és legsúlyosabb következménye a csonttörés.
Bármely csont eltörhet, de három típusos csonttörési hely van: 1. csukló,
2. csigolya, 3. csípő.
Csuklótáji törések
Gyakoriságuk a nők között a menopauzát követően hirtelen megnő, majd a 60.
év után állandó szintet ér el, 70 év felett ismét emelkedik. Oka valószínűleg
az elesések gyakoribbá válása, a későbbi években pedig a csont ásványianyag-tartalmának
csökkenése. A férfiak körében a törések számának ilyen ingadozása nem figyelhető
meg. A csontritkulással összefüggő csuklótáji törések gyakorisága hozzávetőleg
megegyezik a csípőtáji törésekkel.
Csigolyatörések
Számuk a nőknél a menopauza után nőni kezd, majd a növekedés a kor előrehaladtával
egyenes arányban folytatódik. Ez a törésfajta függ legkevésbé a külső környezeti
tényezőktől, legtöbbször minimális erőbehatásra jön létre (pl. egy tárgy megemelése,
rázkódás, tüsszentés, hajolás). Így a csont ásványianyagtartalma ezen törések
számával mutatja a legszorosabb összefüggést.
A csigolyatörés leggyakrabban az alsó háti és a felső lumbális (ágyéki) csigolyákat
érinti. A hátfájás sokszor hirtelen kezdődik, majd oldalra kisugárzik, néhány
hét alatt fokozatosan enyhül. Törés után gerinc-deformitás is kialakul, az
ilyen betegek testmagassága csökken, jellegzetes formájú gerinc, úgynevezett
púp figyelhető meg.
Csípőtáji
törések
Ezek a legveszélyesebbek, mivel életet veszélyeztető szövődményekkel járhatnak.
Hetven év felett mind férfiakban, mind nőkben meredeken nőni kezd a törések
gyakorisága. Általában esések vagy minimális trauma okozzák. A csípőtörések
másodlagos komplikációi idős személyek esetében 15-20%-ban halálosak, súlyos
mozgásképtelenséghez vezetnek, illetve hosszútávon házi ápolást igényelnek.
Kiket vizsgáljunk?
Az új módszer - a csontsűrűséget mérő oszteodenzitometria - kis sugárterheléssel
jár ugyan, de drága vizsgálat. Az egész lakosság szűrése óriási költséggel
járna, és felesleges is volna. Nem indokolt a panaszmentesek és a rizikófaktor
nélküli egyének szűrése, ezenkívül például az 50 éves menopauzás nő csontsűrűség
értékei nem állnak arányos összefüggésben a 60 éves korúéval, kezelésük is
számos ok miatt megfontolandó.
Így tehát a következő esetekben érdemes elvégezni a szűrést:
1. panaszmentes egyéneknél, akiknél fokozott a kockázat (pl. korai menopauza,
családi halmozódás);
2. csontritkulásra utaló panaszok alapján (hátfájás, derékfájás, testmagasság-csökkenés,
kóros csonttörések);
3. kóros állapotot mutató röntgenfelvételek alapján;
4. csontritkulást okozó gyógyszerek szedése esetén (pl. szteroid hormonok,
epilepszia-ellenes gyógyszerek, véralvadásgátlók);
5. mellékpajzsmirigy-betegségben;
6. a csontritkulás kezelésének ellenőrzésére;
7. speciális gyermekgyógyászati beteg-ségekben.
Új panaszainkkal keressük fel házi-orvosunkat, hisz ő tud legtöbbet fizikális
állapotunkról, gyógyszereinkről, életmódunkról, táplálkozási szokásainkról.
Az ő feladata tehát a további kivizsgálás szükségességének a megítélése.
Kezelés és tanácsok
Az előrehaladott csontritkulás meg-gyógyítására jelenleg nincs lehetőség,
de korai beavatkozással a legtöbb esetben meg-előzhető vagy súlyos formájában
legalább megállítható a folyamat.
Amennyiben másodlagos okai vannak, a kiváltó októl függően speciális kezelés
szük-séges. Csonttöréskor, csigolyák összerop-panása esetén fájdalomcsillapítók,
izomla-zítók, masszázs, pihenés, tornagyakorlatok szükségesek.
A speciális gyógyszeres kezelés (kalcium, ösztrogén, biszfoszfonátok, calcitonin,
a D-vitamin és anyagcseretermékei), valamint hatásosságának ellenőrzése szakember
feladata. Ezeket a szereket mindig az előírt adagban és gyakorisággal alkalmazzuk!
Dr. Jakab Csilla
Miért fáj a derekam?
Sokszor halljuk idősek beszélgetése során, hogy nagyon fáj a derekam, biztos
lumbágóm-isiászom van. Tudjuk-e valójában, mit jelentenek ezek a fogalmak?
Bizony nem ugyanazt jelentik a bevezetőben említett fogalmak, de nem állnak
messze egymástól. Derékfájást okozhat a szalagok meghúzódása, sérülése, vagy
az izmok túlterhelése. Hirtelen heves, néha ,,áramütésszerű" deréktáji-keresztcsonti
fájdalom formájában jelentkezik. Az általában rossz mozdulat következtében
kialakuló fájdalom során az illető rendszerint ,,úgy marad", nem tud
mozdulni. Míg azonban a lumbágó ,,csak" erre a tájra terjed ki, az isiász
esetén a fájdalom az alsó végtagokra is sugározhat.
Miért alakulnak ki ezek a fájdalmak?
Lumbágó esetén általában egy szokatlan, nagy megterhelés a fő bűnös, vagy
elég egy rossz, ügyetlenül kivitelezett mozdulat. Az eltérés a csigolyák szintjén
jelentkezik, a csigolyák kis izületeinek tokját, szalagjait éri a nagy inger,
s az izmok is reflexesen megfeszülnek. A kis izület, a tok, a szalagok és
az izmok együttes elváltozása hozzák tehát létre a heves fájdalmat, s mivel
az izom is megfeszül, a mozgás jelentősen korlátozottá válik.
Isiász esetén a kis csigolyaizületekben jön létre a kopás, ilyenkor a fájdalom
már általában rendszeresen ismétlődve vissza-visszatér, ugyanis a porckorong
előesése fenntartja a folyamatot. Mivel azonban így az innen induló és alsó
végtagra lefutó ülőideg is nyomás alá kerül, a deréktáji-keresztcsonti fájdalom
az alsó végtagba sugárzó fájdalommal jár együtt, sőt érzészavar, zsibbadás
és mozgászavar is kialakulhat itt, átmeneti bénulással. Ez már tehát súlyosabb
forma.
Dr. Jakab Csilla Forrás: Recept nélkül
Az anyós látogatóba érkezik. A vő kérdezi:
-Anyuka meddig marad?
-Csak ameddig szívesen láttok - feleli az anyós.
-Azért egy kávét még meg tetszik inni?
A börtön lelkésze elbeszélget a tolvajjal:
-A szabadulása után szívesen lennék a segítségére.
-Köszönöm szépen - mondja a tolvaj - de én mindig egyedül dolgozom.
Bemegy a dolgozó a főnökéhez:
-Főnök, a feleségem nagytakarítást tart otthon és azt szeretné, ha én is segítenék
neki.
-Sajnálom, de sok a munka, nem tudok most szabadságot adni.
-Köszönöm főnök! Tudtam, hogy magára mindig számíthatok!
Megy haza a végzős diák: -Papa, van egy jó hírem! Emlékszel,
azt mondtad, ha levizsgázok, kapok tőled 10 ezer forintot?
-Igen...
-Na hát akkor megtarthatod
A színésznövendék meséli az apjának:
-Képzeld Papa, a vizsgadarabomban nagyon nehéz szerepem lesz. Egy olyan férfit
játszom, aki már 20 éve nős.
Mire az apja:
- Legközelebb olyan szerepet válassz, amiben meg is szólalhatsz!
Egy részeg dülöngél hazafelé a körúton. A Rákóczi téren
megszólítja egy néger örömlány:
-Hello szépfiú! Nem akarsz hazakísérni?
-Mi..mi...mit csináljak én Afrikában?
-Édesapám! - szalad a székely fia az apjához. - Valami baja
van a Riskának!
-Eridj már! Reggel még semmi baja nem volt! Honnan veszel ilyen butaságot?
-Hát onnét, hogy a bőrét a pásztor hozza a vállán!
Háton úszás
Említettem már, hogy a kastély parkjában van egy szép kis halastó?
Pedig van. Még egy kis szigetecske is van benne. Ott szoktak éjszakázni a
vadrécék. Most kisebb lélekszámú a csapatuk, de ha megjön a zegernyés idő,
többen lesznek. Ugyan is itt nem vadászhatják őket.
Ebben a kis tóban halak, teknősök, békák élnek, azaz már csak éltek - sajnos.
A vadrécék ugyan itt vannak még, de ki tudja meddig?
Történt ugyan is, hogy Tamás Laci bácsi - a tó, és annak élővilágának gondozója,
értő horgász - egy nap azt tapasztalta, hogy valami baj van, mert döglenek
a halak. A halak apraja már holtan úszik a víz tetején, a nagytestű amurok,
busák, pontyok, pedig a hátukra fordulva vergődnek, haláltusájukat vívva.
A befolyás környékén tanyázó gém és a récék, pedig a ,,terített asztalon"
lakmározzák a már elpusztult apró halakat. Laci bácsi - mivel azonnal vízfertőzésre
gondolt - megtette a szükséges bejelentéseket. Bélával - a kisbusz sofőrjével
- vízmintát vettek, amit az egyik nagytestű halból vett mintával együtt -
amit a közben kiérkező állatorvos metszett ki a dögből - Kaposvárra, az Állategészségügyi
Állomásra küldtek.
Napokkal később jött a hír, hogy nitrogén okozta a tó vizének fertőzöttségét,
de addigra már a halak java elpusztult. Félő, ha a vadrécék szervezetében
az elfogyasztott döglött halak testéből felszaporodik a méreg, a vadrécék
is elhullnak, de legalább is a jövendő nemzedékük károsult, sérült lehet.
A teknősök még meg vannak, náluk is az idő mutatja meg, átvészelik-e ezt a
pusztító fertőzést. A békafélék részben már korábban elvonultak télire, így
őket nem fenyegeti a baj - egyelőre.
Október 30-án - Laci bácsi azt mondta, hogy Kaposvárról -a vízminta alapján-
azt jelezték, hogy műtrágya okozta a fertőzést. Ezt a hírt Laci bácsi ,,tamáskodva"
fogadta, ugyan is az elmúlt napok gyenge esői még több fertőző anyagot hoztak
a tóba, és a beömlő víz kezdett barna színt ölteni, a szaga, pedig fekáliára
utalt. Ma már olyan büdös az egész tó vize, és környéke, hogy alig lehet körötte
megmaradni. Laci bácsi azt sem tudja biztosan, hogy a tó még az intézeté,
vagy az Önkormányzat rendelkezik felette? Hallott ugyanis olyan -kósza- híreket,
hogy az egész tó már az Önkormányzat fennhatósága alá tartozik.
Mindezt tisztázandó kértem Igazgató úrtól meghallgatást, és feltettem a kérdést:
kié a tó? Felesben a miénk, felében az Önkormányzaté - felelte. Megkérdeztem
továbbá, hogy mi hír van a vízfertőzés ügyében? Igazgató úr olyan tájékoztatást
kapott a kaposvári Állategészségi Állomás Laboratóriumától, hogy a vízminta
alapján nitrogénfertőzés áll fent, a halhús vizsgálata még tart. Erre alapozva
feljelentés ment a Közegészségügyi Hatósághoz, vizsgálatuk még tart. Reményemet
fejeztem ki, hogy meglelik a felelőst, talán még meg is büntetik kellő képen.
Bobdai György
Donászi
Magda: Karácsony Karácsonyfa, Karácsony, Ezüst dió zöld ágon. Csilingelő csengettyű, A fenyőfa gyönyörű. Csillagszóró, gyertyafény, ég a fenyő ünnepén. |
Felelős kiadó: Dr. Keresztes Tamás intézet igazgató
Felelős szerkesztő: Bobdai György intézeti lakó
Szerkesztő bizottsági tagok: Bíró Ferencné intézetvezető főnővér, Benkőné
Papecz Andrea, Kútfey Ákosné, Murai Boglárka mentálhigiénés munkatársak
Tördelő szerkesztő: Léderer Kinga módszertani munkatárs
Görcsöny, 2005. január 29.
|
|
|
|
Naplemente |