A törökök kiűzése után a jezsuiták szerezték meg a soknemzetiségűvé vált Görcsönyt. Rendházat építettek, s majorjukban példás földművelést folytattak, amely kihatott a falu gazdasági életének újjászervezésére is. Ekkor kezdett a falu mai helyén terjeszkedni. A védettebb berkekből az ott megbújt magyarok csak lassan szivárogtak ki.
A görcsönyi major jövedelméből tekintélyes összeg jutott e. Jezsuita rend pécsi székházának, s ebből épült fel a mai Nagy Lajos Gimnázium épülete is, amelyhez a görcsönyiek négyszáz robotot szolgáltattak.
A betelepültek valószínűleg nehezen illeszkedtek az új környezetbe, ennek egyik bizonyítéka, hogy a falu plébánosa, aki később kitűnő lelkipásztornak bizonyult Vas megyében, megszökött a faluból, amint maga írta: nem bírta a három nyelvű nép garázdaságait.
Írjunk ide néhány nevet az egykori adólajstromokból:
Magyarok, tehát nyilván 'őslakosok': Harangos, Cseke, Dombos, Parragi, Palotás, Verebélyi.
Németek, azaz betelepített svábok, frankok: Kráner, Bernhardt, Weinfort, Waldhauser.
Bosnyákok: valószínűleg török közkatonaként, kisebb tisztségviselőként jöttek Magyarországra, s itt ragadtak a főhad menekülése során. A pécsi püspök meg is keresztelte őket: Lasics, Juratics, Szokolics.

Olaszok, valószínűleg Lombardiából: Orlandó, Zittoni, Guantó.
Az 1780-as években Mihálovits József a görcsönyi nemesúr vette meg a Jezsuiták majorját, s azok rendházát kastéllyá alakította. A parkban ő hasított helyet a mai templom számára. amely a barokk építészet egyik kis baranyai gyöngyszeme lett. Mihálovits szerezte meg Görcsöny számára V. Ferdinándtó1 az országos vásárok tartásának jogát, valamint Görcsöny mezővárosi rangját. Ekkor született a hattyús címer.
Egy évszázad elég volt ahhoz, hogy a soknemzetiségű falu egyértelműen magyar érzelművé váljék. Ez mutatkozik meg a lakosság egységes magatartásában 1848-ban a magyar szabadságharc idején.
1859-ben a Mihálovits család kihal. Benyovszkyak az új földesurak, akik a század végén több, a pécsi székesegyházból származó műkinccsel gazdagítják a templomot, s 190l-ben ők készítik el a híres trónszéket, I. Ferenc Józsefnek, aki egyetlen alkalommal rá is ült, amikor a család vendége volt" a monarchia utolsó hadgyakorlata idején. A hadgyakorlatot Nagyharsány alatt tartották, ám a katonákat Dél-Baranya szinte minden falujában tudták csak elszállásolni, annyian voltak. A görcsönyi kastélyban maga a 'legfőbb' hadúr lakott: I. Ferenc József. Arról nincs adatunk, hogy a görcsönyi nép örült-e a megtisztelő látogatásnak.